Kelenföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 01′ 18″

Kelenföld
Kelenföld.JPG
A Kelenföldi lakótelep egy része
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XI. kerület
Népesség
Teljes népesség 53 332 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Kelenföld  (Budapest)
Kelenföld
Kelenföld
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 54″, k. h. 19° 01′ 18″

Kelenföld (németül Krenfeld) Budapest egyik városrésze a XI. kerületben, Újbudán.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Északon a Gellérthegy, Szentimreváros és Lágymányos, keleten a Duna, délen Albertfalva és Kelenvölgy, nyugaton pedig Őrmező, Sasad és Sashegy határolja. Pontos határai: Villányi út a Karolina útig – Karolina út – Bocskai út – Fehérvári út – Körvasút – Duna folyam - Kondorosi út - Solt utca – Kelenvölgyi határsor - a MÁV hegyeshalmi vonala – Nagyszőlős utcai aluljáró - Budaörsi út a Villányi útig.

Térképen: [1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név eredete vitatott: egyesek a német Krenfeld (Tormaföld) szóból, mások Kelen honfoglalás kori vezér nevéből származtatják. Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német elnevezésű Kreinfeld területe a magyar „Kelenföld” névre magyarosodott vissza. A nyugati irányból hegyekkel és dombokkal határolt, egyes helyeken mocsaras sík területet a középkorban Tabánnak nevezték. Az 1870-75 közötti folyamszabályozás előtt a Duna árterülete volt.

A kelenföldi áramfejlesztő telep gépháza a 20. század elején

A 18. században kezdett benépesülni szőlőművelőkkel, majd a 19. században az ipar is megjelent. A Fehérvári úttól keletre elektrotechnikai, építőipari, gépipari, textilipari, optikai, konzervipari és édesipari üzemek létesültek. Alapításukkor magántulajdonosok hozták létre, a második világháború után az 1990-es évek elejéig pedig mind állami tulajdonba kerültek. A Kelenföldi Erőmű a Lágymányosi-öböl torkolatánál 1913-ban épült.

Az Erzsébet Sósfürdő 1854-ben nyitott meg. Helyén 1950-ben felépült a Szent Imre Kórház, ami 1972-ben, majd 1978-ban bővült új épületekkel.

Kelenföld a 1920-as évektől kezdett beépülni többnyire kertvárosias formában, a főutakon nagyobb lakóházakkal kiegészülve. A lakótelepek 1966-1983 között épültek fel több ütemben, a Tétényi, a Fehérvári, valamint az Etele (akkori nevén Szakasits Árpád) út mentén. Kisebb panelház-csoportokat építettek még az Andor utca nyugati végénél is (pl. az Allende-park).

Az Elektromos Művek kelenföldi telepe az 1920-as évek körül

A lakótelep közepén a Kelenföldi Városközpont Zilahi István és Bede József tervei alapján épült meg 1975 és 1979 között. A szolgálatóház funkción kívül itt nyitott meg a Budapesti Művelődési Központ is. A komplexum annak átadása óta nem volt felújítva. Élelmiszer áruház, piac és gyorsétterem mellett a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik tagkönyvtára üzemel benne.

A központban az 1990-es évekig vetített filmeket az Olimpia Mozi, ami a Bartók után a kerület második filmszínházaként nyitott meg. (A Bartók mozi a Móricz Zsigmond körtér déli oldalát határoló Simplon házban működött a Bartók Béla úti tömbben. Hosszú szünet után az Allee bevásárlóközpontban nemrég megnyitott multiplex a kerület egyetlen mozija.)

A 2000-es években ismét több lakóingatlan-fejlesztési projekt indult, általában a korábbi rozsdaöv helyén. Ezek közül a legnagyobb a Fehérvári út és a Szerémi út között elterülő, a Hauszmann Alajos utcától északra fekvő Nádorkert lakópark. A Szerémi út és a Budafoki út között pedig ebben az időszakban jelentős irodaépület-fejlesztés mentek végbe. Az évtized második felében a szolgáltatószektor is kibővült, így például a Hengermalom út és a Budafoki út sarkán az egykori Magyar Kábel Művek egykori üzemcsarnokának átalakításával megnyílt az Újbuda Center.

A panelprogram keretében számos panelházat felújítottak, illetve külsőleg leszigeteltek (pl. Etele út 2-24., az ún. "12 lépcsőházas" épület), részben megszínesítve ezzel az egyébként egyhangúan szürke lakótelepi homlokzatokat.

A 4-es metró építésével kapcsolatban néhány kisebb (részben ideiglenes) közlekedési változás érintette a területet, elsősorban a Kelenföldi városközpont (Etele út és Tétényi út sarok) és az Etele tér környékén.

Kelenföld pályaudvar műemlék állomásépülete

2010-ben elbontották az 1976-ban épült (korábban a Gábor Dénes Főiskolának is otthont adott) jellegzetes SZÁMALK-épületből (Etele út 68.), valamint az egykori Budai Lottó Áruház (később virág- és dísznövény-nagykereskedés) épületéből álló együttest.

Fejlesztési elképzelésként a Futureal 4-6 tornyot, köztük egy 150 méter magas épületet fantáziált 2008-ban Kelenföldre, az M1-es és az M7-es autópálya közös bevezetőjénél a Budaörsi útnál. [2]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budapest teljes utcanévlexikona (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998), ISBN 963-657-176-7

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]