Páty
| Páty | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Budaörsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Székely László[1] | ||
| Irányítószám | 2071 | ||
| Körzethívószám | 23 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6967 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 177,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Páty
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Páty
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,51351°, k. h. 18,82468° | |||
| Páty weboldala | |||
Páty (németül Bath) község Pest megyében, a Budaörsi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Páty község Pest megyében, a Budapest–Zsámbék közlekedési út tengelyében, a fővárost Béccsel összekötő autópálya mentén helyezkedik el. Lakóinak száma közel hétezer. A Zsámbéki-medence délkeleti részében épült település Budapesttől mért távolsága alig húsz kilométer. A vele szomszédos helységek: Zsámbék, Budajenő, Telki, Budakeszi és Biatorbágy. Budakeszit és a Zsámbéki-medencét a Mézes-völgy köti össze, amire találóan illik a "pátyi kapu" elnevezés. A Pátyi-medence átlagosan 180 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, peremvidékét 210–360 méter magas dombvidék koszorúzza. A gerincvonulatok lejtői festőien szép környezetet adnak. Budapestről, a Kelenföldi pályaudvartól induló 778-as, valamint Széna térről induló 781-es, 782-es, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es és 789-es buszokkal lehet megközelíteni.
Története [szerkesztés]
A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei a helyi és környékbeli birtokosok magángyűjteményébe kerültek, de a vidékről a Nemzeti Múzeum is gazdag leletanyagot őriz. A római kori feliratos kövek tanúság szerint a határban lévő Főkút forrás gyógyító hatása hamar felkeltette az aquincumi táborváros előkelő lakóinak érdeklődését. Fürdőt építettek a gyógyító forrás mellé, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták. A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig megmaradt.
Népcsoportok [szerkesztés]
A faluban cigány és német kisebbségi önkormányzat működik.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Splényi–Váradi kastély vagy más néven Várady-kastély
- Római katolikus templom
- Református templom
- Pincesor
- Helytörténeti gyűjtemény
- Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
- Rabec-kanyar – kiváló kiránduló hely a fenyvesben; télen sízésre is alkalmas
- Turul-szobor[3]
Testvértelepülései [szerkesztés]
Képgaléria [szerkesztés]
-
-
-
-
A pátyi barokk református templom
-
A pátyi katolikus templom
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
