Nyíregyháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyíregyháza
Nyiregyhaza11.JPG
Nyíregyháza belvárosa
Nyíregyháza címere
Nyíregyháza címere
Becenév: Nyíregy
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyíregyházi
Kistérség Nyíregyházai
Jogállás megyei jogú város
megyeszékhely
járásszékhely
Polgármester Dr. Kovács Ferenc (Fidesz - KDNP)
Irányítószám 4400
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 118 164 fő (2014. január 1.)[1]
Népsűrűség 428,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 274,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyíregyháza (Magyarország)
Nyíregyháza
Nyíregyháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 11″, k. h. 21° 43′ 38″
Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyíregyháza
Nyíregyháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Nyíregyháza weboldala

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 119 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont.

Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.

A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a Csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

1952-ben Nyírpazonytól Sóstóhegyet, 1954-ben pedig Orostól Borbányát átcsatolják Nyíregyházához.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyháza népességnövekedése - a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan - az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. Az ezredforduló óta kis mértékben csökkent a népességszám, azonban ez elenyésző az országos népességfogyáshoz viszonyítva.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány és 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fős roma közösséget jelent.[2]

Görögkatolikus templom

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye a térség legellátottabb települése, hiszen a rendszerváltást követően több külföldi érdekeltségű cég jelent meg a városban. A 2000-es évek elején Nyíregyháza legnagyobb munkáltatói a Hübner a Flextronics és a Hirsch Kft-k voltak, azonban a gazdasági recesszió időszaka alatt több cég is megszűnt elbocsájtva több ezres dolgozói létszámát. Ma a megyeszékhely három legnagyobb dolgozói létszámmal rendelkező cége a Szabolcs Volán tömegközlekedési Zrt, a Lego manufacturing Kft. és a Michelin Hugaria Abroncsgyártó Kft, amelyek mintegy 3 000 embernek biztosítanak állást.

Legnagyobb munkáltatók[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

200-299 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Eissmann Automotive Autóipari Kft.
  • Hübner Műanyagipari Kft.
  • Ricosta Cipőgyár Kft.
  • Vibracoustic Légrugógyártó Kft.
  • Fémszerkezetgyártó Kft.
  • Alfi-ker Kereskedelmi Kft.
  • Szabolcs-Coop Kereskedelmi Kft.

300-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Nyírségvíz Csatornamű Zrt.

500-999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Nyírvv Városüzemeltető Kft.
  • Nyírerdő Erdészeti Zrt.
  • Szabolcs Volán Közlekedési Zrt.

1000-1999 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Lego Manufacturing Kft.
  • Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft.

Munkanélküliség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyháza ma az ország egyik legrosszabb helyzetben lévő megyeszékhelye, a munkanélküliek rendkívül magas arányát tekintve. A következő táblázat szemlélteti miként változott a város munkanélküli személyeinek létszáma és aránya 2001-től napjainkig.

Év Munkanélküli (fő) Munkanélküli (%)
2001.01.20. 4 319 5,65%
2002.01.20. 3 613 4,56%
2003.01.20. 3 288 4,11%
2004.01.20. 3 262 4,08%
2005.01.20. 3 745 4,66%
2006.01.20. 3 846 4,76%
2007.01.20. 4 010 4,92%
2008.01.20. 4 798 5,89%
2009.01.20. 5 234 6,36%
2010.01.20. 6 983 8,48%
2011.01.20. 7 685 9,37%
2012.01.20. 7 938 9,74%
2013.01.20. 7 991 9,85%
2014.01.20. 5 355 6,28%

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyeháza
A sóstói skanzen

Belváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városháza (Kossuth tér)
  • Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
  • Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
  • Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
  • Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
  • Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
  • Városi Galéria (Selyem utca)
  • Római katolikus társszékesegyház (Kossuth tér)
  • Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
  • Református templom (Kálvin tér)
  • Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
  • Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
  • Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
  • Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
  • Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény


  • Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)


Sóstó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Erdei környezetben található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek. A Sóstói Állatpark (Sóstó ZOO) (Nyíregyházi Állatpark), ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) és sok más trópusi állat (krokodilok, különböző kígyó-, illetve bogár fajok, stb.). Ugyanitt nyitották meg az Óceánáriumot is, ahol hal- illetve cápa fajok láthatók egy üvegalagúton keresztül.

A Sóstói Múzeumfalu a megye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be; 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja.

Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár.

Sóstói erdő: "Erdők a Tisza hullámterében". A Nyírerdő ZRT által működtetett természetes parkerdő.

Strandok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
  • Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
  • Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja.
  • Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn.

Tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horgászati lehetőségek Nyíregyházán:

  • Császárszállás-oláhréti víztározó:Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
  • Bujtosi-tó:Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora.
  • Orosi-tó:A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
  • Sóstói-tó
  • Szatmári-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa.
  • Tüskevár Horgásztó
  • Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty,amur,csuka,busa, balin,közötti dévér és kárász.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újranépesített Nyíregyháza területét 1759-ben négy részre, úgynevezett palétákra osztották: az északnyugati rész lett az Orosz, az északkeleti a Pazonyi, a délkeleti a Debreceni, a délnyugati a Szarvas paléta.[4] Később ezeket kerületekké alakították, I-től IV-ig sorszámozva, az óramutató járása szerint. Bár közigazgatási funkciójuk ma már nincs, a belső városrészek utcanévtáblái továbbra is őrzik ezt a területi beosztást.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középfokú intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapfokú intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 13.sz Általános Iskola
  • Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola
  • Benczúr Gyula Általános Iskola
  • Bem József Általános Iskola
  • Gárdonyi Géza Általános iskola
  • Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Herman Ottó Általános Iskola - Oros
  • Hunyadi Mátyás Általános Iskola
  • Jókai Mór Református Általános Iskola
  • Kazinczy Ferenc Általános Iskola
  • Kodály Zoltán Általános Iskola
  • Kertvárosi Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Móricz Zsigmond Általános Iskola
  • Petőfi Sándor Általános Iskola
  • Szabó L. Általános Iskola
  • Szőlőskerti Általános Iskola - Nyírszőlős
  • Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda
  • Váci Mihály Általános Iskola
  • Vécsey Károly Általános Iskola
  • Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola
  • Vikár Sándor Zeneiskola
  • Nevelési Tanácsadó
  • Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Móricz Zsigmond Színház
  • Móricz Zsigmond Színház: Épült Alpár Ignác tervei szerint 1894-ben, társulata van 1981 óta
  • Jósa András Múzeum; alapítva 1868-ban, alapítója nevét 1918-tól viseli
  • Váci Mihály Kulturális Központ: épült 1981-ben (Váci Mihály Városi Művelődési Központ néven), jogelődje 1974-től működött
  • Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár: alapítva 1952. november 22-én a Nyíregyházi Körzeti és a Városi Könyvtár egyesítésével, jogelődje az 1898-ban alapított Szabolcs Vármegyei Törvényhatósági Könyvtár
  • Magyar Nemzeti Levéltár – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár: alapítva 1950-ben Nyíregyházi Állami Levéltár néven, a korábbi vármegyei levéltárak egyesítésével. 1968-ban Szabolcs-Szatmár megye, 1989-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye levéltára lett.
  • VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár - alapítva 1916-ban. Olyan közösségi tér, ahol az oktatás, a művészeti nevelés együttesen segíti az egész életen át tartó tanulást, kiemelt figyelemmel a hátrányos helyzetű csoportokra. Akadálymentesített és Baba-barát Terület.

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja – minden év augusztus-szeptemberében kerül megrendezésre.
  • Nyírségi ősz minden év szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál
  • Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. Szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon.
  • Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni Magyarországról, és a környező országokból.
  • Cantemus Fesztivál, a két évente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.

Vallások, egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • római katolikus – A 2011-es népszámlálás során 25 132 fő, a lakosság 20,1%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 8365 fős csökkenés). A város a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye társszékhelye. Templomok a városban: Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház, Szent Antal Templom, Kertvárosi Fatimai Szűz Templom, Örökösföld lakótelepi Isteni Irgalmasság Templom, Kamilliánus rendházi Szent László Templom (Borbánya), Szent István Király Templom (Nyírszőlős), Sóstói Szent József Templom (Sóstóhegy), Szent Kereszt Templom (Oros), Jósa András Kórház Szent Lázár kórházkápolnája és Sóstói úti misézőhelye. Az egyház által fenntartott iskola a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, amelynek tagóvodája is van.
Katolikus Templom
Görög Katolikus Templom
  • református – A 2011-es népszámlálás során 19 662 fő, a lakosság 16,4%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 5956 fős csökkenés). A város a Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozik. Templomok a városban: Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség Temploma, Nyíregyháza-Kertvárosi Református Egyházközség Temploma, Nyíregyháza-Sóstói Református Egyházközség temploma, Orosi Református Egyházközség Temploma. Az egyház által fenntartott intézmények: Jókai Mór Református Általános Iskola, Magdaléneum – Fogyatékosok Református Ápoló, Gondozó Otthona, Mustármag Bölcsőde, Kálvineum Idősek Otthona.
  • evangélikus – A 2011-es népszámlálás során 8 391 fő, a lakosság 7%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak (2001-hez képest 3970 fős csökkenés). A város a Hajdú-Szabolcsi egyházmegye székhelye, elsősorban a Nyíregyházát a 18. században újranépesítő tirpákok miatt vannak itt jelentős hagyományai az egyháznak. Az 1947-es magyar–szlovák lakosságcsere nagymértékben hozzájárult a hívek számának csökkenéséhez. A felekezet legrégibb és legnagyobb itteni temploma a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Nagytemplom, további templomok: Evangélikus Kistemplom, Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallási Evangélikus Egyházközség gyülekezeti háza, Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség III. körzet borbányai temploma, Rozsrétszőlősi Betlehem Evangélikus gyülekezeti háza, Nyírszőlősi Evangélikus Egyházközség temploma. A Nyíregyházi Főiskolán a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemmel együttműködve hittanárképzés is folyik. Az egyház által fenntartott oktatási intézmények: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda. Az egyház intézménye az EMMAUS Evangélikus Szeretetotthon és Egyházközség is.
  • ortodox – A 2011-es népszámlálás során 127 fő vallotta magát a felekezethez tartozónak, ez a mennyiség százalékban kimutathatatlan. Templomként a Szent György nagyvértanú ortodox kápolna szolgál. A Magyar Ortodox Egyházmegye alá tartozik.
  • izraelita – A hívek száma a holokauszt miatt nagy mértékben lecsökkent: 1944 nyarán a magyar hatóságok - pontos feljegyzések alapján - 4753 zsidót deportáltak Nyíregyházáról (csecsemőket, gyerekeket, nőket, férfiakat, időseket), akiknek többségét a nácik Auschwitzban gyilkolták meg. A 2011-es népszámlálás során 68 fő vallotta magát a felekezethez tartozónak, százalékban kimutathatatlan (a 2001-es adatokhoz képest 14 fővel több). A Nyíregyházi Zsidó Hitközség zsinagógával rendelkezik.
  • Egyéb felekezethez tartozónak a 2011-es népszámláláson 2021 fő, a lakosság 1,7%-a vallotta magát (2001-hez képest 788 fővel többen).
  • A 2011-es népszámláláson a magát vallási közösséghez nem tartozónak vallók száma 16 143 fő (13,5%), ateistának 1297 fő (1,1%) vallotta magát, a nem válaszolók száma 34 115 fő (28,5%) volt (2001-ben 14 866 fő vallotta, hogy nem tartozik egyházhoz, 11 523 fő nem kívánt válaszolni, tehát mindkét szám növekedett, főleg utóbbi).

Helytörténeti kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg.

Helyi média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportegyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Létesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi Stadion
  • Bujtosi Szabadidő Csarnok – jelenleg átépítés alatt
  • Nyíregyházi Főiskola – Testnevelési és Sporttudományi Intézet létesítményei: tornacsarnok, atlétikai csarnok és szabadtéri pálya, fedett uszoda (25 m, 5 sáv), aerobikterem, fitneszterem, lovarda, kézilabdapályák, streetballpálya, teniszpálya
  • NYVSC-sporttelep
  • Volán-sporttelep
  • a volt Mezőgazdasági Főiskola labdarúgópályája
  • örökösföldi labdarúgópálya
  • orosi labdarúgópálya
  • Polgári Lőtér (Stadion u. 7.)

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az M3-as autópálya és továbbá 4 országos főút (4-es, a 36-os, a 38-as, a 41-es számú főútvonalak) és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései felé biztosítanak összeköttetést. A régió jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Szabolcs Volán Zrt. indít távolsági járatokat.

Nyíregyháza közúthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagyon nagy terhelés hárul. A belvárost egy 2X2 sávos "nagykörút" veszi körül. A szűk városközpontot pedig a "kiskörút" határolja, aminek az északi, a keleti és a déli része már elkészült. A várost nemrégiben elérő M3-as autópálya remélhetőleg csökkenteni fogja a belvároson átmenő utak forgalmát, terhelését. Az autópálya átadásával egy időben átadták a keleti elkerülő utat (403-as főút) ami lehetőséget ad, hogy Budapest felől, Záhony felé közlekedők elkerülhessék a várost, illetve a Záhonytól Budapest ill. Debrecen felé érkezőknek sem kell áthaladniuk a városon. Nyíregyháza-körgyűrű-nek része a már kész 403-as főút és a várostól délre fekvő M3-as autópálya. A körgyűrű még hiányzó nyugati része a 338-as főút (már engedélyezve, de az építkezés kezdete még nem ismert) és az északi szektor.

Nyíregyháza modern vasútállomása a város felől a Nyírvidéki Kisvasút sínpárjával

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100-as, Szolnok - Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 80 számú, a Mátészalka felé vezető 113-mas számú és a Vásárosnaménybe vezető 116-os számú vasútvonal. Nyíregyháza a végállomása a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal vonatainak, melyen Tiszalökig van személyforgalom. Az állomás mellől indultak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. A kisvasúti vonalakon 2009 decemberében szűnt meg a közlekedés. A nyíregyházai egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Információ
  • Városnéző repülők és "légitaxi" is van.

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a Vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal. Távolsági buszok indulnak innen minden irányba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte összes fontosabb vagy nagyobb települését érinti egy távolsági járat, illetve a város irányít buszokat a régió nagyobb településeire, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, és Heves megyébe is.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krúdy Gyula szobra

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]