Gaja-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gaja Bakonynána határában

A Gaja-patak a Keleti-Bakony legfontosabb vízfolyása. Nagyesztergár mellett, Veim-pusztán ered, és 20 kilométeren át kelet felé folyik, majd Bodajknál délre fordul. Vizével táplálja a Fehérvárcsurgói-víztározót és dél felé folytatja az útját. Moha alatt a Móri-vízzel, Székesfehérvár mellett pedig a Sárvízzel és a Séddel egyesülve a Nádor-csatorna viszi tovább a vizét a Dunába. A pataknak régebben nagy gazdasági haszna volt, szinte minden, hozzá közel eső településen működött 3-4 malom.

A patak szinte végig gyönyörű, vadregényes tájon halad keresztül, két festői szépségű szurdokvölgye ismert, a bakonynánai Római-fürdő szurdoka, valamint a fehérvárcsurgói Gaja-völgy is, amely több km hosszan elnyúló szurdokvölgy. Utóbbi most már egyre inkább turistaparadicsommá fejlődik. A Fehérvárcsurgói-víztározó létesítése miatt a patak folyásirányát, medrét megváltoztatták. A víztározó után a mesterséges mederben több zúgó található. A víztározó alatti szakaszon nem ritka a 2 kg-os ponty sem.

Mellékvizei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A patakba torkollik a Malmi-patak, a Szápári-ér, a Súri-patak, a Fekete-berki-vízfolyás és a Velegi-vízfolyás.

A Gaja-patak vízgazdálkodási szempontból az Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony Vízgyűjtő tervezési alegység működési területéhez tartozik. [1]

Jellemző halfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gaja-patak jellemző halfajai a következők:

Átlagos vízmélysége 40 cm. A vízfelszín nagy részét növényzet fedi. Horgászati lehetőség van. A víz kezelője a Széchenyi Horgászegyesület. Vízhozama függ a csapadék mennyiségétől, hóolvadáskor, nagyobb esőzések idején az átlagos vízhozam a háromszorosára is növekedhet.

Hossza 96 km. Megyék: Veszprém megye, Fejér Megye.

Part menti települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]