Martonvásár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martonvásár
Martonvásár02.jpg
A Brunszvik-kastély
Martonvásár címere
Martonvásár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Martonvásári
Kistérség Ercsi
Jogállás város
Polgármester Dr. Szabó Tibor(FIDESZ-KDNP-MMKE)[1]
Irányítószám 2462
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 5603 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 184,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 121[3] m
Terület 31,25 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[4][5]
Földrajzi középtáj Mezőföld[4][5]
Földrajzi kistáj Vál-víz síkja[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Martonvásár  (Magyarország)
Martonvásár
Martonvásár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 50″, k. h. 18° 47′ 19″
Martonvásár  (Fejér megye)
Martonvásár
Martonvásár
Pozíció Fejér megye térképén
Martonvásár weboldala

Martonvásár város Fejér megyében,a Martonvásári járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északkeleti részén található, a 7-es számú főút mellett Budapesttől 30, és Székesfehérvártól is 30 kilométerre a Budapesti agglomerációban, Százhalombattától 9 km-re nyugatra.

Településrésze Orbánhegy, egy mezőgazdasági jellegű külterületi lakotthely. Martonvásár központjától 1,6 kilométerre fekszik északnyugati irányban. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a lakónépesség 66 fő, a lakások száma 17. Továbbá az egyéb lakott lakóegységek száma 10.[6]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.

A település a 7-es elsőrendű főút mellett terül el, határában fut az M7-es autópálya. Martonvásáron északnyugat – délkelet irányban fut keresztül a GyúróErcsi (6204) mellékút. A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbusz forgalom része. Sűrű az autóbuszforgalom Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastélypark

Martonvásár valószínűleg már id. sz előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is. A 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a BudaFehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér megye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.

Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

A templom

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.

A második világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, mindenkor a legfejlettebb hasonló intézmény volt Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.

A település 2005-ben kapott városi rangot. A települést a kormány 2013-tól a Martonvásári járás székhelyének jelölte ki, amelyhez Baracska, Ercsi, Gyúró, Kajászó, Martonvásár, Ráckeresztúr, Tordas és Vál fog tartozni.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brunszvik-kastély felülnézetből

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Martonvásár, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 2.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]