Nyíregyháza

Nyíregyháza
Nyíregyháza belvárosa
Nyíregyháza címere
Becenév: Nyíregy
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség 2012-ig	Nyíregyházai
Jogállás	megyei jogú város megyeszékhely
Polgármester	Dr. Kovács Ferenc (Fidesz - KDNP)
Irányítószám	4400
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	117 658 fő (2012. jan 1.) +/-
Népsűrűség	428,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	274,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyíregyháza Pozíció Magyarország térképén
Nyíregyháza Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 47,95306°, k. h. 21,72713°47.95306, 21.72713
Nyíregyháza weboldala

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város). Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 117 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont.

Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.

Fekvése

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Az Észak-Alföld második legjelentősebb városa (Debrecen után). A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.

A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.

Története

Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés vármegyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az Örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a Csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

1954-ben Orostól átcsatolják Borbányát Nyíregyházához.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

Helytörténeti kiadványok

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg.

Demográfiai adatok

Nyíregyháza népességnövekedése - a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan - az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. Az ezredforduló óta kis mértékben csökkent a népességszám, azonban ez elenyésző az országos népességfogyáshoz viszonyítva.

Görögkatolikus templom

Megyeháza

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány és 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fős roma közösséget jelent.

Látnivalók

• Arborétum, füvészkert

Nyíregyháza hangulatos belvárosa

A sóstói skanzen

Belváros

• Városháza (Kossuth tér)
• Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
• Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
• Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
• Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
• Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
• Városi Galéria (Selyem utca)
• Római katolikus társszékesegyház (Kossuth tér)
• Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
• Református templom (Kálvin tér)
• Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
• Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
• Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
• Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
• Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

Város

• Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)
• Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár.
• Sóstói Erdő: "Erdők a Tisza hullámterében". A Nyírerdő ZRT által működtetett természetes parkerdő.
• Sóstói skanzen: A város határában lévő kis "falu", a régi magyarországi építkezést, illetve életviszonyokat bemutató múzeum.

a Nyírség fővárosában rendezik meg a Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét, azaz a VIDOR fesztivált, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja, vagy a Gyümölcskarnevált, amely érzékletes példa arra, hogy az ország legkeletibb megyéjében termelik a legtöbb, ízletes magyar gyümölcsöt.

Tavak

Horgászati lehetőségek Nyíregyházán:

• Császárszállás-oláhréti víztározó:Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
• Bujtosi-tó:Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora.
• Orosi-tó:A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
• Sóstói-tó
• Szatmári-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa.
• Tüskevár Horgásztó
• Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty,amur,csuka,busa, balin,közötti dévér és kárász.

Sóstógyógyfürdő

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben.

Európa-hírű a Sóstói Állatpark, ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él. A Sóstói Múzeumfalu, mely a megye tájegységeinek népi építészetét mutatja be, 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni. A Sóstó ZOO (Nyíregyházi Állatpark) a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. A Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) és sok más trópusi állat (krokodilok, különböző kigyó-, illetve bogár fajok, stb.). Ugyanitt nyitott meg az Ócenárium is, ahol hal- illetve cápa fajok láthatók üvegalagúton keresztül.

Strandok

• Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
• Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
• Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja.
• Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn.

Városrészek

Kertváros Örökösföld Jósaváros Belváros Érkert Hímes

Bujtos Malomkert Sóstógyógyfürdő Sóstóhegy Oros Borbánya

Rozsrétbokor Felsősima Mandabokor Újkistelekiszőlő Ókistelekiszőlő Rozsrétszőlő

Korányi Kertváros Nyírjes I. Csernyikbokor Bálintbokor Vargabokor Salamonbokor

Zomboribokor Nyírjes II. Nagyszállás Kőlapos Huszártelep Nyírszőlős Felsőpázsit Alsópázsit Alvéges

Oktatás

Felsőfokú intézmények

• Nyíregyházi Főiskola
• Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar (DE-EK)
• Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola
• Görög Katolikus Papnevelő Intézet
• Gábor Dénes Főiskola

Középfokú intézmények

• Arany János Gimnázium és Általános Iskola
• Bánki Donát Műszaki Középiskola
• Bencs László Szakiskola és Általános Iskola
• Inczédy György Szakközépiskola és Szakiskola
• Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium
• Kölcsey Ferenc Gimnázium
• Krúdy Gyula Gimnázium
• Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskola
• Művészeti Szakközépiskola
• Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző, Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma
• Nyíregyházi Főiskola – Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
• Sipkai Barna Kereskedelmi, Vendéglátói, Idegenforgalmi Szakközépiskola És Szakiskola
• Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium
• Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium
• Vasvári Pál Gimnázium
• Vásárhelyi Pál - ÉVISZ
• Wesselényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola
• Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola
• Zay Anna Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola
• Zrínyi Ilona Gimnázium

Alapfokú intézmények

• 13.sz Általános Iskola
• Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola
• Benczúr Gyula Általános Iskola
• Bem József Általános Iskola
• Gárdonyi Géza Általános iskola
• Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
• Herman Ottó Általános Iskola - Oros
• Hunyadi Mátyás Általános Iskola
• Jókai Mór Református Általános Iskola
• Kazinczy Ferenc Általános Iskola
• Kodály Zoltán Általános Iskola
• Kertvárosi Általános Iskola
• Móra Ferenc Általános Iskola
• Móricz Zsigmond Általános Iskola
• Petőfi Sándor Általános Iskola
• Szabó L. Általános Iskola
• Szőlőskerti Általános Iskola - Nyírszőlős
• Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda
• Váci Mihály Általános Iskola
• Vécsey Károly Általános Iskola
• Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola
• Vikár Sándor Zeneiskola
• Nevelési Tanácsadó
• Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Kultúra

• intézmények
  • Móricz Zsigmond Színház épült Alpár Ignác tervei szerint 1894-ben, társulata van 1981 óta
  • Jósa András Múzeum alapítva 1868-ban, alapítója nevét 1918-tól viseli
  • Váci Mihály Kulturális Központ épült 1981-ben (Váci Mihály Városi Művelődési Központ néven), jogelődje 1974-től működött
  • Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár alapítva 1952. november 22-én a Nyíregyházi Körzeti és a Városi Könyvtár egyesítésével, jogelődje az 1898-ban alapított Szabolcs Vármegyei Törvényhatósági Könyvtár
  • Magyar Nemzeti Levéltár – Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár alapítva 1950-ben Nyíregyházi Állami Levéltár néven, a korábbi vármegyei levéltárak egyesítésével. 1968-ban Szabolcs-Szatmár megye, 1989-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye levéltára lett.
• események
  • Vidor Fesztivál minden év augusztus-szeptemberében megrendezésre kerülő összművészeti fesztivál
  • Nyírségi ősz minden szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál
  • Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. Szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon
  • Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni(kóstolójegyek ellenében, ami 100Ft volt idén)Magyarországról, és a környező országokból

- Cantemus Fesztivál : a 2 évente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.

Vallások, egyházak

• római katolikus – A 2011-es népszámlálás során 25 132 fő, a lakosság 20,1%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak. A város a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye társszékhelye. Templomok a városban: Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyház, Szent Antal Templom, Kertvárosi Fatimai Szűz Templom, Kamilliánus rendházi Szent László Templom (Borbánya), Szent István Király Templom (Nyírszőlős), Sóstói Szent József Templom (Sóstóhegy), Szent Kereszt Templom (Oros), Jósa András Kórház Szent Lázár kórházkápolnája és Sóstói úti misézőhelye. Az egyház által fenntartott iskola a Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, amelynek tagóvodája is van.
• görög katolikus – A 2001-es népszámlálás során 12 742 fő, a lakosság 10,6%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak. A város az egyetlen magyarországi görög katolikus püspökség, a Hajdúdorogi egyházmegye székhelye. A püspöki templom a Nyíregyházi Szent Miklós Püspök Görög Katolikus Templom, további templomok a városban: Jósavárosi Görög Katolikus Templom, Nyíregyháza-Örökösföldi Szentháromság Görög Katolikus Templom, Nyíregyháza-Borbányai Istenszülő templomba vezetése, Rókahegyi Szent István kápolna (Sóstóhegy), Nyírszőlősi Istenszülő születése Görög Katolikus Templom, Nyíregyháza-Orosi Istenszülő Oltalma Görög Katolikus Templom, Rozsrétszőlősi Görög Katolikus imaház. Itt található az ország egyetlen görög katolikus felsőoktatási intézménye, a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola. További egyházi oktatási intézmények: Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Sója Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskola (Huszártelep).
• református – A 2011-es népszámlálás során 19 662 fő, a lakosság 16,4%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak. Templomok a városban: Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség Temploma, Nyíregyháza-Kertvárosi Református Egyházközség Temploma, Nyíregyháza-Sóstói Református Egyházközség temploma, Orosi Református Egyházközség Temploma. Az egyház által fenntartott intézmények: Jókai Mór Református Általános Iskola, Magdaléneum – Fogyatékosok Református Ápoló, Gondozó Otthona, Mustármag Bölcsőde, Kálvineum Idősek Otthona.
• evangélikus – A 2011-es népszámlálás során 8 391 fő, a lakosság 7%-a vallotta magát a felekezethez tartozónak. A város a Hajdú-Szabolcsi egyházmegye székhelye, elsősorban a várost újranépesítő tirpákok miatt vannak itt jelentős hagyományai az egyháznak. A felekezet legrégibb és legnagyobb itteni temploma a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Nagytemplom, további templomok: Evangélikus Kistemplom, Nyíregyháza-Kertvárosi Ágostai Hitvallási Evangélikus Egyházközség gyülekezeti háza, Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség III. körzet borbányai temploma, Rozsrétszőlősi Betlehem Evangélikus gyülekezeti háza, Nyírszőlősi Evangélikus Egyházközség temploma. A Nyíregyházi Főiskolán a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemmel együttműködve hittanárképzés is folyik. Az egyház által fenntartott oktatási intézmények: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda. Az egyház intézménye az EMMAUS Evangélikus Szeretetotthon és Egyházközség is.
• ortodox – A 2011-es népszámlálás során 127 fő vallotta magát a felekezethez tartozónak, ez a mennyiség százalékban kimutathatatlan. Templomként a Szent György nagyvértanú ortodox kápolna szolgál. A Magyar Ortodox Egyházmegye alá tartozik.
• izraelita – A hívek száma a holokauszt miatt nagy mértékben lecsökkent. A 2011-es népszámlálás során 68 fő vallotta magát a felekezethez tartozónak, százalékban kimutathatatlan. A Nyíregyházi Zsidó Hitközség zsinagógával rendelkezik.
• Egyéb felekezethez tartozónak a 2011-es népszámláláson 2021 fő, a lakosság 1,7%-a vallotta magát.
  • baptista
  • metodista
  • Hit Gyülekezete – létesítményei a Nyír Hit Ház és a Hepicentrum.
• A 2011-es népszámláláson a magát vallási közösséghez nem tartozónak vallók száma 16 143 fő (13,5%), ateistának 1297 fő (1,1%) vallotta magát, a nem válaszolók száma 34 115 fő (28,5%) volt.

Helyi média

• Nyíregyházi TV – városi televíziócsatorna
• Kölcsey TV – megyei televíziócsatorna
• Retro Rádió – kereskedelmi rádióadó
• Sunshine FM – kereskedelmi rádióadó
• Kelet-Magyarország – független megyei napilap
• Nyíregyházi Napló – ingyenes önkormányzati hetilap
• Szabolcs Online – megyei hírportál
• Nyíregyháza Online – hírportál
• NyírHír – hírportál
• Nyírséghír – hírportál
• Nyirpress.hu – hírportál

Sport

Egyesületek

• Nyíregyháza Spartacus FC (labdarúgás)
• Marso Vagép-Nyíregyháza KK (férfi kosárlabda)
• Nyíregyházi KSE (férfi kézilabda)
• NRK Nyíregyháza (női röplabda)
• Aqua SE (vízilabda)
• NYVSC (atlétika, ökölvívás, súlyemelés, tájfutás, tollaslabda, úszás, vívás)
• NYVTC (tenisz)
• Nyíregyháza Tigers AFC (amerikai futball)
• Nyíregyházi Teke Klub (teke)
• Szabolcsi Sólymok (jégkorong)
• Nyíregyházi Főiskola SE (atlétika, férfi és női kézilabda, férfi és női kosárlabda, női röplabda, lovassport, természetjárás, torna, úszás)
• Nyírsuli (utánpótlás)
• Old Boys FC (amatőr labdarúgás)

Létesítmények

• Városi Stadion
• Bujtosi Szabadidő Csarnok
• Nyíregyházi Főiskola – Testnevelési és Sporttudományi Intézet létesítményei: tornacsarnok, atlétikai csarnok és szabadtéri pálya, fedett uszoda (25 m, 5 sáv), aerobikterem, fitneszterem, lovarda, kézilabdapályák, streetballpálya, teniszpálya
• NYVSC-sporttelep
• Volán-sporttelep
• a volt Mezőgazdasági Főiskola labdarúgópályája
• orosi labdarúgópálya

Közlekedés

Közúti közlekedés

Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az M3-as autópálya és továbbá 4 országos főút (4-es, a 36-os, a 38-as, a 41-es számú főútvonalak) és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései felé biztosítanak összeköttetést. A régió jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Szabolcs Volán Zrt. indít távolsági járatokat.

Nyíregyháza közúthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagyon nagy terhelés hárul. A belvárost egy 2X2 sávos "nagykörút" veszi körül. A szűk városközpontot pedig a "kiskörút" határolja, aminek az északi, a keleti és a déli része már elkészült. A várost nemrégiben elérő M3-as autópálya remélhetőleg csökkenteni fogja a belvároson átmenő utak forgalmát, terhelését. Az autópálya átadásával egy időben átadták a keleti elkerülő utat (403-as főút) ami lehetőséget ad, hogy Budapest felől, Záhony felé közlekedők elkerülhessék a várost, illetve a Záhonytól Budapest ill. Debrecen felé érkezőknek sem kell áthaladniuk a városon. Nyíregyháza-körgyűrű-nek része a már kész 403-as főút és a várostól délre fekvő M3-as autópálya. A körgyűrű még hiányzó nyugati része a 338-as főút (már engedélyezve, de az építkezés kezdete még nem ismert) és az északi szektor.

Nyíregyháza modern vasútállomása a város felől a Nyírvidéki Kisvasút sínpárjával

Vasúti közlekedés

Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100-as, Budapest - Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 100c számú, a Mátészalka felé vezető 113-mas számú és a Vásárosnaménybe vezető 116-os számú vasútvonal. Nyíregyháza a végállomása a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal vonatainak, melyen Tiszalökig van személyforgalom. Az állomás mellől indultak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. A kisvasúti vonalakon 2009 decemberében szűnt meg a közlekedés. A nyíregyházai egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja.

Légi közlekedés

• Információ
• Városnéző repülők és "légitaxi" is van.

Tömegközlekedés

Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a Vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal. Távolsági buszok indulnak innen minden irányba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte összes fontosabb vagy nagyobb települését érinti egy távolsági járat, illetve a város irányít buszokat a régió nagyobb településeire, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, és Heves megyébe is.

Testvérvárosai

• St Albans, Anglia

• Eperjes, Szlovákia

• Iserlohn, Németország

• Kajaani, Finnország

• Kiryat-Motzkin, Izrael

• Massy, Franciaország

• Rzeszów, Lengyelország

• Sankt Pölten, Ausztria

• Szatmárnémeti, Románia

• Ungvár, Ukrajna

Híres emberek

• Nyíregyházán születtek:
  • 1844. január 28-án Benczúr Gyula festőművész, az Magyar Tudományos Akadémia tagja
  • 1878. október 21-én Krúdy Gyula író
  • 1887. január 23-án nagykállói Kállay Miklós miniszterelnök
  • 1906. május 28-án Gádor Béla József Attila-díjas író
  • 1909. október 4-én Szalay Sándor fizikus
  • 1922. augusztus 30-án Mádi Szabó Gábor Kossuth-díjas színész, többek között a Nemzeti Színház, a Vígszínház, a szolnoki Szigligeti Színház és a budapesti Katona József Színház tagja volt.
  • 1924. december 25-én Váci Mihály költő
  • 1926. március 3-án Kovács József olimpiai ezüstérmes atléta, futó
  • 1930. március 6-án Mitró György olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok úszó
  • 1937. november 21-én Kósa Ferenc Kossuth-díjas rendező, Cannes-i nagydíjas, forgatókönyvíró, politikus (MSZP)
  • 1940. szeptember 17-én Móna István olimpiai bajnok öttusázó
  • 1949. február 28-án Aknay János Kossuth-díjas festőművész
  • 1958. július 2-án Friderikusz Sándor TV-s műsorvezető, riporter
  • 1960. június 14-én Sipos László Forster-érmes fotóművész
  • 1962. október 2-án Kocsár László triatlonista, hosszútávfutó, hegyikerékpáros
  • 1974. március 23-án Mészáros Árpád Zsolt színművész
  • 1976. december 18-án Dragony Tímea zeneszerző, zeneművész
  • 1990. április 24-én Muri Enikő, a 2011-es X-Faktor felfedezettje

• Nem itt született:
  • Itt élt Cserhát József költő, újságíró (1915–1969) Batsányi-díjas és József Attila pályadíjas költő. Az ő nevét viseli a Batsányi-Cserhát Művész Kör Budapesten.
  • Itt él Bodnár István (1943–) költő, újságíró.

Források

• A Pallas nagy lexikona

További információk

• Nyíregyháza honlapja
• Elektronikus városháza
• Nyíregyháza irodalmi és néprajzi szemszögből
• Wikimapia
• Sóstói Múzeumfalu
• Nyíregyháza a huszadik század elején (képek)
• Nyírség táncegyüttes
• Nyíregyháza templomai

Kapcsolódó szócikkek

• Nyíregyháza díszpolgárainak listája