Páty
| Páty | |||
 |
|||
| Légifelvétel Pátyról | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség | Budaörsi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Székely László[1] | ||
| Irányítószám | 2071 | ||
| Körzethívószám | 23 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6967 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 177,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Páty
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Páty
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| Páty weboldala | |||
Páty (németül Bath) község Pest megyében, a Budaörsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Páty község Pest megyében, a Budapest–Zsámbék közlekedési út tengelyében, a fővárost Béccsel összekötő autópálya mentén helyezkedik el. Lakóinak száma meghaladja a hatezer főt. A Zsámbéki-medence délkeleti részében épült település Budapesttől mért távolsága alig húsz kilométer. A vele szomszédos helységek: Zsámbék, Budajenő, Telki, Budakeszi és Biatorbágy. Budakeszit és a Zsámbéki-medencét a Mézes-völgy köti össze, amire találóan illik a "pátyi kapu" elnevezés. A Pátyi-medence átlagosan 180 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, de peremvidékét 210–360 méter magas dombvidék koszorúzza. A gerincvonulatok lejtői festőien szép környezetet adnak. Budapestről, a Kelenföldi pályaudvartól induló 778-as, valamint Széna térről induló 781-es, 782-es, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es és 789-es buszokkal lehet megközelíteni.
[szerkesztés] Története
A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei a helyi és környékbeli birtokosok magángyűjteményébe kerültek, de a vidékről a Nemzeti Múzeum is gazdag leletanyagot őriz. A római kori feliratos kövek tanúság szerint a határban lévő Főkút forrás gyógyító hatása hamar felkeltette az aquincumi táborváros előkelő lakóinak érdeklődését. Fürdőt építettek a gyógyító forrás mellé, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták. A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb - nagyobb megszakításokkal mindvégig a helyén maradt.
[szerkesztés] Népcsoportok
A faluban cigány és német kisebbségi önkormányzat működik.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Splényi–Váradi kastély vagy más néven Várady-kastély
- Római katolikus templom
- Református templom
- Pincesor
- Helytörténeti gyűjtemény
- Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
- Rabec kanyar – Kiváló kiránduló hely a fenyvesbe és télen sielésre is alkalmas
pincék
[szerkesztés] Testvértelepülései
[szerkesztés] Képgaléria
-
-
-
-
A pátyi barokk református templom
-
A pátyi katolikus templom
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
