Nyíregyháza

Nyíregyháza belvárosa

Nyíregyháza címere

Becenév: Nyíregy

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Észak-Alföld

Megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Kistérség

Nyíregyházi

Rang

megyei jogú város
megyeszékhely

Polgármester

Dr. Kovács Ferenc (Fidesz - KDNP)

Irányítószám

4400

Körzethívószám

42

Népesség

Teljes népesség

117 852 fő (2011. január 1.)^[1] +/-

Népsűrűség

429,27 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

274,54 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Nyíregyháza

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47.95306° k. h. 21.72713°

Nyíregyháza

Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

é. sz. 47.95306° k. h. 21.72713°

Nyíregyháza weboldala

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több, mint 117 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont.

Az Észak-Alföld második legjelentősebb településének számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.

[szerkesztés] Fekvése

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Észak-Magyarország legjelentősebb városa, minden szempontból a térség központja. A Nyírség központjában fekszik mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat.

A 4-es, 41-es, 36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.

Légifotó

[szerkesztés] Története

Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is volt a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. Bocskai István 1605-ben foglalta el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolták. 1750 táján csak 500 lakosa volt.

A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák evangélikus bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát, ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, 1803-ban a Dessewffy-, 1824-ben pedig a Károlyi családtól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.

Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.

A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.

A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.

A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.

A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.

Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közművelődési és sportintézményekkel, közgyűjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festői szépségű Sóstóval, magas színvonalú művészeti élettel büszkélkedhet.

[szerkesztés] Helytörténeti kiadványok

Bővebben: Mesélő Nyíregyháza

A Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg.

[szerkesztés] Demográfiai adatok

Nyíregyháza népességnövekedése - a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan - az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. Az ezredforduló óta kis mértékben csökkent a népességszám, azonban ez elenyésző az országos népességfogyáshoz viszonyítva.

Fájl:Nyíregyhaza katolikus templom.jpg

Katolikus templom

Megyeháza

^[2]

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány és 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fős roma közösséget jelent.^[3]

[szerkesztés] Látnivalók

Arborétum, füvészkert

Nyíregyháza hangulatos belvárosa

A sóstói skanzen

[szerkesztés] Belváros

Városháza (Kossuth tér)
Korona Szálló és Casino (Dózsa György u): a város egyik patinás épülete.
Megyeháza (Hősök tere): a magyar eklektika nagymestere, Alpár Ignác tervezte.
Zrínyi Ilona utca: a belvárosi utca intim hangulatát a szecessziós, csodálatos mozaikokkal díszített épületek adják.
Jósa András Múzeum (Benczúr tér): jelentős őskori és népvándorláskori leletekkel.
Nyírvíz-Palota (Széchenyi u. 1.): emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója.
Városi Galéria (Selyem utca)
Római katolikus társszékesegyház (Kossuth tér)
Evangélikus templom (Luther tér): barokk stílusban épült, homlokzatán harangjátékkal.
Református templom (Kálvin tér)
Görög katolikus templom (Bethlen Gábor utca)
Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény
Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola (Bethlen Gábor utca)
Bizánci Kápolna és Egyházművészeti Gyűjtemény.
Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény

[szerkesztés] Város

Tuzson János Botanikus Kert (a Nyíregyházi Főiskola területén - Sóstói út)
Igrice mocsár: Az egykori nyírvíz lápok utolsó hírmondója a 70 hektáros védett területté nyilvánított Igrice mocsár.
Sóstói Erdő: "Erdők a Tisza hullámterében". A Nyírerdő ZRT által működtetett természetes parkerdő.
Sóstói skanzen: A város határában lévő kis "falu", a régi magyarországi építkezést, illetve életviszonyokat bemutató múzeum.

a Nyírség fővárosában rendezik meg a Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét, azaz a VIDOR fesztivált, amely az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja, vagy a Gyümölcskarnevált, amely érzékletes példa arra, hogy az ország legkeletibb megyéjében termelik a legtöbb, ízletes magyar gyümölcsöt.

[szerkesztés] Tavak

Horgászati lehetőségek Nyíregyházán:

Császárszállás-oláhréti víztározó:Jellemző halak: ponty, amur, csuka, harcsa, süllő, kárász, keszegfélék
Bujtosi-tó:Jellemző halfajták: ponty, amur, kárász, csuka, busa, compó, keszeg, süllő, sügér, bodorka, razbora.
Orosi-tó:A tóban fogható halak: kárász, keszeg, ponty, busa, csuka, folyami harcsa, afrikai harcsa és compó (védett).
Sóstói-tó
Szatmári-tó: Jellemző halfajták: ponty, amur, süllő, csuka, harcsa, kárász, compó, más keszegfélék, afrikai harcsa.
Tüskevár Horgásztó
Verba Tanya Horgásztó: tükör és pikkelyes ponty,amur,csuka,busa, balin,közötti dévér és kárász.

[szerkesztés] Sóstógyógyfürdő

Sóstógyógyfürdő évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m² területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben.

Európa-hírű a Sóstói Állatpark, ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él. A Sóstói Múzeumfalu, mely a megye tájegységeinek népi építészetét mutatja be, 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni. A Sóstó ZOO (Nyíregyházi Állatpark) a világ minden kontinensének állatvilágát bemutatja. Akvárium- és lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Magyar parasztudvar is található a parkban, ez a régi gazdálkodók életét és háziállatait mutatja be. A panoptikum az emberiség fejlődéstörténetét mutatja be. Illetve a Zöld Piramisban megtekinthető többek között az indonéziai sárkánygyík (Komodói varánusz) is és még sok más trópusi állat (Krokodilok, különböző kigyó- illetve bogár fajok, stb.). Ugyanitt nyitott meg az Ócenárium is ahhol még több hal- illetve cápa faj található üveg alagúttal. Csodálatos látványt nyújt minden kedves felüdülni vágyónak. A látogatóknak akik Nyíregyházán haladnak át érdemes megállni itt egy napra, hogy bejárják.

[szerkesztés] Strandok

Sóstói Parkfürdő: Sóstógyógyfürdőn.
Júlia Fürdő: Nagy része fedett. A hűvösebb nyári napokon kiváló.
Aquarius Élményfürdő: Nyíregyháza aquaparkja.
Tófürdő: Sóstógyógyfürdőn.

[szerkesztés] Városrészek

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Felsőfokú intézmények

[szerkesztés] Középfokú intézmények

[szerkesztés] Alapfokú intézmények

13.sz Általános Iskola
Benczúr Gyula Általános Iskola
Bem József Általános Iskola
Gárdonyi Géza Általános iskola
Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Herman Ottó Általános Iskola - Oros
Hunyadi Mátyás Általános Iskola
Jókai Mór Református Általános Iskola
Kazinczy Ferenc Általános Iskola
Kodály Zoltán Általános Iskola
Kertvárosi Általános Iskola
Móra Ferenc Általános Iskola
Móricz Zsigmond Általános Iskola
Petőfi Sándor Általános Iskola
Szabó L. Általános Iskola
Szőlőskerti Általános Iskola - Nyírszőlős
Túróczy Zoltán Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda
Váci Mihály Általános Iskola
Vécsey Károly Általános Iskola
Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvű Iskola
Vikár Sándor Zeneiskola
Nevelési Tanácsadó
Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola

[szerkesztés] Kultúra

intézmények
- Móricz Zsigmond Színház épült Alpár Ignác tervei szerint 1894-ben, társulata van 1981 óta
- Jósa András Múzeum alapítva 1868-ban, alapítója nevét 1918-tól viseli
események
- Vidor Fesztivál minden év augusztus-szeptemberében megrendezésre kerülő összművészeti fesztivál
- Nyírségi ősz minden szeptember 2. hetében megrendezésre kerülő gyümölcsfesztivál
- Gyümölcskarnevál minden szeptember 1. Szombatján megrendezésre kerülő karnevál, melyen gyümölcskocsik vonulnak végig a városon
- Kóstoljuk meg Magyarországot a nyíregyházi múzeumfaluban minden szeptember 3. szombatján és vasárnapján megrendezésre kerülő fesztivál, amelyen ételeket lehet kóstolni(kóstolójegyek ellenében, ami 100Ft volt idén)Magyarországról, és a környező országokból

- Cantemus Fesztivál : a 2 évente megrendezésre kerülő fesztiválra számos országból érkeznek kórusok, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A fesztivál során rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja az ide látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Közúti közlekedés

Az országos közúti forgalmat az ország fővárosa, Budapest felé az M3-as autópálya és továbbá 4 országos főút (4-es, a 36-os, a 38-as, a 41-es számú főútvonalak) és az alsóbbrendű állami utak, pedig az ország más városai, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései felé biztosítanak összeköttetést. A régió jelentős városai és az ország nagyobb települései felé a Szabolcs Volán Zrt. indít távolsági járatokat.

Nyíregyháza közúthálózatára – a város csomópont jellege miatt – nagyon nagy terhelés hárul. A belvárost egy 2X2 sávos "nagykörút" veszi körül. A szűk városközpontot pedig a "kiskörút" határolja, aminek az északi, a keleti és a déli része már elkészült. A várost nemrégiben elérő M3-as autópálya remélhetőleg csökkenteni fogja a belvároson átmenő utak forgalmát, terhelését. Az autópálya átadásával egy időben átadták a keleti elkerülő utat (403-as főút) ami lehetőséget ad, hogy Budapest felől, Záhony felé közlekedők elkerülhessék a várost, illetve a Záhonytól Budapest ill. Debrecen felé érkezőknek sem kell áthaladniuk a városon. Nyíregyháza-körgyűrű-nek része a már kész 403-as főút és a várostól délre fekvő M3-as autópálya. A körgyűrű még hiányzó nyugati része a 338-as főút (már engedélyezve, de az építkezés kezdete még nem ismert) és az északi szektor.

Nyíregyháza modern vasútállomása a város felől a Nyírvidéki Kisvasút sínpárjával

[szerkesztés] Vasúti közlekedés

Vasúti kapcsolatai közül a legfontosabb a 100-as, Budapest - Záhony közötti kétvágányú, villamosított fővonal, amelyből itt ágazik ki a Tokaj felé vezető 100c számú, a Mátészalka felé vezető 113-mas számú és a Vásárosnaménybe vezető 116-os számú vasútvonal. Nyíregyháza a végállomása a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal vonatainak, melyen Tiszalökig van személyforgalom. Az állomás mellől indultak a Nyírvidéki Kisvasút vonatai Dombrádra és Balsára. A kisvasúti vonalakon 2009 decemberében szűnt meg a közlekedés. A nyíregyházai egyike az ország legforgalmasabb vasútállomásainak. Budapestre óránként indulnak InterCity járatok, Debrecen illetve Miskolc felé. Nyíregyháza a városba érkezőket új és korszerű állomásépületben fogadja.

[szerkesztés] Légi közlekedés

Információ
Városnéző repülők és "légitaxi" is van.

[szerkesztés] Tömegközlekedés

Nyíregyháza rendkívül fejlett tömegközlekedéssel rendelkezik, amit a buszhálózat lát el. A buszok útvonala főleg a Vasútállomás, a Vay Ádám körút, Örökösföld és a Sóstói úti kórház köré koncentrálódott. A belterületi buszok száma huszonkilenc, emellett működik a városban hét, zöld számmal jelölt, H kezdőbetűvel ellátott járat is, ami a legkülső területeket köti össze a belvárossal. Távolsági buszok indulnak innen minden irányba. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szinte összes fontosabb vagy nagyobb települését érinti egy távolsági járat, illetve a város irányít buszokat a régió nagyobb településeire, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, és Heves megyébe is.

Bővebben: Nyíregyháza közösségi közlekedése