Fejér vármegye

Fejér vármegye
Fejér vármegye címere
Központ	Székesfehérvár
Népesség
Népesség	209 440 (1880) 248 562 (1910) 296 013 (1941)
Nemzetiségek	magyarok
Földrajzi adatok
Terület	4 129 (1 914) 3 989 (1 948)  km2
Térkép
Fejér vármegye térképe
Fejér vármegye domborzati térképe

Fejér vármegye (németül: Weißenburg; latinul: Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11. századtól. Ma Magyarország része kissé megváltozott területtel Fejér megye néven.

Földrajz

Északi részén a Vértes-hegység, illetve az ahhoz kapcsolódó dombos vidék, délen a Mezőföld terül el. Fő folyóvizei a Duna, a Séd és a Sárvíz voltak.

Északon Komárom, keleten Pest-Pilis-Solt-Kiskun, délen Tolna, nyugaton pedig Veszprém vármegye határolta.

Történelem

Fejér az egyik legöregebb volt a Magyar Királyság vármegyéi közül, a 11. század elején alapították. A Duna-Tisza közén fekvő egykori Solt-széket, ami azelőtt Fejér vármegye része volt, a 17. században Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták. Ezt követően határai évszázadokon át alig változtak.

A második világháború után az 1945-ös megyerendezés során Érdet és környékét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéhez csatolták, az 1950-es megyerendezés során viszont Enyinget és környékét Veszprém megyétől Fejérhez.

Lakosság

1891-ben a vármegyének összesen 222.445 lakosa volt, ebből:

• 190.660 (85,7%) magyar
• 26.077 (11,7%) német
• 2.924 (1,3%) szlovák
• 2.103 (0,9%) szerb

Közigazgatás

Járási beosztás

A vármegye járási beosztása sokszor változott fennállása során, itt csupán vázlatosan mutatjuk be.

18-19. század

A 18. században és a 19. század első felében a megye általában három járásra oszlott, melyek mindegyike hosszan elnyúlt észak-déli irányban. Nyugatról keletre a következő volt az elnevezésük:

1. Sármelléki járás
2. Csákvári járás
3. Bicskei járás

19. század közepe

A 19. század közepére a megye járási beosztása tagoltabbá vált, hat járásra oszlott:

1. Bodajki alsó járás
2. Bodajki felső járás
3. Csákvári járás
4. Sárkereszturi járás
5. Rácz-almási járás
6. Vaáli járás

1880-as évektől

A megye járási beosztása és a járási székhelyek 1886 után állandósultak és az alábbiak szerint alakultak 1950-ig (zárójelben a székhely):

1. Adonyi járás (Adony)
2. Móri járás (Mór)
3. Sárbogárdi járás (Sárbogárd)
4. Székesfehérvári járás (Székesfehérvár)
5. Váli járás (Vál), 1948-tól Bicskei járás (Bicske)

Város

Fejér vármegye területén egyetlen város volt, Székesfehérvár, mely a székhelye volt, és kiváltságai a középkorba nyúlnak vissza. Eleinte szabad királyi város, majd 1876-tól törvényhatósági jogú város volt a jogállása, vagyis tulajdonképpen soha nem tartozott a vármegyéhez.