Zirc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zirc
Cistercian Convent Zirc.jpg
Az apátság légifotója
Zirc címere
Zirc címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Zirci
Kistérség Zirci
Jogállás város
Polgármester Ottó Péter (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8420
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 7083 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 189,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 37,40 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zirc (Magyarország)
Zirc
Zirc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 15′ 48″, k. h. 17° 52′ 21″
Zirc (Veszprém megye)
Zirc
Zirc
Pozíció Veszprém megye térképén
Zirc weboldala

Zirc (németül Sirtz[3]) város Veszprém megyében, a Zirci járás egyetlen városa, és egyben központja, „a Bakony fővárosa".

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zirc festői fekvésű kisváros a Magas-Bakonyban, a Zirci-medencében. Magyarország legmagasabban fekvő városa (a városközponton a 400 m-es szintvonal halad át). Veszprémtől 25 km-re északra, Pápától 45 km-re keletre, a Balatontól 35, Győrtől 57 km távolságra van.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zirc nevének eredetére több magyarázat létezik: lehetséges, hogy a szláv „src” (szerdce= szív) szóból származik, mint a Bakony szíve, de sokan a zsirec = makkoltatás szóból eredeztetik vagy a crk = egyedül álló kis templom jelentésű szóból.[4][5]

A település története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története, amely több mint 900 évre tekint vissza, leginkább a ciszterciek apátságához fűződik. Az első ciszterci apátságot 1182-ben III. Béla alapította, amely a XV. század elejéig a magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. [6] Első apátját, Újfalussy Mártont a portyázó törökök 1678-ban megölték. 1699-ben harmincegyezer forint örökáron a sziléziai Heinrichau kezére került. Az első német telepesek 13 házát 1704-ben a kurucok felégették, 1715-25 között újabb német telepesek érkeztek és felépült az első 28 ház. Ezt követően indult meg Zirc újjáalapítása. [7]

A település 1984-ben kapott városi jogot.

Településrészek: Kardosrét, Akli, Szarvaskút, Tündérmajor

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zirci apátság épületegyüttese a 82-es főútról felől

Apátsági templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom belső tere a 20–21. század fordulóján igen nagy változáson ment át: a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arcai láthatók, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette.

Ciszterci apátság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum [8] kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A belső udvarban egy időben a Bakonyi Pantheon volt látható, melyet új helyre költöztetnek. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A múzeum feladata a Bakony hegység faunájának, flórájának és geológiájának vizsgálata. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is. Az épület különlegessége a kazettás dongaboltozat és az intarziás parketta, faberendezések – ez utóbbiak Wilde Mihály asztalosmester munkái.

A régi templomból szinte csak egy épületelem maradt fenn: a Köztársaság utcán a vasútállomás felé haladva találjuk meg a Szent Imre-szobrot azon a pillérkötegen, amely az első templom része volt. (A város címerében is megtalálható ez a pillér, pontosabban a templom romjaiból az eredeti helyén megmaradt pillérköteg illusztrált keresztmetszete) A 20. század eleji feltárásnak köszönhetően újra ismert a templom alaprajza, s azóta is több kőtöredék került elő, melyek segítenek rekonstruálásában.[9]

Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Reguly-könyvtár épülete

A Magas-Bakony helytörténetét, néprajzát az érdeklődők a Reguly Antal szülőházában alapított Múzeum és Alkotóház kiállításain ismerhetik meg: az önellátó paraszti társadalom használati eszközrendszerét, az ügyes kezű pásztorok készítette tárgyakat, a kovácsok, bognárok, takácsok, fazekasok, tapló-feldolgozók, mézeskalácssütők, gyertyakészítők, csuhézók, kosárfonók munkáit mutatják be a látogatóknak. A múzeumban megtekinthető Reguly Antal magyarság kutató, finnugrista nyelvész életét, utazásait, tudományos kutatásait, valamint a Bakony népművészetét bemutató állandó kiállítás. A Reguly Antal szülőházában alapított múzeum udvarában népi kismesterségek műhelyei működnek, amelyekben mesterek irányításával, előzetes megrendelés alapján egész évben dolgozhatnak gyermekek és felnőttek egyaránt.

Agrárműszaki gyűjtemény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Győr felé haladó országútról nem sokkal Zirc után letérve tekinthető meg az Agrárműszaki gyűjtemény, ahol európai és hazai ritkaságokat, így például körmös traktort, vagy a Hofherr – Schrantz gyár híres cséplőgépét szemlélheti meg a látogató.

A Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zirci arborétum

Egyedi értéke a városnak a nemzetközileg ismert és elismert természetvédelmi terület, az Arborétum is. (Az arborétum szó a latin arbor – élő fa szóból származik, azaz az arborétum = fás kert, fás park). A 20 hektáros területen 110, a Föld öt kontinenséről gyűjtött fa- és cserjefaj él. A ligetet a ciszterciek egy 600 éve kialakított halastó körül kezdték telepíteni 178-ban. A zirci arborétum jellegzetes angolkert, amelyben az erdőfoltok szabálytalan tisztásokkal váltakoznak.

Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műemlékkönyvtár az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt, a ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került. Szerencsére a kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely e feladatot máig ellátja, míg a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. A könyvtár 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológia, ám találhatunk könyveket a legtöbb tudomány területéről.

A műemlékkönyvtár nagyterme

Turistacélpontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vidék természeti értékeit mutatja be a Pintér-hegyi parkerdő tanösvénye, illetve az Olaszfalu határában található Eperjes-hegyi geológiai bemutató tanösvény is (lásd: Eperjes Tanösvény). A környéken bárhol lehet túrázni, a Cuha-völgy szurdokai, a Gerence-patak völgye, a Kőris-hegy számos látnivalót kínál.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zirci Buli: 1991 óta minden év első júliusi hétvégéjén megrendezésre kerül a család és barátság fesztiválja. A kezdettől ingyenes szabadtéri zenés fesztivál a Bakony szívében húszezernyi látogatót vár az egész országból és külföldről. Pro Urbe díjas, Zirc város kulturális idegenforgalmi rendezvénysorozatának része, és 2001-ben a „Veszprém megye Kiváló Civil Szervezete” címet kapta.[10]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Zirc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  4. Zirc története, wiki.strandkonyvtar.hu
  5. Zirc Város Településfejlesztési Koncepciója, www.zirc.hu
  6. Zirci Ciszterci Apátság - Rendtörténet Európában
  7. A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században
  8. [1] A Bakonyi Természettudományi Múzeum honlapja
  9. [2] A zirci apátság honlapja
  10. [3] A Zirci Buli honlapja

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zirc témájú médiaállományokat.