Nyírvidéki Kisvasút
| Nyírvidéki Kisvasút | |
.jpg) | |
| Általános adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye |
| Hossz | 39,51 km |
| Üzemeltető |
|
| Történelmi adatok | |
| Építés | 1905, 1911 |
| Átadás | 1905 |
| Leállítás | 2009. december 13. |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 760 mm |
| Maximális sebesség | 40 km/h |
| A hálózat térképe | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírvidéki Kisvasút témájú médiaállományokat. | |
A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított keskenynyomtávú vasúti hálózat, amelynek két vonala a Rétköz térségéből mintegy húsz települést és tanyát kötött össze Nyíregyházával. Utolsó üzemeltetője MÁV-Start Zrt. volt. Kisvasúti napja: szeptember második szombatja. Menetrendi száma: 118 és 119.
1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, a Hegyközi Vasúttal és a Pálházi Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.
2009. szeptember 17-én megszűnt a forgalom Herminatanya és Dombrád, illetve Herminatanya és Balsa között, 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltáskor viszont a teljes hálózaton leállt a forgalom, beleértve a Nyíregyháza–Herminatanya közötti vonatokat, és a korábban leállított részeken közlekedő vonatpótló buszjáratokat.[1]
Története[szerkesztés]
A kezdetek[szerkesztés]
A Nyírvidéki Kisvasút különlegessége, hogy a többi keskenynyomközű vasúttal ellentétben nem csak teherszállítás céljából épült, már korán nagy hangsúlyt kapott a személyszállítás is. A Nyíregyházavidéki Kisvasutak Részvénytársaság által épített kisvasút 760 mm nyomtávolságú, 56 km-es fővonalát Nyíregyháza és Dombrád között 1905. december 20-án adták át.[2] A személyforgalom igen korán, 1906. március 24-én indult meg ezen a vonalon.
A Buj község Herminatanya állomásától Balsáig tartó 15 km-es szárnyvonalat 1911. augusztus 5-én nyitották meg. Ezen már az átadás napján jártak személyvonatok. A felépítményt 12 kg/fm tömegű sínekből építették, a pályára 5,5 tonna tengelyterhelést engedélyeztek.
A Nyíregyháza belterületén haladó, Sóstóig tartó nyolc kilométeres szakaszt 1911-ben villamosították, így a helyi közlekedést villamos motorkocsikkal oldották meg.
Az egyesítés[szerkesztés]
Nyírvidéki Kisvasút
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1930. október 23-án adták át Kenézlő és Balsa közötti vonalat a Balsai Tisza-híddal együtt.[3] Ezzel a Nyírvidéki Kisvasút közvetlen összeköttetésbe került Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, a Hegyközi Vasúttal és azokon keresztül a Károlyi-uradalom tulajdonában lévő pálházi erdei vasúttal. Az összekapcsolt pályák együttes hossza meghaladta a 187 kilométert.
A személyszállító vonatokat kezdetben benzin-elektromos, majd dízelüzemű mozdonyok vontatták. A teherforgalomban gőzmozdonyokat alkalmaztak. 1937-től Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között gyorsmotorvonatok közlekedtek. A Szabolcs és Zemplén nevű könnyű szóló, majd 1940-től a pótkocsis Tisza motorkocsikkal – melyeket az utasok sinbusznak neveztek, nem alaptalanul, mert remek rugózással voltak ellátva – közlekedtetett menetrend szerinti járatokkal elért 60 km/h-s sebesség ma is rekord a keskenynyomközű vasúti közlekedés hazai történetében. A Felvidék 1938-as visszacsatolása idején a magyar közigazgatás kialakítására a Nyíregyházáról kirendelt tisztviselők e kisvasúton három és fél órás menetidővel (!) utaztak Kassára és vissza. (Nem ide tartozik, de nagyon nagy hiba volt a visszacsatolt területek közigazgatásának ilyen módon történt megszervezése, mert az így "megsegítettek" emiatt másodrendűnek érezték magukat, sokan ezt szinte megszállásnak tekintették). A vasúton mind a személy-, mind a teherforgalom jelentősen fellendült, aminek a második világháború vetett véget. 1944 októberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották a katonailag fontos Balsai Tisza-hidat, mely soha nem épült újjá, így megszűnt a bodrogközi kisvasúttal az összeköttetés, ezáltal a hálózat végleg két részre szakadt, bár egy ideig a hidat kompokkal pótolták. Ezután az utasok komppal szállhattak át egyik vonatról a másikra. A Bodrogköz-Hegyközi Vasutat 1980-ban számolták fel.
Az államosítás után[szerkesztés]
.jpg)
A második világháború után 1948-ban ezt a vasutat is államosították, ekkor a MÁV Debreceni Vasútigazgatóságához került. 1949-ben összevonták a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal Nyírbodrogi Kisvasút néven. Az államosítás után megkezdődött a vasút korszerűsítése. A modern járművek beszerzése megkövetelte a pálya átépítését is. A kopott, 12 kg/fm tömegű síneket 23 kg/fm-esre cserélték, a vágányt több helyen vasbetonaljakkal erősítették meg.
Az 1960-as évek elején leselejtezték a már csak tehervonatok továbbítására használt gőzmozdonyokat. A villamosközlekedés 1969. május 30-án, menetrendváltáskor szűnt meg,[4] a belvárosi vasúti pálya felszámolásával egy időben. A belvárosi nyomvonal helyett egy várost elkerülő szakasz épült a 100b vasútvonallal párhuzamosan, mely a sóstói felüljáró után Sóstógyógyfürdő állomáson csatlakozik a vonalhoz. A vasútüzem teljes felszámolása is napirenden volt, de ezt a vonatok viszonylag nagy kihasználtsága miatt elvetették.
A kisvasút napjainkban[szerkesztés]
Kezdeti veszteségek[szerkesztés]
Az 1990-es évek elején újra felmerült a kisvasút megszüntetése, azonban az utazóközönség továbbra is igényt tartott a vasútra, így elálltak a tervtől. 1944-ben felrobbantották a Balsai Tisza-hidat, mely soha nem épült újjá, így megszűnt a Bodrogközi kisvasúttal az összeköttetés, bár egy ideig a hidat kompokkal tudták pótolni. 1980-ban megszűnt a Bodrogközi kisvasút, de a Balsai Tisza-partra ezután is jártak személyvonatok. Ez a szakasz minden áradásnál víz alá került.
Fokozatos leépülés[szerkesztés]
2000 körül elkezdődött a kisvasút fokozatos leépülése. Ez a járműparkban és az egyre rosszabb állapotú pályán mutatkozott meg. Gyakoriak voltak az autóbusszal történő pótlások, melyekre azért volt szükség, mert a műszaki állapotok miatt nem tudtak vonatok indulni. A kisvasút ekkoriban egyik napról a másikra élt. Pénzhiány miatt csak kisebb, tűzoltás jellegű karbantartásokat tudtak végezni, nagyobb felújításokra nem volt lehetőség. A teherszállítás megszűnésével pedig csak az utasszállítás maradt az egyetlen kiszolgált terület, ám a kisvasút sem az utazási idő, sem a kényelem tekintetében nem vehette fel a versenyt az autóbuszokkal. A közelmúltban[pontosabban?] a vonatok kihasználtsága változó volt, az utasok többsége Nyíregyháza-Vásártér, valamint Kótaj megállókig utazott. Az avuló, koros pálya és az elmaradó fejlesztések, valamint az utasigényeket nem megfelelően kiszolgáló menetrend miatt az utasok elpártoltak, ami később a vasút végét is jelentette.
Megszüntetés[szerkesztés]
A kisvasúton 2009. december 12-én megszűnt a forgalom a pálya és a járművek rendkívül rossz állapota és a rendkívül alacsony kihasználtság miatt. A kisvasút fenntartása már nem volt gazdaságos, felújítása rengeteg pénzbe került volna, ezért az olcsóbb megoldást, a megszüntetést választották. A menetidő a 39 km hosszú Balsai-Tiszapart ↔ Nyíregyháza közötti szakaszon a 2008-as menetrend szerint 2 óra volt. Ezt a tekintélyes késések még tovább növelték. A nagy menetidő nem az emelkedés és nem is a sokáig tartó utascsere miatt volt, hanem a rengeteg lassújel miatt.
Jelen[szerkesztés]
A pályán jelenleg semmilyen üzemszerű közlekedés nem zajlik. Néha a C-50 típusú mozdonnyal pályabejárásokat tartanak. Két Mk48 típusú mozdonyt és néhány kocsit átvett a 2016. május 1. óta Felcsúton működő Vál-völgyi Kisvasút, a nyitott személykocsi a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasútra került. A Dombrád környéki vonalszakaszon a Kisvasutak Baráti Köre nyírvidéki szakcsoportjának közreműködésével előre meghirdetett napokon motoros hajtányozásra van lehetőség.
Jövő[szerkesztés]
Mint a legtöbb leállított forgalmú kisvasúton, itt is felmerült az újraindítás gondolata. Egy civil egyesület azért dolgozik, hogy újraindítsák a kisvasutat. Az üzemeltetést magáncégként képzelik el. Egyelőre pénzhiány miatt nem indították újra a vasútüzemet. Sem a pályának, sem a járműveknek nem lenne elég egy kisebb mértékű felújítás. A másik szintén súlyos probléma az, hogy a turisták semmilyen alternatívát nem kapnak a kisvasúttól a buszokkal szemben. A környék nevezetességei közúton is elérhetőek. A vasút ezen úticélok eléréséhez csak nagyobb menetidőt kínál, és mivel a puszta közepén halad, nem nyújt nagy élményt az utazás egy átlagos embernek egy erdei vasúttal szemben.
Más elképzelések szerint egy elővárosi villamos járhatna a kisvasút helyén, ám ehhez szinte teljesen újjá kellene építeni a vonalat.
A harmadik elképzelés, hogy felszedik a síneket és a jelenleg kihasználatlan pálya helyén más hasznos dolgot, például bicikliutat építenek.
A kisvasút jövője egyelőre bizonytalan, és az idők múltával csak egyre rosszabb állapotba kerül.
A tulajdonos MÁV Zrt. 2020. áprilisában nylít közbeszerzési eljárást hirdetett a kisvasút Nyíregyháza állomás és Sóstógyógyfürdő közötti felújításának megtervezésére. A felújítás több nyomvonalváltozattal valósulhat meg (új kisvasúti állomás a nagyvasúti állomással szemben, vagy a kisvasút vágányának fonódása az állomás első vágányával, illetve a meglévő járműtelep felújítása vagy új járműtelep építése).[5] A felújítás utáni üzemet nehezíti, hogy a kisvasút már nem rendelkezik üzemképes Mk48 sorozatú dízelmozdonnyal.
2021-ben a Kisvasutak Baráti Köre Nyírvidéki szakcsoportja önkéntesekkel együtt megkezdte a vonal tisztítását. Először a Sóstógyógyfürdő-Kótaj szakaszon, majd Dombrád és Tiszatelek között. Hajtánypálya projekt keretein belül előre meghirdetett napokon lehetőség van hajtányozásra a kisvasút Dombrád környéki vonalszakaszán.
Járműállomány[szerkesztés]
1980-ban Mk45 típusú mozdonyok érkeztek a kisvasútra a Bodrogközi-Hegyközi Gazdasági Vasútról. Nagy teljesítményük minden feladatra alkalmassá tette őket, de nagy tengelyterhelésük miatt túlzottan igénybe vették a pályát, ezért 1994-ben a az Mk45 2007, 2008 és 2010 pályaszámú mozdonyokat selejtezték, a 2009-es mozdonyt a Gyermekvasútra szállították, majd kiállították Füzérkomlóson.
Járműállomány 2020-ban
- 6 db Mk48 sorozatú dízelmozdony, személyvonatok vontatására: Mk48 2012 (Vál-völgyre szállítva), 2016 (Vál-völgyre szállítva), 2020 (1996 óta kiállítva Dombrádon), 2023, 2024 (2020-ban a gyermekvasútra szállítva), 2025 (Vál-völgyre szállítva?), 2026 (kiállítva Nagyhalászban), 2028 (roncs, alkatrészbázis), 2029?.
- 1 db C–50 sorozatú dízelmozdony, (KVVG 4512) pályafenntartási munkákra
- Ba–w (korábban Bax) sorozatú személykocsik, eltérő kivitelben és állapotban (egy részük felújítva Vál-völgyre szállítva)
- különféle üzemi célú (például pályafenntartási) teherkocsik, amelyeket az utóbbi időkben már nem használtak
- két darab nyitott kocsi Nyíregyháza város címerével az oldalán
- Négy Xp-w sorozatú Jah-ból átalakított pőrekocsi
Nevezetességek és látnivalók a kisvasút mentén[szerkesztés]
- Sóstógyógyfürdő
- Sóstó Múzeumfalu – XIX. századbeli falu
- Nyíregyházi Állatpark – Sóstó mellett
- Szövőház
- Szivattyúház
- Bessenyei György szülőháza
- Vasúttörténeti Kiállítás a kisvasút állomásán
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 181. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 5. kötet, 132. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ Nyíregyházi villamos motorkocsik (www.villamosok.hu). [2009. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 16.)
- ↑ Közbeszerzési Hatóság (magyar nyelven). Közbeszerzési Hatóság. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
Források[szerkesztés]
- Tusnádi Csaba Károly – Knausz Valéria: Magyarországi kisvasutak, Budapest, Pallas Stúdió, 2004. ISBN 963920790X
Megközelítése[szerkesztés]
Nyíregyháza „nagyvasúti” pályaudvaráról.
További információk[szerkesztés]
- Nyírvidéki kisvasútról röviden[halott link]
- A Nyírvidéki Regionális Kisvasút menetrendje[halott link]
- A Nyírvidéki Regionális Kisvasút a kisvasut.hu Képtárában
- Hajós Bence: Van még jövő?
- A Nyírvidéki Regionális Kisvasút geocaching ládája
- Cikk a forgalomkorlátozásról a Máv-figyelőn
- Orosz Károly: A nyírvidéki-rétközi kisvasút: A nyírvidéki kisvasút története és lehetőségei az EU-ba tagolódó magyar vasúthálózaton és a hazai idegenforgalomban. Nyíregyháza: Krampács. 2003. ISBN 963-204-033-3
- Szemerey Ádám: Kisvonattal Nyíregyházától Dombrádig: A nyíregyházavidéki keskenynyomközű vasút története és mai helyzete pályás szemmel/megjelent a kisvasúti pálya építésének 100. évfordulójára. Nyíregyháza: Krampács. 2004. ISBN 963-218-619-2
- Fekete Titusz Zoltán: Fejezetek a Nyíregyháza-vidéki Kisvasút történetéből. Nyíregyháza: Krampács. 2008. ISBN 9789630656689
| Normál nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Keskeny nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
| Egyéb vasútvonalak | |||||||||
