Felcsút
| Felcsút | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Fejér | ||
| Kistérség 2012-ig | Bicskei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mészáros Lőrinc[1] | ||
| Jegyző | dr. Petrin László | ||
| Irányítószám | 8086 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1789 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 81,24 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 185[3] m | ||
| Terület | 22,02 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[4][5] | ||
| Földrajzi középtáj | Dunazug-hegyvidék[4][5] | ||
| Földrajzi kistáj | Etyeki-dombság[4][5] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Felcsút
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Felcsút
Pozíció Fejér megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,4549°, k. h. 18,5856° | |||
| Felcsút weboldala | |||
Felcsút község Fejér megyében, a Bicskei kistérségben. Óbarokpuszta tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A falu főutcája a 811-es főút, mely Székesfehérvárt köti össze a településsel.
Története [szerkesztés]
Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban a legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ezidőtájt pusztulhatott el.[6] Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.[7] 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.[8] Feltételezhető hogy a sávolyi vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.[9]
1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.[10] 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.[11] Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.[12] Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt életében, az azóta már nem üzemelő. vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.[13]
A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.
Az 1945-ös földosztás során a község lakosság 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be. Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, kiépültek illetve megújultak közművei és intézményei, 2000 őszén került átadásra a Sportcsarnok.
A település múltjának emlékeivel a Helytörténeti Múzeumban ismerkedhetünk meg, a község horgásztava kedvelt kirándulóhely.
Gazdasági helyzete [szerkesztés]
2009-ben Felcsút volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét, valamint a harmadik helyezett XII. kerületet. 2008-ban Felcsút még csak a 336. helyen állt.
A CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.[14] A Heti Válasz oknyomozó írása alapján pedig a megoldás kulcsa nem más, mint a 2009 októberében felújított Kastély óvoda.[15]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Endresz György emlékmű (Itt szállt le az első magyar óceánrepülő Justice For Hungary (Igazságot Magyarországnak) nevű gépével Endresz György és Magyar Sándor)
- Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia
Nevezetes személyek [szerkesztés]
- Letenyei Lajos (Felcsút, 1822. február 6. – Felcsút, 1868. szeptember 27.): mezőgazdász, gazdasági író.
- Orbán Viktor miniszterelnök a településen nevelkedett.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Felcsút, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010)
- ↑ Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.
- ↑ Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.
- ↑ Buzási János 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.
- ↑ Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.
- ↑ Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; Nagy Lajos 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.
- ↑ Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. Levéltári leltárak 47, 293.
- ↑ Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.
- ↑ Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.
- ↑ felcsuton_jobban_keresnek_mint_a_rozsadombon. piacesprofit.hu. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
- ↑ felcsut_titokzatos_milliardosa. hetivalasz.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
Források [szerkesztés]
- Degré Alajos 1985: Felcsút. in: Farkas Gábor: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 16, 317-362.
- A felszabadulás a bicskei járásban (Bicske, 1970)
- Gábor Éva 1947: Felcsút község 1848-as hagyományai. Kézirat.
