Bakonyszombathely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakonyszombathely
Bakonyszombathely címere
Bakonyszombathely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Kistérség Kisbéri
Jogállás község
Polgármester Pintér Lajos Tibor[1]
Irányítószám 2884
Körzethívószám 34
Népesség
Teljes népesség 1456 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bakonyszombathely (Magyarország)
Bakonyszombathely
Bakonyszombathely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 17° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 30″, k. h. 17° 57′ 30″
Bakonyszombathely (Komárom-Esztergom megye)
Bakonyszombathely
Bakonyszombathely
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Bakonyszombathely (németül Deutschmarkt) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bakonyszombathely Komárom-Esztergom megye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál, változatos természeti környezetben fekszik, a cuhai Bakony-ér mentén.

A Kisbér-Pápa útvonalon Kisbértől 7 km-re fekszik. A Tatabánya–Pápa-vasútvonalon vasútállomása van, a vasúti közlekedést azonban 2007 márciusában megszüntették.

Közúton a 81-es vagy a 82-es útról lehet megközelíteni.

Természeti környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alacsony domblábi lejtőkre és részben síkságra települt. Magassága 190 m-200 m között váltakozik. A forrásai a Feketevíz-ér kivételével a Cuhai Bakonyérbe futnak. A vízbázis hiánya miatt vezetékes vize a tatabányai (táv)vezetékes karszt ivóvízhálózatról történik. Felszín alkotó kőzetei mutatják a táji átmenetet: mésztartalmú csernozjom barna erdőtalaja van.

A községbe látogatók kellemes sétákat tehetnek, botanikai ritkaságokban gyönyörködhetnek a volt Esterházy uradalom kastélyparkjában. A község külterületén elhelyezkedő Feketevízpusztai-tavak természetvédelmi területe, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárállományával, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak. A környékre látogatók vadász, horgász, kerékpározó, túrázó szenvedélyüknek egyaránt hódolhatnak.

Időjárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata nedves kontinentális melegebb és szárazabb értékekkel, mint a kistáj déli felén. Éves középhőmérséklete 9,7 °C fok. Az éves csapadékátlaga 650 mm. Ezt kihasználva nagyüzemi almaültetvényeket hoztak létre. (idared, gloster)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bakonyszombathely területén őskori kőeszközöket találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel. Az Árpád-korban már vásáros hely volt.

Első okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába.

A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére. 1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett. A lakosság megélhetését a 19. század második felétől a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították.

Bakonyszombathelyen már a 20. század elején volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégető, a pincegazdaság és több mint száz lakóház.

1949-ben a volt Esterházy-uradalmat állami gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak. Lakóinak a mezőgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez.

A római katolikus templom

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nepomuki Szt. János szobra
  • 1762-ben emelt műemlék római katolikus templom
  • 1739-ben emelt evangélikus templom
  • Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor
  • Esterházy-kastély
  • A volt Esterházy-uradalom angolparkja, (természetvédelmi terület).
Ritka, kétszáz évesnél is idősebb kocsányos tölgyek, nyolcvan-százhúsz éves kislevelű hárs-, magaskőris fák láthatók benne.
  • A Feketevíz-puszta védett területe, növény- és állatvilága várja az ide látogatókat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 9639089117
  • Históriás Kalendárium (Kossuth Nyomda, Budapest 1989)
  • Bakonyszombathely múltja és jelene (Bakonyszombathely Önkormányzata, 2008) ISBN 978-963-06-5276-6

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bakonyszombathely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszombathely témájú médiaállományokat.