Bicske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. június 24.

Pontosság

megtekintett

Ugrás: navigáció, keresés

Koordináták: é. sz. 47.49074° k. h. 18.63625°47.49074, 18.63625

Bicske

Batthyány-kastély

Bicske címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

2060

Körzethívószám

22

Népesség

Teljes népesség

11 430 fő (2008) +/-

Népsűrűség

141,48 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

78,88 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Bicske

é. sz. 47.49074° k. h. 18.63625°

Bicske weboldala

Bicske (németül Witschke) Fejér megye északi részén fekvő város.

[szerkesztés] Közlekedés

Bicske a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Hegyeshalom, Sopron, Szombathely és Pozsony irányába.

A város az 1-es elsőrendű főút mentén fekszik, ám központja a régi országút körül terül el. A város határában fut az M1-es autópálya, amelyen egy lehajtó van Bicskén. A várost kisebb mellékút köti össze a 811-es úttal, Csabdival, valamint Mányon át Zsámbékkal. Bicske a környék autóbusz közlekedésének meghatározó központja: Budapest, Mór, Székesfehérvár, Zsámbék valamint a környező települések érhetők el rendszeresen a városból.

[szerkesztés] Története

Bicske és környéke már ősidők óta lakott hely, első nyomát az újabb kőkorból származó telepnyomok, sírok bizonyítják, de a bronzkorból, a rómaiak és az avarok idejéből (a Szőny-Pécs közti római út, mely egy itteni egykori római településen vezet át) és az Árpád-korból középkori temetők templom alapfalakkal kerültek elő itt.

Első említése 1306-ból való, bár a Bicskei családról – a hely akkori birtokosairól – már 1258 óta tudni. Különleges helyzetet adott a 15. század kereskedelmével párhuzamosan fellendülő Bicskének az a tény, hogy a birtokosok 1443. június 10-én pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól.

1541 körül vált török uradalom részévé a település, ám a birodalom határán lévén a kettős adóztatás sújtotta, mivel sokszor eljutottak a komáromi adószedők is a vidékre. 1686-ig a török erről a környékről való kiűzéséig lakosainak száma nagyban csökkent. Ezt követően viszont nagy gyarapodás jellemezte a települést, amely 1688-ban a közigazgatás restaurációjával járási székhely lett. Bicske a továbbiakban folyamatosan gyarapodott, 1773-ban lett mezőváros, 1872-ben nagyközség.

A vasút 1884-ben épült meg Bicskén, amikor megnyílt az utolsó fővárosi fővonal Budapest és Újszőny között. Később ehhez kapcsolódott egy helyi érdekű vasút is, amely Székesfehérvárral kötötte össze a települést (az utóbbin az 1970-es években leállt a személyforgalom, és mára már az egy ideig még működő teherforgalom is megszűnt. A vonal nagy részén már a sínek sem láthatóak.). A vasutak megjelenésével párhuzamosan Bicske jelentősége folyamatosan nőtt, s bár 1877-ben Vál kapta meg a járásszékhelyi státuszt a környéken, növekvő iparával egyértelműen a térség legjelentősebb településévé fejlődött. 1921-ben a Budapest – Győr vasútvonalat az országban elsőként villamosították, így még egyszerűbbé vált a város megközelítése Budapestről.

A II. világháború rendkívül súlyos károkat okozott a városban, ipara és infrastruktúrája nagyrészt megsemmisült. 1945-ben végül ismét járásszékhely lett Bicske. 1986. január 1-jén kapott városi rangot.

1948 és 1969 között itt tanított Ágoston Julián ciszterci szerzetes, költő, író.

2009-2010 körül fejeződnek be Bicskén a Budapest Gate International Golf és Country Club golffalu építkezései. A tervek szerint itt rendezik majd 2012-ben a Hungarian Open bajnokságot, amely bekapcsolja Magyarországot a globális golf vérkeringésébe, Bicskét pedig hasonló rangra emelheti, mint Mogyoródot a Hungaroring.