Kelenföldi Erőmű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelenföldi Erőmű
Az erőmű a Hengermalom út felől
Az erőmű a Hengermalom út felől
Ország Magyarország
HelyBudapest XI. kerület, Hengermalom út 60.
Építési adatok
Megnyitás1914
Építési stílusArt déco
Védettségipari műemlék
TervezőReichl Kálmán, Borbiró Virgil
TulajdonosBudapesti Erőmű
Kimenő teljesítmény173 MW
Elhelyezkedése
Kelenföldi Erőmű (Budapest)
Kelenföldi Erőmű
Kelenföldi Erőmű
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 47″, k. h. 19° 03′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 47″, k. h. 19° 03′ 20″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföldi Erőmű témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Az erőmű art déco stílusú irányítóterme

A Kelenföldi Erőmű Budapest XI. kerületének Nádorkert városrészében a kor színvonalának megfelelő első termelő technológia az 1910-es években kezdte meg a villamosenergia-termelést. A francia Électricité de France tulajdonában lévő Budapesti Erőmű Zrt-hez tartozik. A Kelenföldi Erőmű – ipari műemlék. Címe: Budapest XI. kerület, Hengermalom út 60.

Története[szerkesztés]

Az erőmű épületegyüttese 1913–1933 között épült, Reichl Kálmán, majd annak 1926-os halála után Borbiró Virgil tervei alapján. 1922-1943 között további gőzkazánokat, turbinákat telepítettek. 1953-ban kezdődött el az ipari üzemek forróvíz és gőzellátása, 1958-től pedig az épülő lakótelepek számára a forróvíz szolgáltatás. 1972-ben kezdte meg működését az ország első gázturbinája, majd 1980-ban leállt a széntüzelés.[1] Ebben az időszakban épült a 146 méter magas kémény, amelynek 2018 óta már csupán az acélváza áll.[2] A környező városrészek energiaigényének változásaival összhangban, több lépésben esett át korszerűsítésen és kapacitásbővítésen. Az erőmű jelenleg működő nagy teljesítményű és korszerű, gáz-gőz körfolyamatú blokkjának berendezései 1995-ben, illetve 2006-ban álltak üzembe.

Az erőmű régi kazánjainak 2005-ös leállítását követően lebontották a széntüzelés korszakából maradt kéményeket, illetve az ipari műemléki besorolásból kimaradt egykori melléképületeket, toldásokat.[3][4][5]

Energiatermelés[szerkesztés]

Az itt előállított termékek: villamosenergia és vele kapcsoltan távfűtési célra értékesített hőenergia. Az elsődleges tüzelőanyag a csővezetéken érkező nagynyomású földgáz és tüzelőolaj. Utóbbi tartalék tüzelőanyagként funkcionál. Belőle 5000 m³-t a helyszínen is tárolnak. Az erőmű által ellátott távhő körzetek: Kelenföld, Őrmező, Gazdagrét, Lágymányosi lakótelep, Józsefváros, Budai Vár. A távhőszolgáltatásban az erőmű a hőtermelésen kívül ún. rendszerszolgáltatásokat is biztosít, úgymint a távfűtési keringtetés, nyomástartás, pótvíz betáplálás.

Az erőmű berendezései[szerkesztés]

Az alapberendezésként üzemeltetett kombinált ciklus (gázturbina, hőhasznosító kazán, gőzkazán, ellennyomású gőzturbina) mellett rendelkezésre állnak forróvíz termelést szolgáló kazánok, melyeket igény szerint csúcsberendezésként üzemeltetnek. Az erőmű fő berendezései a téli, fűtési idény időszakában jellemzően nagy terheléssel, optimális kihasználtsággal üzemeltek. A nyári időszakban az aktuális használati melegvíz igény ellátására főként a kis teljesítményű, erre a célra létesített gázturbinákat használják.

Vasúti kapcsolat[szerkesztés]

Az Erőmű korábban rendelkezett nagyvasúti iparvágánnyal, amely az úgynevezett Andor utcai vontatóvágányon keresztül Kelenföld vasútállomás felől lehetővé tette a vasúti szállítást.[6] A vasúti kapcsolat kiépítése a széntüzelésű erőmű tüzelőanyag szükséglete miatt volt indokolt. Az erőmű átalakítása után – körülbelül 1977-től – fűtőolajjal használtak, amelyet ugyancsak vasúton szállítottak az erőműbe. 1995-ben gázturbinás blokkot helyeztek üzembe, amelyhez az elsődleges földgáz és a másodlagos fűtőolaj már csővezetéken érkezik. Ezzel megszűnt az igény a tüzelőanyag vasúton történő szállítására. A vágányrendszert 2003-ban bontották el.[7]

Az erőmű filmekben[szerkesztés]

Az erőmű számos játékfilmnek adott helyszínt. Az Ideglelés Csernobilban (Chernobyl Diaries, amerikai horror, 2012, rendező: Bradley Parker) című filmben, illetve a 2013-as Drakula című sorozatban (Dracula, angol horrorsorozat, 2013-2014) az erőmű vezénylőterme szerepel. Itt forgatták a Z világháború (World War Z, amerikai akciófilm, 2013, rendező: Marc Forster) egyes jeleneteit is, amelyek azonban a film végső változatából kimaradtak. A Halálos harcmezők (Outside of Wire, amerikai akciófilm, 2021, rendező: Mikael Håfström) című akciófilmben az erőmű katonai bázis. A Válaszcsapás (Strike Back, angol akciófilm-sorozat, 2010-2020) című sorozat egyik részében a brit kommandó főhadiszállásának rendezték be az erőmű vezérlőtermét. A Fleming – Rázva, nem keverve (Fleming, angol tévéfilmsorozat, 2014) sorozatban az erőmű folyosói és lépcsőháza második világháborús kiképző bázisként, illetve tengeralattjáró dokként szerepelnek. A kém (Spy, amerikai akció-vígjáték, 2015, rendező: Paul Feig) című filmben, a Houdini (amerikai-kanadai életrajzi minisorozat, 2014) című minisorozatban, illetve a Végállomás (Terminal, angol-amerikai thriller, 2018, rendező: Vaughn Stein) filmben ismét a vezénylőterem szerepel. A Hatan az alvilágból (Six Underground, amerikai akcióthriller, 2019, rendező: Michael Bay) című akciófilmben az erőmű elhagyatott, ukrán ipari telepként jelenik meg.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kelenföldi Erőmű - 2014-ben lett 100 éves Archiválva 2021. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (Budapesti Erőmű Zrt. honlap)
  2. Alpin Éptech referenciák
  3. Ujj Mészáros Krisztina - A Kelenföldi Hőerőmű (Makovecz Vándoriskola, 2005.02.04.)
  4. Dormán Miklós - Ahol megfagyott az idő - Kelenföldi Erőmű (Építészfórum, 2018.03.07.)
  5. Szűcs Gyula - Bejártuk Budapest Csernobilját (Index.hu, 2013.07.28.)
  6. Budapest vasúti hálózata – vázlat (1987 márciusa, szerkesztette Wenzel György) INː Magyarország vasútállomásai és vasút megállóhelyei. [2020. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  7. Az Andor utcai iparvágány-hálózat Archiválva 2010. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben INː Fejes Balázs honlapja a budapesti villamosokról és egyéb kötöttpályás járművekről. (Hozzáférés: 2018. április 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenföldi Erőmű témájú médiaállományokat.