Páty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páty
Páty címere
Páty címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Budakeszi
Kistérség Budaörsi
Jogállás község
Polgármester Székely László[1]
Irányítószám 2071
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség 6974 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 177,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 39,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Páty  (Magyarország)
Páty
Páty
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 18° 49′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 49″, k. h. 18° 49′ 29″
Páty  (Pest megye)
Páty
Páty
Pozíció Pest megye térképén
Páty weboldala

Páty (németül Bath) község Pest megyében, a Budakeszi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Páty község Pest megyében, a Budapest–Zsámbék közlekedési út tengelyében, a fővárost Béccsel összekötő autópálya mentén helyezkedik el. Lakóinak száma közel hétezer. A Zsámbéki-medence délkeleti részében épült település Budapesttől mért távolsága alig húsz kilométer. A vele szomszédos helységek: Zsámbék, Tök, Budajenő, Telki, Budakeszi és Biatorbágy. Budakeszit és a Zsámbéki-medencét a Mézes-völgy köti össze, amire találóan illik a ,,pátyi kapu" elnevezés. A Pátyi-medence átlagosan 180 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, peremvidékét 210–360 méter magas dombvidék koszorúzza. A gerincvonulatok lejtői festőien szép környezetet adnak. Budapestről, a Kelenföldi pályaudvartól induló 778-as, valamint Széna térről induló 781-es, 782-es, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es és 789-es buszokkal lehet megközelíteni. A faluban nincs vasútállomás, de 4 kilométerre fekszik a biatorbágyi vasútállomás, ahonnan fél óra alatt lehet eljutni vonattal mind Tatabányára, mind a Déli pályaudvarra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei a helyi és környékbeli birtokosok magángyűjteményébe kerültek, de a vidékről a Nemzeti Múzeum is gazdag leletanyagot őriz. A római kori feliratos kövek tanúsága szerint a határban lévő Főkút forrás gyógyító hatása hamar felkeltette az aquincumi táborváros előkelő lakóinak érdeklődését. Fürdőt építettek a gyógyító forrás mellé, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták. A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig megmaradt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faluban cigány és német kisebbségi önkormányzat működik.


Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Imre-templom engedélyezési terve
A pátyi pincesor
  • Splényi–Váradi kastély vagy más néven Várady-kastély
  • Református templom
  • Országzászló
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Római katolikus templom
  • Pincesor
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
  • Rabec-kanyar – kiváló kiránduló hely a fenyvesben; télen sízésre is alkalmas
  • Turul-szobor[3]
  • A bányatetőről gyönyörű kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.
  • A medencét nyugatról határoló Nagy-kopasz csúcsán álló Csergezán kilátóból minden égtáj felé messzire látni

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

M A D Á R T Á V L A T B Ó L

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]