Simontornya

Simontornya
Simontornya légifotója
Simontornya címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Kistérség	Tamási
Rang	város
Polgármester	Csőszné Kacz Edit Julianna
Irányítószám	7081
Körzethívószám	74
Népesség
Teljes népesség	4154 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	122,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	33,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Simontornya Pozíció Magyarország térképén
Simontornya Pozíció Tolna megye térképén
é. sz. 46.75734° k. h. 18.54301°46.75734, 18.54301

Simontornya kisváros Tolna megyében, a Tamási kistérségben

Fekvése

A Tolnai-Hegyhát északi végén és a Mezőföld határán található. Keresztülfolyik rajta a Sió. Legmagasabb pontja a tengerszint felett 220 méter, a vasútállomáson 103 m, a Sió 0 pontja 98 máter magasan fekszik a tengerszint felett.

Megközelíthető a 61-es főúton, illetve az abból itt kiágazó 64-es úton; vagy vonattal a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon.

Története^[forrás?]

Simontornya környéke igen gazdag történelem előtti korból származó leletekben. Már a csiszolt kőkorszakból is találtak leleteket, később bronzkori település nyomait fedezték fel a Mózsé-hegy város felé néző oldalán. A kelta időkben (Kr.e. 4. század) az eraviszkuszok törzse lakta a vidéket és fejlett műveltség nyomait hagyta hátra. A római terjeszkedés időszakában Fortiana néven említik. A honfoglalás előtt közvetlenül avarok lakták a települést és környékét. A honfoglaláskor Fejér, Tolna vármegyék nagy része az Árpád-család birtoka maradt. Szent István hatvan besenyő családot telepített le a Sárvíz mentén, akik Fejér és Tolna megyében eloszolva, több falut alapítottak. Menyőd falu már a 13. század vége felé szerepel az okmányokban. A másik városrész,vagyis mint az 1397. és az 1401. évi oklevél mondja, "a falu fele" Sziget nevet viseli. Ez közvetlenül a vár mellett terült el.

Simontornya nevét attól a lakótoronytól kapta, amelyet Salamon fia Simon itt épített 1272 körül, amely később erősséggé, végvárrá fejlődött. Kezdetben csak mint egy nagyobb birtoktestek védő, királyi engedéllyel épült magánvár szerepel, melyet a király a tulajdonos elhalálozása vagy hűtlensége esetén szabadon ajándékozott más kedvelt híveinek. Ez a történelem során gyakran előfordult. Később a település heti piacai és évi vásáraival szorosabban vett 22-25 községből álló tartozékait, hanem messzebb vidékét is magához csatolta. Közel 200 év alatt mégis csak a mocsarak között eldugott kis várkastély szerepét töltötte be. A Laczkfiak utáni várurak elhanyagolták, várkapitányaik pedig zsarnokoskodtak a vidék népei felett. Ilyen viszonyok mellett a városi polgári elem és az ipari kereskedelem nem fejlődhetett ki. Csak Buzlai Mózes királyi főudvarmester próbált meg változtatni a kialakult képen, mikor 1509-ben alapjából újra felépítette a várat és szerzeteseket is telepített. A közel 150 éves török uralom sem tett kedvező hatást a város fejlődésére. Az erőszakos katonaság, a hűbéres szpáhik, a zsaroló hivatalnokok mindegyike a nép kizsákmányolására törekedett. Simontornya csak annak köszönhette a fennmaradását,hogy lakóit a szomszédokhoz képest némi előnyben részesítették. Tűrhető megélhetési viszonyokat azonban így is kevés család tudott biztosítani.

Az itteni vár azért volt fontos mert több irányban "uralkodott" a vidék felett. Kelet felé a paksi, dél felé a döbröközi, nyugat felé a veszprémi, észak felé a fehérvári erősségekig terjedt a hatalma. Az így alakult terület alsó szélén sokáig végvár szerepét töltötte be. Ha a török kivonulása után megmarad ez a beosztás, akkor Simontornya külön vármegye központjává válik. Azonban a vármegyei határok az évszázadok során oly mereven voltak megrögzítve, hogy azok a legcsekélyebb megváltoztatása is heves ellenzésre talált. Már Ulászló Fejér megyéhez akarta csatolni a várost de Beatrix királyné tiltakozott ellene. A török elűzése után lassan indult meg a fejlődés. A várat a haditanács gondjaiba vette,az idehelyezett őrség mellett környék népe is katonai szolgálatot teljesített. Ez a beosztás a vitézkedő hajlamok ápolásának jót tett de a földművelést és a kereskedelmet nem segítette. Hosszabb ideig sem számbelileg sem vagyonilag nem gyarapodott a város lakossága.

A Rákóczi-szabadságharc hét éve alatt idegen nemzetiségű katonák zsarnokságát kellett elviselnie a lakosságnak. A vár több ízben is gazdát cserélt. Csak a vár teljes kibővítése után (1716) maradt a lakosság békében és láthatott hozzá az építő munkához. Ez az igyekezés tette aztán lehetővé, hogy Simontornya 1727-1784 között Tolna megye székhelye legyen.Az agrárfejlődés és az ipari felemelkedés azonban elmaradt a településen. A kereskedelem sem fejlődött oly mértékben,ahogy azt a régi közlekedési utak lehetővé tették. A 18. században oly fontos simontornyai hidak – melyek hadászati szempontból is gondozás alatt álltak – a Sió és a Sárvíz szabályozása után elvesztették a jelentőségüket. A gőzhajózás fellendülésével a a nagy kereskedelmi utak is vesztettek forgalmukból. Az 1883-ban felépült Kelenföld-Pécs vasút lett volna arra hivatva, hogy helyreállítsa a település régi forgalmát és kisebb kereskedelmi csomóponttá tegye, de mind az uradalom, mind a város elutasította a szekszárdi szárnyvonal településen való áthaladását,megépítését. A világháború alatt kezdett a Fried-féle bőrgyár kiemelkedni a kisiparból és rohamos léptekkel előrehaladva, hazánk harmadik legnagyobb bőrgyára lett. Ez a folyamat az államosítás után is folytatódott. Később a simontornyai bőr- és szőrmefeldolgozó vállalat is magasan jegyzett ipari üzem lett hazánkban, de mindkét nagyvállalat tönkrement a rendszerváltás után.

Simontornyai várurak:

Salamon fia Simon 1272
Henczfia János 1324
Henczfia János fia Miklós 1334-1346
Laczkfi István 1346-1353
Laczkfi 2.Dénes 1353-1366
Laczkfi 2. Imre 1356-1375
Laczkfi 2. István 1371-1397
Laczkfi 3.Dénes 1379
Laczkfi 2.András 1379
Laczkfi 3.László 1379
Kanizsai Miklós 1397
Kanizsai István 1397 
Kanizsai János 1397
Kanizsai Miklós fia János 1416-1426
Kanizsai István fia László 1416-1424
Kanizsai János fia István 1424
Ozorai Pipo 1424-1426
Garai János 1428-1430
Garainé Macsói Hedvig 1430-1435
Garai László 1435-1459
Garai Jób  1459-1482
Mátyás 1482
Beatrix Királyné 1488-1500
Gergelylaki Buzlai Mózes 1500-1524
Buzlai Móze neje Podmanini Anna 1524-1536
Buzlai Farkas,János és István 1424-1436
Martononassy Pesthysényi Gergely 1536-1543
Pesthyény András és fia 1543-1560
Képletesen :
Zay Ferenc 1560
Liszthy János 1560
Viczmándy Mátyás 1560