Gazdagrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gazdagrét
Gazdagrét.jpg
Gazdagréti panelházak ősszel
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XI. kerület
Népesség
Teljes népesség 11 929 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 13 254 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület 0,9 km²
Elhelyezkedése
Gazdagrét (Budapest)
Gazdagrét
Gazdagrét
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 15″, k. h. 18° 59′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 15″, k. h. 18° 59′ 53″

Gazdagrét Budapest egyik városrésze a XI. kerületben, lakótelep.

A városrész mai nevét 1847 óta viseli. A lakótelep gyümölcsösök helyén épült fel 1983–1989 között, a szocializmus kori házgyári lakásépítések utolsó fénykorában. Budapest legkedvezőbb megítélésű lakótelepe. Ismert a Szomszédok című televíziós sorozatból is, melyet itt forgattak 1987-től 1999-ig.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határai: Rétköz utca a Gazdagréti úttól – Nagyszeben út – Budaörsi út – Gazdagréti út – Nevegy utca – Gazdagréti utca a Rétköz utcáig. A lakótelepet legnagyobb részen a Rétköz utca (északkelet felől) és a Gazdagréti út (délnyugat felől) határolja, a kettő közt húzódnak a lakótelep utcái (lentről felfelé: Regős köz, Regős utca, Törökugrató utca, Frankhegy utca, Torbágy utca, Kaptárkő utca, Csíki-hegyek utca, Tűzkő utca, Szentivánéj park, majd a Telekes utca, mely már a telep felső végét képező Gazdagréti tér határa). Ezeket az utcákat kettészeli a Kaptató sétány, a lakótelep „sétálóutcája”.

Több utcanév a közeli hegyekről kapta a nevét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakótelep építését megelőző feltárások alkalmával a területen őskori edényeket és római kori temetőt találtak. Az Árpád-korban is lakott volt a környék, a régészek földbe mélyített, lefelé vezető lépcsős bejáratú, négyszögletes lakóházat tártak fel, sarkában kemencével, ezenkívül gazdasági épületeket és szabadtéri kemencéket. Ebben az időben a terület a pécsváradi apátság birtoka volt, a tatárjárás után pedig a korabeli oklevelekből ismert Nevegy település része lett, akiktől az apátság Károly Róbert alatt sikertelenül próbálta visszaperelni. Később szőlők, gyümölcsösök voltak a területen, előbbiek a 19. század végi filoxérajárványig, ami a szőlőket tönkretette.

Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával a német Reiche Ried magyar tükörfordítása lett a környék neve. Onnan kapta, hogy a lakótelep építése előtt itt lévő gyümölcsösök a Dunántúl felől érkező csapadék itteni lecsapódása miatt nagyon gazdag termést hoztak. A városrész mikroklímája a mai napig hűvösebb, csapadékosabb, mint a belvárosé.

1930-ban kapta nevét a Gazdagréti út, amely mellett ekkor már családi házak is álltak.

Gazdagréti tér, autóbusz-végállomás

A lakótelep építésére 1970-től készült a főváros. 1983-ban kezdődött meg az építkezés győri házgyári elemekkel (Az házak építészeti kialakításuk alapján Győr Marcalváros lakótelepére hasonlítanak.) Először a Regős utca elején készültek el az épületek. 1984 márciusában adták át az első lakást, amely egyben az ország 200 000. távfűtéssel ellátott lakása volt. Május elsején már megindult a tömegközlekedés is, az azóta is itt közlekedő 153-as busszal.[3] Ekkor még lent, a Nagyszeben téren volt a végállomás, 1987-ben, a 139-es busz indulásakor került mai helyére, a Gazdagréti térre. A Törökugrató utcai általános iskolában az 1984/85-ös tanévet már megkezdhették a diákok; a tanévnyitót a helyi tévé első műsora közvetítette. A Törökugrató utcától budapesti házgyári elemekkel folytatódott a kivitelezés. (A Tűzkő utcától felfelé már újra győriekkel fejeződött be.) Egy évvel később indult meg a tanítás a Csíki-hegyek utcai általános iskolában. Az első óvoda és bölcsőde 1985-ben, élelmiszer-áruház 1986-ban, orvosi rendelő és könyvtárfiók 1987-ben nyílt a lakótelepen. Középiskola 1990-től működik.

1987 és 1999 között itt forgatták a Szomszédok című televíziós sorozatot, amely széles körben ismertté tette Gazdagrétet.

A lakótelep infrastrukturális szempontból igen jól ellátott, több szupermarket, egy kisebb bevásárlóközpont és különféle intézmények (bölcsődék, óvodák, általános iskolák, középiskola, posta, orvosi rendelő, katolikus és református templom) találhatóak itt, valamint közösségi ház, mely különféle programoknak ad otthont, nyugdíjasklubtól az aikidotanfolyamig. Negatív tényező a parkolóhelyek hiánya, ezekből ugyanis a lakótelep építésekor nem terveztek eleget. A lakótelepen jó a közbiztonság, és a lakók törekednek lakókörnyezetük szépítésére, gyakran kis kerteket alakítanak ki a panelházak tövében. Ennek megfelelően megítélése is kedvező: egy 2010-es felmérés alapján, melyben ötszáz budapesti lakost kérdeztek meg budapesti lakótelepekről, az első helyen végzett a legvonzóbb lakótelepek listáján.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Angyalok templom
  • Szentháromság-szobor – 1761-ben épült mészkőszobor
  • „Anya gyermekkel és békegalambbal” – Bolba Henrik vörösréz szobra, 1988
  • Bazalt kőplasztika – Kecskeméti Sándor alkotása, 1988
  • Mechantronika szobor – Bolba Henrik krómacél szobra, 1990
  • „A Föld ereje” szökőkút – Farkas Ádám műve, 1991
  • Két római oszlop a terület történelme emlékére, 1996
  • Bacchus szobra – Veres Kálmán alkotása, 1999
  • Szent Angyalok templom – a lakótelep délnyugati részén épült fel 2003-ban, Koppányi Imre tervei alapján.[5]
  • Református templom – 2004
  • Móricz Zsigmond-szobor – Janzer Frigyes alkotása, bronz, 2007
  • Elefántos díszkút – Krajcsovics Károly alkotása, vörösréz ivókút, 2008-ban állították fel. 2011-ben lopási kísérlet során eltávolították, de 2012-ben visszakerült a helyére.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 8-as és a 239-es busz a Belvárossal, a 153-as busz Kelenföld vasútállomással és Újbudával, a 139-es busz a Széll Kálmán térrel köti össze a városrészt. Gazdagréti végállomása öt buszjáratnak a lakótelepet északnyugati irányból lezáró Gazdagréti téren van (a 8-as busz áthalad a városrészen), innen a 153-as, a 153A és a 154-es busz a lakótelepet délnyugat felől határoló Gazdagréti úton, a 8-as, a 139-es és 239-es a lakótelep északkeleti határát képező Rétköz utcán végighaladva látja el a városrész belső közlekedését is.

Éjszaka a 908-as busz érinti.

153-as és 8-as buszok

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

8
  • 1995-ben vonják össze a Gazdagréti téren végállomásozó 8-as és a lakótelepen végighaladó 8A járatot 8-as néven.
  • belvárosi végállomásai: Március 15. tér, majd Kálvin tér, majd 2009. május 23-tól Uránia.
  • 2014. március 29-től útvonala a Bosnyák térig hosszabbodik, betétjárat indul 8A jelzéssel Keleti pályaudvarig.
  • 2014. október 4-étől a Keleti pályaudvartól Kelenföld vasútállomásig közlekedik, a 8A és a 108-as megszűnik.
108
  • 2014. március 29-étől Gazdagréti tér és Kelenföld vasútállomás (az előző nap indult 4-es metró egyik végállomása) között közlekedik.
  • 2014. október 4-étől összevonják a 8-as busszal, ezért megszűnik.
139
  • 1987. január 1-jétől: Gazdagréti tér – Déli pályaudvar, gyorsjárat
  • 1987 decembere: Gazdagréti tér – Déli pályaudvar, alapjárat a gyorsjárattal párhuzamosan, 1995-ig
  • 2008. szeptember 6-ától: hétvégenként a Moszkva térig közlekedik 139-es, hétköznap a Déli pályaudvarig 139A néven.
  • 2009. augusztus 22-étől: Gazdagréti tér – Moszkva tér, alapjárat. A 139A megszűnik.
153
  • 1984. május 1-jétől: Nagyszeben tér – Móricz Zsigmond körtér, alapjárat
  • 1987. január 1-jétől: Gazdagréti tér – Móricz Zsigmond körtér, gyorsjárat
  • 2008. augusztus 21-étől: Gazdagréti tér – Móricz Zsigmond körtér, alapjárat
  • 2014. március 29-étől: Gazdagréti tér – Neumann János utca, alapjárat
  • 2014. szeptember 1-jétől kettéosztották, 154-es jelzéssel érinti az Etele utat is.
153A
  • 2014. március 29-étől: Gazdagréti tér – Kelenföld vasútállomás, betétjárat
  • 2014. szeptember 1-jétől: Gazdagréti tér – Újbuda-központ, betétjárat
154
  • 2014. szeptember 1-jétől: Gazdagréti tér – Neumann János utca, nem érinti az Andor utcát, helyette az Etele úton közlekedik összehangolva a 153-as busszal.
239
  • 2006 nyarán ideiglenes buszjárat, Gazdagréti tér – Astoria, gyorsjárat
  • 2007. február 1-jétől: Gazdagréti tér – Uránia, gyorsjárat
  • 2008. január 1-jétől: Gazdagréti tér – Uránia, alapjárat
  • 2014. március 29-étől: Gazdagréti tér – Bosnyák tér, alapjárat
Újbuda-busz
  • 2003. október 1. – 2008. július, kihasználatlanság miatt megszűnt
153É
  • éjszakai járat volt 1994 áprilisától, megszűnt
908
  • éjszakai járat 2005. szeptember 1-jétől

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. lakosság, terület + Windows számológép programja
  3. A BKV járatai 1984-ben
  4. Studio Metropolitana: Budapesti lakótelepek megítélése (tanulmány) (2010. január 22.)
  5. A templom a Budapestcity.org oldalon

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gazdagrét témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]