Tordas
| Tordas | |||
 |
|||
| Sajnovics-kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség | Ercsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Juhász Csaba[1] | ||
| Jegyző | Dr. Matota Kornél (körjegyző) | ||
| Irányítószám | 2463 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2082 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 124,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tordas
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tordas
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| Tordas weboldala | |||
Tordas egy község Fejér megyében, az Ercsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fejér megye keleti részén, a Szent László patak mellett fekszik.
Budapest 30 km, Bicske 26 km, Biatorbágy 18 km, Csákvár 27 km, Érd 17 km, Martonvásár 3 km, Gyúró 2 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, amit a környéken talált nagyszámú bronzkor-i és római kori lelet is igazol.
Az egykori, itt átmenő római út Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el az egykori Aquincum (Óbuda) - Floriana (Csákvár) egykori római főutat.
A település nevét írásos források 1270-ben említik először, Thordos alakban. Ekkor nemesi birtok volt. A település birtokosa, Martonvásári Gergely itteni földjét és szőleit a margitszigeti apácáknak adta.
1276-ban mint a "Nagy út" melletti Turdos van említve. Egy ez évi pápai összeírás szerint az apácák itt három nagy szőlőt birtokoltak Chaba néhai felesége hagyatékából.
1328-ban Tardas alakban említik, mint Mortunwasara melletti helyet. Egy oklevél szerint ez évben (Tétény nemzetség-beli) Péter bán fia Lőrinc fia Pál mester Tordast 50 M-ért eladta Gyletus fia Miklósnak.
A fennmaradt írásos adatok szerint Tordas (Tardos) 1328-ban Martonvásár, és 1337-ben Kuldó (ma Gyúró) határaként van említve. Kuldó határa akkor a tordasi (tardosi) templomig ért, és szelte a falu kertjét.
A település lakói – már az Árpád-korban is – főleg mezőgazdaságból, szőlőművelésből élnek. Azonban nagy az ingázás a közeli nagyvárosok felé is.
1945 után a falu közigazgatását a szomszédos Gyúró településsel vonták össze.
A családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi feladatok ellátására társulást hoztak létre Martonvásár, Gyúró, Kajászó és Tordas települések bevonásával.
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Fejér vármegye, Dl.942.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Katolikus temploma
- Evangélikus templom
- Horgász-tó
- Sajnovics-kastély
- Tordas Rádió - FM 90.0 MHz - Magyarország első szabad falurádiója "fogható falutáblától falutábláig".
- Copy Con (ragga zenész) készített egy számot a községről Tordas címmel.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1733. május 12-én Sajnovics János, a finnugor nyelvrokonság korai kutatója.
- Tizennégy éves koráig itt él Cseh Tamás zeneszerző, énekes.
- 2009-től itt él Fodor Zsóka magyar színésznő
