Felcsút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felcsút
Felcsút címere
Felcsút címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Bicskei
Kistérség Bicskei
Jogállás község
Polgármester Mészáros Lőrinc[1]
Jegyző Dr. Sissa András
Irányítószám 8086
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 1841 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 81,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 185[3] m
Terület 22,02 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Dunazug-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Etyeki-dombság[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felcsút  (Magyarország)
Felcsút
Felcsút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 18° 35′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 18″, k. h. 18° 35′ 08″
Felcsút  (Fejér megye)
Felcsút
Felcsút
Pozíció Fejér megye térképén
Felcsút weboldala
Endresz György és Magyar Sándor emlékműve

Felcsút község Fejér megyében, a Bicskei járásban. Hozzá tartozik Óbarokpuszta is.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu főutcája a 811-es főút, mely Székesfehérvárt köti össze a településsel.

Településrésze Szúnyogpuszta, mely Felcsút centrumától 2 kilométerre fekszik, nyugati irányban. 2011-es adatok szerint Szúnyogpuszta lakónépessége 62 fő, a lakások száma 15.[6] Szúnyogpusztán az őstermelő Pák-To Kft. telephelye üzemel. A Pák-To Kft. étkezési tyúktojástermeléssel előállításával és értékesítésével foglalkozik.[7]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban a legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ezidőtájt pusztulhatott el.[8] Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.[9] 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.[10] Feltételezhető hogy a sávolyi vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.[11]

1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.[12] 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.[13] Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.[14] Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt életében, az azóta már nem üzemelő. vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után Magyar Sándor és Endresz György. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.[15]

A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.

Az 1945-ös földosztás során a község lakosság 148 házhelyhez jutott, melyből 122-t épített be. Felcsút a rendszerváltás után jelentős fejlődésnek indult, kiépültek illetve megújultak közművei és intézményei, 2000 őszén került átadásra a Sportcsarnok.

A település múltjának emlékeivel a Helytörténeti Múzeumban ismerkedhetünk meg, a község horgásztava kedvelt kirándulóhely.

Gazdasági helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009-ben Felcsút volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján a leggazdagabb magyarországi település 171 092 forinttal, megelőzve Budapest II. kerületét, valamint a harmadik helyezett XII. kerületet. 2008-ban Felcsút még csak a 336. helyen állt.

A CID Cég-Info Kft. szerint valószínű, hogy Felcsútot néhány új, magasan adózó vállalkozói adófizető adatai emelték az átlagjövedelmet mutató rangsor első helyére.[16] A Heti Válasz oknyomozó írása alapján pedig a megoldás kulcsa nem más, mint a 2009 októberében felújított Kastély óvoda.[17]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetes személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Letenyei Lajos (Felcsút, 1822. február 6. – Felcsút, 1868. szeptember 27.) mezőgazdász, gazdasági író, földbirtokos.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Felcsút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Felcsút, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  7. Pák-to Kft. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  8. Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.
  9. Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.
  10. Buzási János 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.
  11. Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.
  12. Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; Nagy Lajos 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.
  13. Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. Levéltári leltárak 47, 293.
  14. Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.
  15. Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.
  16. felcsuton_jobban_keresnek_mint_a_rozsadombon. piacesprofit.hu. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  17. felcsut_titokzatos_milliardosa. hetivalasz.hu. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]