Bicske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bicske
Bicske - Palace.jpg
Batthyány-kastély
Bicske címere
Bicske címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Bicskei
Kistérség Bicskei
Jogállás város
Polgármester Tessely Zoltán (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2060
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 11 813 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 150,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181[3] m
Terület 77,08 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Dunazug-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Zsámbéki-medence[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bicske  (Magyarország)
Bicske
Bicske
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 18° 38′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 18° 38′ 10″
Bicske  (Fejér megye)
Bicske
Bicske
Pozíció Fejér megye térképén
Bicske weboldala

Bicske (németül Witschke) Fejér megye északi részén fekvő város, a Bicskei járás székhelye.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bicske a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Hegyeshalom, Sopron, Szombathely és Pozsony irányába. Régen Lovasberény-Székesfehérvár felől is jártak ide vonatok, ezen a vonalon azonban el van a pálya bontva.

A város az 1-es elsőrendű főút mentén fekszik, ám központja a régi országút körül terül el. A város határában fut az M1-es autópálya, amelyen egy lehajtó van Bicskén. A várost kisebb mellékút köti össze a 811-es úttal, Csabdival, valamint Mányon át Zsámbékkal és Pilisjászfaluval. Bicske a környék autóbusz közlekedésének meghatározó központja: Budapest, Mór, Székesfehérvár, Zsámbék valamint a környező települések érhetők el rendszeresen a városból.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bicske és környéke már ősidők óta lakott hely, első nyomát az újabb kőkorból származó telepnyomok, sírok bizonyítják, de a bronzkorból, a rómaiak és az avarok idejéből (a Szőny-Pécs közti római út, mely egy itteni egykori római településen vezet át) és az Árpád-korból középkori temetők templom alapfalakkal kerültek elő itt.

Első említése 1306-ból való, bár a Bicskei családról – a hely akkori birtokosairól – már 1258 óta tudni. Különleges helyzetet adott a 15. század kereskedelmével párhuzamosan fellendülő Bicskének az a tény, hogy a birtokosok 1443. június 10-én pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól.

1541 körül vált török uradalom részévé a település, ám a birodalom határán lévén a kettős adóztatás sújtotta, mivel sokszor eljutottak a komáromi adószedők is a vidékre. 1686-ig a török erről a környékről való kiűzéséig lakosainak száma nagyban csökkent. Ezt követően viszont nagy gyarapodás jellemezte a települést, amely 1688-ban a közigazgatás restaurációjával járási székhely lett. Bicske a továbbiakban folyamatosan gyarapodott, 1773-ban lett mezőváros, 1872-ben nagyközség.

A 18. és a 19. század folyamán a közelben fekvő Vértes és Gerecse hegységek kiváló lehetőséget biztosítottak az erdei munkákra, a mészégetésre és a kőbányászatra. A mai napig él az erdei munkák emléke egyes dűlőnevekben: Egyfejszés, Kétfejszés föld.

A 19. században fejlett volt a településen a kézműves-ipar: a fazekasság, a takácsmesterség, a kelmefestés, a bőrkikészítés, a tímárság, a csizmadiamesterség, valamint a cipészmunka. A későbbiekben is sok kisiparos dolgozott a községben.

A vasút 1884-ben épült meg Bicskén, amikor megnyílt az utolsó fővárosi fővonal Budapest és Újszőny között. Később ehhez kapcsolódott egy helyi érdekű vasút is, amely Székesfehérvárral kötötte össze a települést (az utóbbin az 1970-es években leállt a személyforgalom, és mára már az egy ideig még működő teherforgalom is megszűnt. A vonal nagy részén már a sínek sem láthatóak.). A vasutak megjelenésével párhuzamosan Bicske jelentősége folyamatosan nőtt, s bár 1877-ben Vál kapta meg a járásszékhelyi státuszt a környéken, növekvő iparával egyértelműen a térség legjelentősebb településévé fejlődött. 1921-ben a BudapestGyőr vasútvonalat az országban elsőként villamosították, így még egyszerűbbé vált a város megközelítése Budapestről. A vasúti közlekedés lehetőséget biztosított a bicskei szegényparasztok és kisiparosok számára, hogy Budapesten is vállalhassanak munkát.

A község életét a mezőgazdaság is nagyban meghatározta. A feudális nagybirtok-rendszer egészen 1945-ig fennmaradt.

Bicske területe az 1940. évi népszámlálás adatai szerint 15551 katasztrális hold volt, a lakosság 8319 fő. A népsűrűség 93 fő volt négyzetkilométerenként, összesen 1634 lakóház áltt a község területén.

Az 1944-es adatok a következőkről számolnak be: mezőgazdasági művelés alatt álló, vagy művelhető terület összesen 14258 katasztrális hold volt, ebből 3000 hold erdő. A 14258 holdból 9610 holdon 11 nagybirtokos osztozott, a maradék 5841 hold (a község belterületét is beleértve) a község lakosságának tulajdonát képezte. Bicske nagy kiterjedésű szőlőterülettel is rendelkezett, mely három tájon terült el: A Galagonyás dűlőben 450 katasztrális hold szőlő és gyümölcsös, Felsőhegyen kb. 300 hold, Máléhegyen 250 hold állott.

Bicske állatállománya a második világháború idején a következőképpen alakult az ún. állatstatisztikai lapok tanúsága szerint:

Állatfaj 1942. 1945. dec. 8.
tenyészbika 16 2
igás ökör 158 24
tehén 937 84
hízómarha 14 -
növendékmarha 786 -
ló (3 évesnél idősebb) 737 330
ló (3 évesnél fiatalabb) 204 16
tenyészmén 5 -
öszvér–szamár 23 8
tenyészkan 23 -
koca 805 80
hízósertés 457 -
növendéksertés 4184 250
juh 661 -
kecske 68 42

A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a városban, ipara és infrastruktúrája nagyrészt megsemmisült. A községi elöljáróság 730/1947. számú jelentése alapján "1940-ben a községben 4500 ló, 3000 szarvasmarha, 16000 sertés és kimondhatatlan számú baromfi volt, melyek a hadműveletek alatt teljesen elvesztek." 1945. március 23-án a kitelepült lakosság visszatért a faluba.

1945-ben ismét járásszékhely lett Bicske. 1946. február 22-én megalakult a földművelésszövetkezet helyi részlege, melynek feladata volt, hogy a kiskereskedelmi ellátást megszervezze.

Bicske 1986. január 1-jén kapott városi rangot.

1948 és 1969 között itt tanított Ágoston Julián ciszterci szerzetes, költő, író.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tusnádfürdő településtábla.JPG

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentlászló (földe)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentlászló (földe) ma Bicske mellett keletre fekvő puszta Puszta-Szent-László néven.

Nevét 1318-ban említette először oklevél Zenthlazlofeulde néven. Aba fia Aba, később pedig a Hontpázmány nemzetségből származó Léki Paznan fia István Péter nevű fiának birtoka volt, a település közepén Szent László tiszteletére emelt körtemplommal. Hűtlensége miatt Pétertől a birtokot a király elvette és Bicskei Botond fia Péter bánnak, illetve fiának Bicskei Mihálynak adta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bicske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Bicske, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  • Györffy György: Pest megye
  • A felszabadulás a bicskei járásban (Bicske, 1970)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bicske témájú médiaállományokat.