Nyírvidéki Kisvasút
A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított kisvasúti hálózat, melynek két vonala mintegy húsz települést és tanyát köt össze Nyíregyházával.
1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.
2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom, beleértve a Nyíregyháza–Herminatanya közötti vonatokat, és a korábban leállított részeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.[1]
Kisvasúti napja: szeptember második szombatja volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A kezdetek [szerkesztés]
A Nyírvidéki Kisvasút különlegessége, hogy a többi keskenynyomközű vasúttal ellentétben nem csak teherszállítás céljából épült, már korán nagy hangsúlyt kapott a személyszállítás is. A Nyíregyházavidéki kisvasutak Részvénytársaság által épített kisvasút 760 mm nyomtávolságú, 56 km-es fővonalát Nyíregyháza és Dombrád között 1905. december 20-án adták át.[2] A személyforgalom 1906. március 24-én indult meg ezen a vonalon. A Buj község Herminatanya állomásától Balsáig tartó 15 km-es szárnyvonalat 1911. augusztus 5-én nyitották meg. Ezen már az átadás napján jártak személyvonatok. A felépítményt 12 kg/fm tömegű sínekből építették, a pályára 5,5 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.
A Nyíregyháza belterületén haladó, Sóstóig tartó nyolc kilométeres szakaszt 1911-ben villamosították, így a helyi közlekedést villamos motorkocsikkal oldották meg.
Az egyesítés [szerkesztés]
1930. október 23-án adták át Kenézlő és Balsa közötti vonalat a Balsai Tisza-híddal együtt.[3] Ezzel a Nyírvidéki Kisvasút közvetlen összeköttetésbe került Bodrogközi Gazdasági Vasúttal. Az összekapcsolt pályák együttes hossza meghaladta a 187 kilométert.
A személyszállító vonatokat kezdetben benzin-elektromos, majd dízel üzemű mozdonyok vontatták. Az áruszállításban ekkor még gőzmozdonyokat alkalmaztak. 1937-től Nyíregyháza és Sárospatak között gyorsmotorvonatok közlekedtek. A Tisza nevű könnyű pótkocsis motorkocsival közlekedtetett menetrend szerinti járatokkal elért 60 km/h-s sebesség ma is rekord a keskeny nyomközű közlekedés hazai történetében. A vasúton mind a személy-, mint a teherforgalom jelentősen fellendült, aminek a második világháború vetett véget, a Tisza-híd 1944-es felrobbantását követően a hálózat végleg két részre szakadt. Ezután az utasok komppal szállhattak át egyik vonatról a másikra. A Hegyközi Kisvasutat 1980-ban számolták fel.
Az államosítás után [szerkesztés]
A második világháború után 1948-ban ezt a vasutat is államosították, ekkor a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságához került. 1949-ben összevonták a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal Nyírbodrogi Kisvasút néven. Az államosítás után megkezdődött a vasút korszerűsítése. A modern járművek beszerzése megkövetelte a pálya átépítését is. A kopott, 12 kg/fm tömegű síneket 23 kg/fm-esre cserélték, a vágányt több helyen vasbetonaljakkal erősítették meg.
Az 1960-as évek elején leselejtezték a már csak tehervonatok továbbítására használt gőzmozdonyokat. A villamosközlekedés 1969. május 30-án, menetrendváltáskor szűnt meg[4], a belvárosi vasúti pálya felszámolásával egy időben. A belvárosi nyomvonal helyett egy várost elkerülő szakasz épült a Nyíregyháza–Záhony-vasútvonallal párhuzamosan, mely a sóstói felüljáró után Sóstógyógyfürdő állomáson csatlakozik a vonalhoz. A vasútüzem teljes felszámolása is napirenden volt, de ezt a vonatok viszonylag nagy kihasználtsága miatt elvetették.
A jelen [szerkesztés]
Az 1990-es évek elején újra felmerült a kisvasút megszüntetése, azonban az utazóközönség továbbra is igényt tartott a vasútra, így elálltak a tervtől.
A közelmúltban a vonatok kihasználtsága változó volt, az utasok többsége Nyíregyháza-Vásártér, valamint Kótaj megállókig utazott. Az avuló, koros pálya és az utóbbi években elmaradó fejlesztések, valamint az utasigényeket nem megfelelően kiszolgáló menetrend miatt a kisvasút komoly utaselpártolást szenvedett, ami a vasút végét is jelentette.
A pályára kihelyezett - egyes vélemények szerint indokolatlan[forrás?] - lassújelek miatt a menetrend tarthatatlanná vált, a mozdonypark rossz állapota miatt több napon keresztül nem sikerült kellő számú üzemkész mozdonyt kiállítani. Emiatt 2009. szeptember 17-től a vonatok „ideiglenesen” csak Nyíregyháza Nyk. és Herminatanya között közlekedtek, a további szakaszokon - pályamunkák miatt - vonatpótló autóbuszok jártak. 2009. december 12-én közlekedett utoljára személyszállító szerelvény a kisvasúton.
Járműállomány [szerkesztés]
- 7 db Mk48 sorozatú dízelmozdony, személyvonatok vontatására
- 1 db C–50 sorozatú dízelmozdony, pályafenntartási munkákra
- Ba–w (korábban Bax) sorozatú személykocsik, eltérő kivitelben és állapotban
- különféle üzemi célú (például pályafenntartási) teherkocsik, amelyeket az utóbbi időkben már nem használtak
- Egy darab nyitott kocsi nyíregyháza város címerével az oldalán
Állomások és megállóhelyek [szerkesztés]
| A Nyírvidéki Kisvasút vonalai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Vonal: | 118, 119 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 39, 51 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 760 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 40 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nevezetességek és látnivalók a kisvasút mentén [szerkesztés]
- Sóstógyógyfürdő
- Sóstó Múzeumfalu – XIX. századbeli falu
- Sóstói állatkert
- Szövőház
- Szivattyúház
- Bessenyei György szülőháza
- Vasúttörténeti Kiállítás a kisvasút állomásán
Források [szerkesztés]
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 181. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 5. kötet, 132. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ Nyíregyházi villamos motorkocsik (www.villamosok.hu)
- Tusnádi Csaba Károly – Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió, 2004. ISBN 963920790X
Megközelítése [szerkesztés]
Nyíregyháza „nagyvasúti” pályaudvaráról.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Nyírvidéki kisvasútról röviden
- A Nyírvidéki Regionális Kisvasút menetrendje
- A Nyírvidéki Regionális Kisvasút a kisvasut.hu Képtárában
- Hajós Bence: Van még jövő?
- A Nyírvidéki Regionális Kisvasút geocaching ládája
- Cikk a forgalomkorlátozásról a Máv-figyelőn
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||
