Martonvásár

Martonvásár
A Brunszvik-kastély
Martonvásár címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség	Ercsi
Rang	város
Polgármester	Dr. Szabó Tibor(FIDESZ-KDNP-MMKE)
Irányítószám	2462
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	5756 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	184,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Martonvásár Pozíció Magyarország térképén
Martonvásár Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47.3140° k. h. 18.7886°47.314, 18.7886
Martonvásár weboldala

Martonvásár város Fejér megyében, az Ercsi kistérségben.

Fekvése

A megye északkeleti részén található, a Budapesti agglomerációban, Százhalombattától 9 km-re nyugatra.

Közlekedés

A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon fekszik. Martonvásárra Budapestről sűrűn közlekednek elővárosi vonatok, de Székesfehérvárral – kisebb számban Siófokkal és Nagykanizsával – is rendszeres összeköttetésben áll.

A település a 7-es elsőrendű főút mellett terül el, határában fut az M7-es autópálya. Martonvásáron északnyugat – délkelet irányban fut keresztül a Gyúró – Ercsi mellékút. A település a Székesfehérvár és Balaton irányába induló kisebb távolsági autóbusz forgalom része. Sűrű az autóbuszforgalom Martonvásár valamint Gyúró és Ercsi között.

Története

A kastélypark

Martonvásár valószínűleg már a 11. században sűrűn lakott hely lehetett. 1268-ban elsőként már mint vásáros hely említik, amely a kereskedelem élénkülésével csak tovább bővült, mivel a Buda – Fehérvár kereskedelmi út mentén feküdt. Ekkor valószínűleg Fehérvár után Martonvásár Fejér megye legnagyobb városa. A törökök 1526-ban, 1528-ban, 1541-ben, 1543-ban, 1545-ben és 1551-ben vezettek hadjáratot a településen keresztül, így világosan kitűnik, hogy a 16. század közepére már teljesen elnéptelenedett.

Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át), nagyszámú telepest vonzottak a korábban kihalt faluba. A város nagy büszkesége, hogy 1800-ban itt vendégeskedett Ludwig van Beethoven.

A templom

Korán, már 1861-ben kapcsolódott a település a vasúti hálózatba, a Déli Vasúttársaság Buda–Nagykanizsa vonalára, amely sokáig a második legjelentősebb vasútvonal volt Magyarországon. A Martonvásáron épült vasútállomás szolgált a lassú szerelvények szénnel és vízzel való feltöltésére is. A lehetőségek ellenére azonban Martonvásár továbbra is csak a mezőgazdaság területén emelkedett ki, terményeinek a vasút jó piacot biztosított a közeli fővárosban.

A II. világháború súlyos pusztításokat végzett a településen, ahol a Brunszvik család korábbi birtokainak szétosztásával nagy lehetőség nyílt a mezőgazdaság további növelésére. 1951-ben mezőgazdasági kutatóintézet alakult a faluban, amely 1953-tól kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, mindenkor a legfejlettebb hasonló intézmény volt Magyarországon. Szintén ebben az időszakban alakult ki Martonvásár turizmusa. Amelynek nagy növekedése 1991 után az első „Martonvásári Napok” megrendezésével kezdődött.

1985 és 1994 között a település külterületén fekvő Martonvásári Büntetés-végrehajtási Intézetben tartották fogva a szigorított javító-nevelő munkára ítélt személyeket.

A település 2005-ben kapott városi rangot.

Nevezetességei

Brunszvik-kastély felülnézetből

• Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár)
• Óvoda Múzeum
• Beethoven Múzeum
• Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
• Római katolikus templom (1773, barokk)
  • benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok

Rendezvények

A kastélyparkban évente, július-augusztusban koncerteken Beethoven-műveket mutatnak be.

Külső hivatkozások

• Martonvásár honlapja
• Martonvásár a Velencei-tó környék honlapján
• Légifotók a kastélyról
• Képek a Bunszvik kastélyról