Fejér vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fejér vármegye
Fejér vármegye címere
Fejér vármegye címere

Központ Székesfehérvár
Népesség
Népesség 209 440 (1880)
248 562 (1910)
296 013 (1941)
Nemzetiségek magyarok
Földrajzi adatok
Terület 4 129 (1 914)
3 989 (1 948)  km2
Térkép
Fejer.png
Fejér vármegye térképe
Fejer county map 1910.jpg
Fejér vármegye domborzati térképe

Fejér vármegye (németül: Weißenburg; latinul: Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északi részén a Vértes-hegység, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.

Északon Komárom, keleten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délen Tolna, nyugaton pedig Veszprém vármegye határolta.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér az egyik legöregebb volt a Magyar Királyság vármegyéi közül, a 11. század elején alapították. A Duna-Tisza közén fekvő egykori Solt-széket, ami azelőtt Fejér vármegye része volt, a 17. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták. Ezt követően határai évszázadokon át alig változtak.

A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés során viszont Enyinget és környékét Veszprém megyétől Fejérhez.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1891-ben a vármegyének összesen 222.445 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, itt csupán vázlatosan mutatjuk be.

18-19. század

A 18. században és a 19. század első felében a megye általában három járásra oszlott, melyek mindegyike hosszan elnyúlt észak-déli irányban. Nyugatról keletre a következő volt az elnevezésük:

  1. Sármelléki járás
  2. Csákvári járás
  3. Bicskei járás
19. század közepe

A 19. század közepére a megye járási beosztása tagoltabbá vált, hat járásra oszlott:

  1. Bodajki alsó járás
  2. Bodajki felső járás
  3. Csákvári járás
  4. Sárkereszturi járás
  5. Rácz-almási járás
  6. Vaáli járás
1880-as évektől

A megye járási beosztása és a járási székhelyek 1886 után állandósultak és az alábbiak szerint alakultak 1950-ig (zárójelben a székhely):

  1. Adonyi járás (Adony)
  2. Móri járás (Mór)
  3. Sárbogárdi járás (Sárbogárd)
  4. Székesfehérvári járás (Székesfehérvár)
  5. Váli járás (Vál), 1948-tól Bicskei járás (Bicske)

Város[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fejér vármegye területén egyetlen város volt, Székesfehérvár, mely a székhelye volt, és kiváltságai a középkorba nyúlnak vissza. Eleinte szabad királyi város, majd 1876-tól törvényhatósági jogú város volt a jogállása, vagyis tulajdonképpen soha nem tartozott a vármegyéhez.