Sárosd
| Sárosd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Abai | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Lehotainé Kovács Klára[1] | ||
| Irányítószám | 2433 | ||
| Körzethívószám | 25 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3380 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 70,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 134[3] m | ||
| Terület | 48,12 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Sárosd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Sárosd
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,04292°, k. h. 18,64835° | |||
Sárosd nagyközség Fejér megyében, az Abai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Sárosd Fejér megye közepén helyezkedik el, Székesfehérvár és Dunaújváros között nagyjából félúton.
Jól megközelíthető gépkocsival: Székesfehérvár, Seregélyes, Dunaújváros, Dunaföldvár Káloz, Adony, felől;
vonattal: a Budapest-Pécs vasútvonalon.
Története [szerkesztés]
Sáros(d) neve az oklevelekben 1272-ben fordul elő először.
1342-ben Sárosdi Bálintnét, valamint Leonard fehérvári polgár özvegyét és fiát Istvánt fivéreik örökségük felől 20 M-val kielégítették.
1346-ban Máté fia Petheu fehérvári polgár eladta Seregélyes körül 3 birtokrészét Ugali Pál-nak. Az eladott birtokrésszel együtt adta IV. László király és a fehérvári keresztesek oklevelét.
A fent említett oklevél szerint a három birtokrész közül az egyik sárosi királyi lovászoké volt.
A 14. század végétől a településen kun szállás létesült.
Itt született [szerkesztés]
- Farkas Gyula (1847. március 28. – Pestszentlőrinc 1930. december 26.) matematikus, fizikus, egyetemi tanár (kolozsvári egyetem)
- Kőhalmy Tamás (1936. február 16. - Sopron, 2003. szeptember 10.) erdőmérnök, egyetemi tanár (Nyugat-Magyarországi Egyetem)
Nevezetességei [szerkesztés]
- Esterházy kastély, egy műemlék jellegű épület, mely szociális otthonként működik.
- Római katolikus templom.
- Egy, a második világháborúban elesettek emlékére felállított emlékmű.
- Gyimesi Károly helytörténész régészeti gyűjteménye.
- Sallay László kovács műhelye.
Testvértelepülések [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Sárosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Sárosd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
