Bakonycsernye

Bakonycsernye
Katolikus templom
Bakonycsernye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megye	Fejér
Kistérség	Móri
Rang	község
Polgármester	Turi Balázs (FIDESZ)
Irányítószám	8056
Körzethívószám	22
Népesség
Teljes népesség	3118 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	81,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonycsernye Pozíció Magyarország térképén
Bakonycsernye Pozíció Fejér megye térképén
é. sz. 47.31934° k. h. 18.08695°47.31934, 18.08695
Bakonycsernye weboldala

Bakonycsernye

Az általános iskola

A legkisebbek lelkesen edzenek

A községháza

Bakonycsernye község Fejér megyében, a Móri kistérségben található.

Fekvése

A 81. számú Győr-Székesfehérvár főútról lekanyarodva, illetve a 82. számú Győr-Veszprém főútról Zircnél letérve mellékúton közelíthető meg a település. A község 10 kilométerre található a Mór-Zirc útvonalon, Mórtól nyugati irányban, A Gaja patak völgyében 5 km hosszan elnyúló település, Fejér megye legnyugatibb helysége. Korábban bányászfalu volt. A község nevét a cserny , fekete jelentésű szláv szóból vezetik le.

A település a Bakony előnevet az 1913-as rendezéskor kapta. 1724-től Veszprém vármegye részeként létezett 1956. április 1-jéig. Ekkor csatolták Fejér megyéhez. Nyugatról a Tési fennsík karsztja emelkedik a magasba. A Gaja patakot löszdombság keretezi.

Közlekedése

Megközelíthető Zirc, Mór és Székesfehérvár irányából autóbusszal. Vasútállomással nem rendelkezik. A falu főutcája nagyon forgalmas a nagy átmenő forgalom miatt.

Története

Az újkőkori, késő neolitikus, a késő vaskori kelta, majd római időszakban is lakták már az emberek. Ezt a feltárt leletek bizonyítják. A középkorból már húsznál több település neve ismeretes (Gyón, Bihr, Pacmán, Sikátor, Tényő, Erdőinota, Dolosd), a későbbi Bakonycsernye közigazgatási területén helyezkedtek el, és valamennyien Bátorkő várához tartoztak.

Csernye említése 1341-ben történik először, az újlakiak jobbágyain kívül néhány kisnemesi család is élt, míg a korábban felsorolt települések közül Dolosdot egy 1082. évi okmány említi először. 1275-ben Dolosd mint a Cseszneky család birtoka említtetik.

A török idők alatt Csernye és települései elnéptelenednek, a fejlődés megtorpant, a környezet ősvadon képét nyeri vissza. Csernye újratelepítése a Nyitra és Trencsén vármegyei felvidéki szlovákokkal 1724-1726 között több lépcsőben történt, magukkal hozva az erdőművelés szakmai fogásait, a föld-, és a szőlőművelés alapjait. Valamint a szlovák anyanyelvet is a berencsi és csejtei uradalmakból. Bátorkő urai, a Zichy grófok biztosítják a lutheránus vallás gyakorlását, templomot és iskolát építhettek, ismét megindult a fejlődés , és 1730-ban a lakosság száma eléri a 300 főt. Az első kőtemplomot 1786-ban építették.

Az 1810-i móri földrengés a faluban is nagy riadalmat okozott, több ház és a templom is megsérült. A község a 19. század elején Veszprém vármegye legnépesebb faluja volt, ekkor a lakosság a lakosság 80%-a lutheránus, 20%-a katolikus volt, a szlovákok és magyarok békében éltek egymás között. Az 1848-as forradalom és szabadságharc móri ütközetét a környező dombokról figyelték a falusiak.

1862-benn a falu egy része tűzvészben leégett, a tűzben a templom harangjai is elolvadtak, és igen nagy károk keletkeztek. Az újjáépítés során kerültek a templomba a még ma is használatos padok, így a templom befogadóképessége 800 főre emelkedett. A Silbermann felépítésű orgona 1867-ben készült egy felvidéki brezovai orgonakészítő műhelyében. Csak néhány ilyen orgona található az országban.

Ez időben a gazdasági adottságok mostohák voltak, így fejlődésnek indult a háziipar, kézművesség, a fonás, a szövés, a kosárkötés. Az itt készült kosarakkal a környező településeket látták el.

A jó pénzszerzés reményében megindult a kivándorlás a tengerentúlra. Az I. világháború a falu férfilakosságát nagyszámban érintette, az olasz frontokon harcoltak, és ott estek el.

2001-ben a lakosság 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

Híres bakonycsernyeiek

• Simek Péter labdarúgó
• Kisteleki Margit (Kiss Margit) selyemfestő művész

Jelene

A II. világháború helyi harcai 1945. március 20-21-én zajlottak a német és szovjet alakulatok között. Az 1948. évi csehszlovák-magyar lakosságcsere érintette a települést. 500 fő települt át Csehszlovákiába, és onnan 40 fő érkezett. Az 1950-es években kezd termelni a Balinkai szénbánya, amely igen sok helyi lakosnak adott munkalehetőséget.

A Gaja patak 1970. július 10-i kiöntése árvízet okozott. A patakon lévő valamennyi híd megrongálódott.

1974-ben ünnepelte a község, fennállásának 250. évfordulóját. Ezen az ünnepségen alakult meg a szlovák Hagyományőrző Asszonykórus 15 fővel. A községnek jól felszerelt általános iskolája van 300 tanulóval, két óvodája 150 gyermek elhelyezésére képes. A művelődési ház és könyvtár, a zeneiskola szolgálják a községet. A község vallási élete színes képet mutat. A történelmi felekezetek mellett megtalálhatók a kisebb vallási közösségek is.

A sport és a szabadidős tevékenység a község életében igen meghatározó. A 800 m² alapterületű iskolai tornacsarnok az év minden szakában jól kihasznált.

A község önkormányzata 1997-ben avatta a település címerét és zászlaját. Az 1994. évi országos önkormányzati választásokon megválasztották a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagjait is, felvállalva a hagyományőrzést és szlovák nyelvápolást. Az ősi kulturális emlékek, értékek megőrzésére jelenleg kialakításra vár a Szlovák Közösségi Ház.

A község infrastrukturális ellátottsága jó, a víz-, villany-, telefon-, gáz-, és a szennyvíz-hálózat teljesen kiépített. Orvosi rendelő, gyógyszertár, egyházi és önkormányzati óvoda, általános iskola egyaránt megtalálható. Jól működő kis-, és középvállalkozások vannak a településen. Sportvadászat a környékbeli vadásztársaságoknál megoldható. Horgászni a község tulajdonában lévő 12 hektáros halastavakon lehet.

Nevezetességei

• Evangélikus templom – késő barokk épület.

A 275. évforduló alkalmából az evangélikus egyház és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat márvány emléktáblát állított a település evangélikus lelkészeinek, amely a templomban megtekinthető.

• Bányász emlékpark
• Csikling vár rommaradványai Bakonycsernyétől 4 km-re találhatók.
• 18. századi katolikus templom.
• 19. századi tornácos parasztházak,
• 1848-as emlékmű, és, a háborús áldozatok emlékműve a Pacmán hegyen,
• a 2. világháborús áldozatok bronz emléktáblája a brezovai temető halottasházán.

Képtár

Evangélikus templom

• 

  Az evangélikus templom

• 

  A templom előtti harangláb

• 

  Az oltárkép

• 

  A templomi orgona

• 

  Az emléktábla

Bányász emlékpark

• (szabadtéri kiállítás)

• 

  Egykor a bánya bejárata volt

• 

  Faácsolat

• 

  Ideiglenes, gépi támfal

• 

  Aknafalat kitámasztó fém támaszok

• 

  Bányavonat

• 

  Vonat kitérő

• 

  Csilleürítő berendezés

• 

  Acéltámok szállítása

Szlovák Közösségi Ház

• 

  A leendő tájház

• 

  A vendégszoba

• 

  Egy gyűjtemény helyet keres

Irodalom

Szőlőprés a községháza mellett

• CEBA Fejér megye kézikönyve (Szekszárd, 1998.) ISBN 963-9089-06-0

Helyi könyvkiadás

• dr. Heiczinger János (körzeti orvos): Bakonycsernye múltja a telepítéstől 1849-ig.
• dr. Hegy Imre (néprajzkutató) A népi erdőkiélés történeti formái.
• Simek Valéria (költő) harmadik verseskötete.
• Varga Ferenc: Visszaemlékezéseim.
• Varga Ferenc 2004: Bakonycsernye története 1848-2003.

Külső hivatkozások

• Bakonycsernye a KSH helységnévtárában
• Légifotók Bakonycsernyéről