Nyíregyháza
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nyíregyháza | |||
 |
|||
| Nyíregyháza belvárosa | |||
|
|||
| Becenév: Nyiregy | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Nyíregyházai | ||
| Rang | megyei jogú város megyeszékhely |
||
| Polgármester | Csabai Lászlóné (MSZP) | ||
| Irányítószám | 4400 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 116 874 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 425,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 274,46 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Nyíregyháza
|
|||
| Nyíregyháza weboldala | |||
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az ország hetedik legnagyobb városa, több, mint 116 000 lakossal. Dinamikus és látványos fejlődése a 18. század óta töretlen. A térség gazdasági és kulturális motorja. Szerencsés földrajzi helyzetének köszönhetően megkerülhetetlen. A közelében három országhatár (Szlovákia, Ukrajna, Románia) található, kelet és nyugat közötti hídszerepe elvitathatatlan. Közkeletű beceneve: „Nyíregy”.
Az Észak-Alföld második legjelentősebb települése vonzó turisztikai célpontnak számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján). |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, az észak-alföldi régióban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye). Észak-Magyarország legjelentősebb városa, minden szempontból a térség központja. A Nyírség központjában fekszik, mint mezőváros. A város határait igen tág keretekben szokták érteni, mivel általában ide sorolják a közelben fekvő bokortanyákat. A 4-es, 41-es,36-os és a 38-as főutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthető. Kárpátaljába, Románia északi részébe menet elkerülhetetlen.
[szerkesztés] Története
Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerez. Bocskai István 1605-ben foglalja el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolják.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát,ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.
A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.
A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.
A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen mellett az Észak-Alföldi régió másik legfontosabb városa.
[szerkesztés] Helytörténeti kiadványok
Bővebben: Mesélő NyíregyházaA Nyíregyházi Városvédő Egyesület rendszeresen ad ki helytörténeti kiadványokat. Mesélő Nyíregyháza címmel városvédő füzeteket jelentet meg.
[szerkesztés] Demográfiai adatok
Nyíregyháza népességszámának növekedése nagymértékben megnőtt az 1960/70-es években. Az évek folyamán pár ezer fővel csökkent a népességszáma, ez elenyésző az országos mutatókhoz viszonyítva. A város népességszámának változását láthatjuk 1900-tól:
- 1900 - 28 073
- 1910 - 33 444
- 1920 - 38 751
- 1930 - 46 522
- 1940 - 53 917
- 1950 - 48 382
- 1960 - 56 943
- 1970 - 75 245
- 1980 - 108 235
- 1989 - 119 333 (népességi rekord)
- 1990 - 114 152
- 2000 - 112 419
- 2008 - 116 874
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány és 0,5%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fős roma közösséget jelentHiba a forráshivatkozásban: Egy <ref> tag lezáró </ref> része hiányzik
