H7-es HÉV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
H7-es HÉV
Budapest H7 HÉV.svg
A hálózat térképe
Budapest–Csepel HÉV-vonal.svg
Adatok
Hálózat Budapesti Helyiérdekű Vasút
Átadás 1951. április 29.
Vonal hossza 6,7
Állomások száma 6
Nyomtáv 1435
Sebesség 60 km/h
Áramellátás 1000 V =
Üzemeltető Budapesti Közlekedési Zrt.
Útvonaldiagram
BSicon uKBHFa.svg 0,0 Budapest, Boráros tér
BSicon uHST.svg 1,2 Közvágóhíd
BSicon uWBRÜCKE.svg Kvassay híd a Ráckevei-Duna felett
BSicon uABZrf.svg üzemi kapcsolat[1]
BSicon uHST.svg 4,0 Szabadkikötő
BSicon uHST.svg 5,6 Szent Imre tér
BSicon uHST.svg 6,1 Karácsony Sándor utca
BSicon uKBHFe.svg 6,7 Csepel
Csepel állomás felvételi épülete

A H7-es HÉV (251-es számú vasútvonal; 2011-ig Csepeli HÉV), egy helyiérdekű vasútvonal, amelyet a budapesti Boráros tér és Csepel belvárosa között közlekedtet a Budapesti Közlekedési Zrt. a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére. Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A H7-es számot 2011. május 1-étől viseli[2].

A vonalon Dunakeszin készült MIX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVII/a típusú pótkocsik, továbbá NDK MX/A motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIII/a típusú pótkocsik közlekednek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csepel–Pesterzsébet közötti viszonylat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1892-ben épült meg a a csepeli Weiss Manfréd gyár. 1911-ben az acélkohászat is beindult a gyárban. Egyre több munkaerőt igényelt az üzem, a megnövekedett forgalom pedig igényelte a kötött pályás kapcsolat kiépítését. 1912-ben megnyitották a Ráckevei HÉV szárnyvonalaként Csepel első HÉV vonalát. Ez a Pesterzsébet felső HÉV állomás után ágazott ki, majd a Gubacsi hídon a Szabadkikötő iparvágányaival párhuzamosan, együtt haladt át. Innentől eltávolodtak egymástól. A HÉV vonal az Ady Endre út északi oldalán haladt tovább és egy szűk ívvel csatlakozott be a - jelenleg is használt - II. Rákóczi Ferenc úti vágányokba. A vonal elég kihasznált volt. A Közvágóhídtól és Pesterzsébetről egyaránt jártak át vonatok Csepelre. 1951-ben épült meg a Szabadkikötő úton és az 1927-ben épült Kvassay híd nyugati oldalán a Boráros térre vezető - már gyorsvasúti jellegű - vonal. Megnyitása után a Határ út felőli irány forgalma alig csökkent. 1959-ben hurokvégállomást létesítettek a Határ út és Gubacsi út sarkán. Ettől kezdve innen indultak az eredeti vonalon a "H" jelzésű vonatok Csepelre. (Ma itt van a 3-as villamos végállomása.) Egy elhibázott döntés következtében a Gubacsi híd felújításakor, 1978-ban a járatot megszüntették. Forgalmát a 48-as, az 51-es és az 59-es (ma 148-as, 151-es, 35-ös és 36-os) BKV buszok vették át.

A csepeli kocsiszín két MX/A szerelvénnyel és egy LVII típusú (Tigris) mozdonnyal

Az eredeti terv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csepel mindig is Budapest egyik ipari központja volt. Kezdetben a munkások csak a környező kerületekből és településekről (Pesterzsébet, Budafok, Soroksár, Halásztelek, Szigetszentmiklós) jártak ide. A korabeli tervekben egy, a Csillagtelepről a Művek 2. kapuján át Pesterzsébetre vezető vonal szerepelt, azonban a Hárosi Iskola 1941-es építése újabb módosításokat vetett fel.

A FVV 1944. augusztus 2-án véglegesen törölte az eredeti tervet. A „vonal” ekkor 3 részre szakadt. Az egyik a mai Csillagtelepi buszvégállomástól (ahol ma a 35-ös és 36-os busz végállomása van) nem messze indult, és a Hárosi Iskola mellett állt meg. A második szakasz északról, a Szent Imre térről ment a Gyártelep déli csücskéig. A harmadik szakasz a Marskovitsa utcából a Gubacsi hídon át vezetett Pesterzsébetre.

A Csepel–Boráros tér közötti viszonylat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végül 1951-ben a II. Rákóczi Ferenc utcából a Szabadkikötő, Kvassay híd, Boráros tér vonalvezetés megvalósítása mellett döntöttek. Gyorsvasúti jellegű. Szintbeli kereszteződés nincs rajta.

A Csepel–Hárosi iskola közötti viszonylat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid életű vonal volt. 19591965 között üzemelt. A Csepeli állomás után Halásztelek felé keresztezte a II. Rákóczi Ferenc utat, majd haladt tovább délnek a Hárosi iskola végállomásig. Egyvágányú volt, egy kitérővel, dízelvontatással. Forgalmát a 38-as buszcsalád és a Volán járatai vették át.

Az egyesítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor megindult a 38-as busz, a Csillagtelepi HÉV üzemeltetése feleslegessé vált. Közrejátszó tényező volt, hogy Budapest belvárosában élők közül sokan szintén a Művekben dolgoztak, ezért közvetlen kapcsolatot akartak teremteni a belvárossal. Ekkor épült meg a vonal maihoz nagymértékben hasonlító szakasza. Ez a szakasz a Szent Imre térről járt a Zsil utcáig.

A végső vonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

MXA és MIXA szerelvények a Szabadkikötő utáni egyenes szakaszon

Az FVV összevonva az eddig megépült vonalak terveit és az elképzeléseket megutalta a mai szakasz megépítését, ám az csak a Karácsony Sándor utcáig közlekedett. 1950. szeptember 6-ára elkészült a jelenlegi szakasz. A futáspróbák és a tesztelések után 1951. április 29-én át is adtak a forgalomnak.

Tervek és módosítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1-es villamos Rákóczi hídig történő meghosszabbításakor (2000. december) beillesztették a „Lágymányosi híd” (mai nevén Közvágóhíd) megállóhelyet. Tervbe vették a vonal Kálvin térig tartó meghosszabbítását, ám ez máig is terv maradt.

A megépült vonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonal észrevehetően jobb döntés volt az előzőeknél, de részeik megmaradtak. Az áruforgalom biztosítására a Csillagtelep-Pesterzsébet szakasz megmaradt. (A Gubacsi híd átalakításával 1978-ban a HÉV vonal a hídon megszűnt.)

A Csillagtelep-Hárosi iskola vonal busszal lett kiszolgálva, a csatlakozáshoz megépítették a Karácsony Sándor utca – Csillagtelep vá. szakaszt.

A belvárosi kapcsolathoz és más tényezők hatására elkészült a KözvágóhídSoroksár, majd később a Budapest-Ráckeve helyiérdekű vasútvonal, még a XIX-XX. század fordulóján.

Megállóhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest H7 HÉV.svg  ( Boráros tér – Csepel )
Menetidő
(perc)
Megállóhely Menetidő
(perc)
Átszállási lehetőségek Intézmények
0 Boráros tér 13 BKV villamos.svg 2, 4, 6
BKV busz symbol.svg 15, 23, 23E, 54, 55, 115, 212
BKV hajo symbol.svg D11 budapest.svg, D12 budapest.svg, D13 budapest.svg
2 Közvágóhíd Budapest hev symbol.svg  11 Budapest H6 HÉV.svg 
BKV villamos.svg 1, 2, 24
BKV busz symbol.svg 23, 23E, 54, 55, 103, 179
Művészetek Palotája, Nemzeti Színház
6 Szabadkikötő 7 BKV busz symbol.svg 179 Szabadkikötő
9 Szent Imre tér 4 BKV busz symbol.svg 35, 36, 38, 38A, 71, 138, 148, 151, 152, 159, 171, 179, 238, 278
Bkktavolsagibusz.png 673, 674, 675, 676, 688, 690, 699
Posta, Kisboldogasszony templom, Rendőrség, Okmányiroda, Polgármesteri hivatal
11 Karácsony Sándor utca 2 BKV busz symbol.svg 36, 38, 38A, 138, 148, 151, 152, 159, 179, 238, 278
Bkktavolsagibusz.png 673, 674, 675, 688, 690, 699
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
13 Csepel 0 BKV busz symbol.svg 36, 38, 38A, 138, 148, 152, 159, 171, 238, 278
Bkktavolsagibusz.png 673, 674, 675, 676, 688, 690, 699

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A VEKE 2007. április 15-i közgyűlésének szövege
  • MÁV-levéltár, 23. postaiktató, 45C12. archív dokumentumkihúzó 3-7. dokumentumai
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz H7-es HÉV témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]