Szabadság-szobor (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest Duna-parti látképe
Világörökség
Budapest Gellért socha svobody 1.jpg
Szabadság-szobor
Adatok
Ország Magyarország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 1987
Elhelyezkedése
Szabadság-szobor  (Budapest)
Szabadság-szobor
Szabadság-szobor
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 02′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 12″, k. h. 19° 02′ 53″

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nő alak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magábafoglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A kommunista rezsim bukása és a szovjet „felszabadítás” átértékelése után a szoboregyüttest jelentősen átalakították és a szovjetekre való utalásokat , mint például a szobor előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas orosz katona szobrát is eltávolították. Az orosz katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták. Az orosz katona szobra végül 1992-ben végleg a szoborparkba került.

Maga a szobor 14 méter magas, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik[1] a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros jelentős részéből.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baloldali fáklyás mellékalak
A Szabadság-szobor főalakja, amelynek modellje Thuránszkyné Gaál Erzsébet volt[2]
A jobboldali sárkányölő mellékalak

Az emlékmű felállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felállításáról a Budapesti Nemzeti Bizottság rendelkezett 1945 januárjában, alighogy Budapest ostroma véget ért. Alkotóját még ugyanebben a hónapban személyesen választotta ki Vorosilov szovjet marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke, de a rohamtempóban felépített emlékmű költségeit a magyar állam fizette.

Az országgyűlés 1945 szeptemberében törvénybe iktatta az emlékmű felállítását (1945. évi IX. törvény a Budapest főváros felszabadításánál elesett szovjet katonák emlékének megörökítéséről).

A munkát először a Honvédelmi Minisztérium, később az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium felügyelte, de Vorosilov személyesen is figyelemmel kísérte. Az általa kirendelt szovjet tanácsadók nyomására változtatták meg az emlékműnek a polgármesteri hivatal által kijelölt helyszínét, a Horváth-kertről a Gellért-hegyre, a méretét pedig 8-10 méterről csaknem 35 méterre.[3]

Az eredeti kompozíció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szovjet katona eltávolított szobra ma a Memento Parkban áll

A fő nőalak előtt eredetileg egy hat méter magas, bronzból készült géppisztolyos szovjet katona állt, bal oldalán fáklyás, jobb oldalán sárkányölő bronz alakok, mögötte még egy, három méter magas katona kőből. Utóbbit az 1956-os forradalom folyamán ledöntötték és elpusztult, de később újra kifaragták. Az eredeti felirat szerint „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte az emlékművet[1], amelyet „Magyarország felszabadításának napja” második évfordulóján, 1947. április 4-én avattak fel. Az emlékművön az elesett szovjet katonák nevei is olvashatóak voltak.[1]

A Szabadság-szobor 1990 után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás után több párt- és civilszervezet kezdeményezte a szoborcsoport eltávolítását, ezért a szovjet katona szobra a Szoborparkba került, de vita bontakozott ki arról, mi legyen a főalak sorsa: sem a lebontás, sem a változatlanság nem tűnt jó megoldásnak. A lebontás kezdeményezése a lakosság részéről jelentős ellenállásba ütközött, mivel az emlékmű békét sugárzó és kellemes alakja 45 év alatt Budapest jelképévé vált, amit a lakosság és a turisták szívesen látogattak.

A szoborcsoportot csak megfelelő átalakítással és új tartalommal történő „feltöltéssel”, átfogalmazással lehetett megmenteni. Helyén maradását részben egy, a kompromisszumot jelképező performance-nak, a St. Auby Tamás képzőművész kiötlötte, nagy vitát provokáló „Szabadság lelkének szobra projektnek” köszönhette: 1992 júniusában, a budapesti búcsú napján (a szovjet csapatok kivonulásának ünnepén) az emlékművet ejtőernyőselyemmel letakarták, így néhány napra „szellemruhát” öltött, a kommunizmus kísértetét jelképezve.

Az akció után, 1993-ban fejeződött be az emlékmű átalakítása. A szoborcsoport talapzatáról a cirill betűs feliratokat levésték, eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket, valamint a mellékalakok katonáit. A szobor fő alakjának eszmei átfogalmazására Nagy György, a Honvéd Vezérkar főtisztje tett javaslatot, melyet Budapest Főváros Önkormányzatának Városképvédelmi Bizottsága, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete jóváhagyott. A szobor új eszmei tartalma méltóan fejezi ki a magyar nemzet 1100 éves- és más népek történelmi hőseinek megbecsülését és tiszteletét, amely szöveg a talapzaton ma is olvasható: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”[4][5]

A Horthy-legenda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naplementekor

Népszerű városi legenda, hogy a Szabadság-szobor eredetileg a fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István kormányzóhelyettes emlékművének készült, elhangzott például Szentjóby Tamás a „Szabadság lelkének szobra projektről” készült dokumentumfilmjében is. Ugyanezt a történetet ismételte meg Jancsó Miklós és Hernádi Gyula Anyád! A szúnyogok című filmje, amely azzal végződik, hogy a főszereplők, Pepe és Kapa a Gellért-hegyen arról ordibálnak, hogy miféle szabadságszobor ez, ezt „a kis Horthynak csinálták”.

Ugyan Kisfaludi Strobl valóban megbízást kapott ifjabb Horthy Budapestre szánt szobrának elkészítésére, ez a szobor azonban nem készült el, és tervei sem mutattak hasonlóságot a későbbi Szabadság-szoborral. A legendának a szobrász maga is tudatában volt, és tiltakozott ellene.[6][7]

Bár a Horthy-emlékművel való párhuzam nem igaz, a fasizmust jelképező sárkányt megölő mellékalak kompozíciója azonos Kisfaludi Strobl 1928-ban Nyíregyházán felállított huszáremlékművével, amelyen a magyaros ruhájú férfialak a bolsevizmus sárkányával végez.[forrás?]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régi 10 forintos érme hátoldalán
  • 1980-ban a Szabadság-szobor kicsinyített mása bekerült azon tárgyak közé, amelyeket az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan jelképként magával vitt a világűrbe.
  • A Magyar Posta által kiadott több bélyegen is szerepel a szobor. Elsőként az 1947. október 29-én megjelent „Harmincéves a felszabadító Szovjetunió” című, 3 értékből álló sorozat 60 fillér (+ 60 fillér) értékén (tervezte Konecsni György).
  • Az 1971 és 1995 között érvényben lévő 10 forintos érme hátlapján a szobor képe volt.
  • Elterjedt beceneve „a sörnyitó”.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Szabadság-szobor, Budapest. Vendégváró, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  2. A budapesti Szabadság szobor története - 1. részYouTube-videó
  3. Pótó János: Rendszerváltások és emlékművek. Budapesti Negyed 32-33 (2001/2-3). Budapest Főváros Levéltára, 2001. (Hozzáférés: 2007. augusztus 6.)
  4. Boros Géza: Három radikális köztéri projekt. Beszélő, 2004. július-augusztus. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  5. Bp. 2008. nov. 20. Nagy György nyá. honvéd alezredes
  6. Horthy szobra a Gellért-hegyen?. urbanlegends.hu, 2005. május 20. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  7. Boros Géza: Horthy szobra (II). Élet és Irodalom, 2000. február 25. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadság-szobor (Budapest) témájú médiaállományokat.