Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Szabó Ervin Könyvtár (961. számú műemlék) 111.jpg
Elhelyezkedése
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár  (Magyarország)
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 22″, k. h. 19° 03′ 53″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár témájú médiaállományokat.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Budapest egyetlen közkönyvtár-hálózata. Nevét Szabó Ervin társadalomtudós-könyvtárosról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IMG 0168 - Hungary, Pest.JPG

A Fővárosi Könyvtár létrehozását 1903. január 21-én fogadta el a városi közgyűlés.[1] A könyvtár 1904-ben kezdte meg működését.[2] Alapításakor a Kőrösy József által felajánlott törzsanyag, a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárától átvett 33 000 kötet alapvetően társadalomtudományi – demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai – munkákat foglalt magában. Szabó Ervin társadalomtudós, a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése ún. public library jellegű nyilvános könyvtárrá. Tervei között szerepelt egy méltó épület – könyvtárpalota – felépítése, a városi könyvtár központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak létrehozása, közművelődési feladatok ellátása. A tervek – elsősorban az I. világháború kitörése miatt – csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár létesült, de a könyvtárpalota nem épülhetett fel. 1912-től az elődintézményektől örökölt helytörténeti anyag, a Budapest Gyűjtemény kezelése és gyarapítása külön részleg feladata lett.

1925-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, s a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált.[2]

1927-ben a főváros megvásárolta az 1889-ben épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát, amely Budapest központjában, a reformkorban kiépült ún. palotanegyedben található. Négy évig tartó átalakítás után 1931-ben itt nyitotta meg kapuit a könyvtár. A fiókkönyvtárak száma tizenháromra nőtt.

Budapest ostromakor a központi épület belövést kapott ugyan, és két fiókkönyvtár teljesen elpusztult, azonban ez más közintézmények és lakóházak teljes pusztulásához képest elviselhető kár volt. 1945 után az újrakezdés az új idők kiváltotta nagy lendülettel indult meg. Tizenhat letét, vándorkönyvtár, három villamos mozgókönyvtár, a Városházán közigazgatási fiókkönyvtár létesült. 1946 májusától a könyvtár megkapta kiemelkedő munkatársának a nevét: Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár néven működött tovább. 1950-ben létrejött Nagy-Budapest, így a könyvtárnak vállalnia kellett az ide csatolt városok és községek ellátását is. Hat év alatt huszonhárom fiókkönyvtár létesült.

1955-től a hálózaton belül a legmagasabb szintű közművelődési könyvtárnak minősítették a központot, ugyanakkor a társadalomtudomány és az újkori történelem országos jellegű szakkönyvtára is lett.

1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt[3], 1968-tól pedig a szociológia országos szakkönyvtárává minősült a könyvtár. Ez a legnagyobb szociológiai gyűjtemény az országban; a szakkönyvtári ellátásban, szolgáltatásokban országos hatókörű; szisztematikus szakirodalmi feltárást végez a hazai szociológia területén.

A könyvtár az utóbbi fél évszázadban a tájékoztató szolgáltatások gazdag választékát építette ki: analitikus és ajánló bibliográfiák készültek. Az igényes kiadványokat képviselte a Budapest Történeti Bibliográfia hét kötete, amelynek folytatása napjainkban számítógépen készül. 1964-ben indult az irodalmi folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus katalógusa, amely ma már – a Szociológiai Információval együtt – CD-ROM-on is hozzáférhető számos fővárosi és vidéki könyvtárban.

A Központi Könyvtár bejárata

Az 1931 óta a Wenckheim-palotában működő központi könyvtár igénybevétele 1952-től ugrásszerűen megnőtt. A használók zöme értelmiségi, többségük egyetemista, főiskolás lett. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette, amelyre a főváros anyagi forrásaiból és nagyarányú kormánytámogatással 1998 és 2001 között került sor. A végeredmény egy impozáns, világszínvonalú könyvtárépület lett, ehhez illő szolgáltatásokkal és igénybevétellel. Az épületegyüttesben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a főváros legnagyobb közművelődési intézményeként – a lakosság több mint 12%-ának közvetlen szolgáltatója, jelentős kulturális értékek őrzője és közvetítője – feladatának és felelősségének tekinti, hogy a kor kihívásaira fejlesztési stratégiájának kidolgozásával, szolgáltatási feladatainak újrafogalmazásával válaszoljon.[4]

Állománya, gyűjteményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást. A Központi Könyvtár ellátja a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, országos szakkönyvtárként részt vesz a tudományos és szakkönyvtári ellátásban, I. osztályú tudományos szakkönyvtárként támogatja a kutatómunkát és az oktatást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát.[4]

A kerületi tagkönyvtárak a főváros nyilvános közkönyvtári ellátásának alapintézményei. Állományukat a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejlesztik. Több kerület tagkönyvtárainak közös irányítás alatt álló – részlegesen önállóan gazdálkodó, szakmai feladatait összehangoltan, részben központosítottan ellátó – szervezeti egysége a régió.[4]

A régiók elnevezése és beosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1. régió: I., II., III., V., IX., XI., XII. és XXII. kerületi tagkönyvtárak
  • 2. régió: IV., VI., VII., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületi tagkönyvtárak
  • 3. régió: VIII., X., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI. és XXIII. kerületi tagkönyvtárak[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szócikk forrása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapja.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár témájú médiaállományokat.