Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal
Bzmot motorkocsi Kisterenyén
Strecke der Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal
 Vonalszám: 81[jegyzet 1] - 164[jegyzet 2]
 Hossz: 66.1[jegyzet 3] km
 Feszültség: nincs ~
 Maximális sebesség: 100 km/h (SelypHatvan)
60 km/h (SelypSomoskőújfalu)
80 km/h (Somoskőújfaluországhatár–(Fülek)) km/h
BSicon .svgBSicon CONTg.svg 82
BSicon .svgBSicon vSTRa.svg
BSicon .svgBSicon vABZgl+l-KRZ.svg 80a
BSicon STRrg.svgBSicon vABZgr-STR.svg
BSicon BHF.svgBSicon vBHF.svg 0 Hatvan
BSicon SBRÜCKE.svgBSicon vSBRÜCKE.svg 2 3-as főút
BSicon STRrf.svgBSicon vSTR.svg 80
BSicon .svgBSicon vWBRÜCKE1.svg Heréd-patak
BSicon .svg20px M3 autópálya
BSicon .svgBSicon vBHF.svg 6.3 Mátravidéki Erőmű
BSicon .svgBSicon vWBRÜCKE1.svg Erőműi vízlevezető
BSicon .svgBSicon vHST.svg 8.3 Lőrinci mh.
BSicon .svgBSicon vBHF.svg 10.7 Selyp
BSicon .svgBSicon vSTRe.svg
BSicon .svgBSicon BHF.svg 14.3 Apc-Zagyvaszántó
BSicon .svgBSicon WBRÜCKE1.svg Szuha-patak
BSicon .svgBSicon eGRENZE.svg Nógrád és Heves megye határa
BSicon .svgBSicon WBRÜCKE.svg 17 Zagyva
BSicon .svgBSicon HST.svg 19 Jobbágyi mh.
BSicon .svgBSicon BHF.svg 21.3 Szurdokpüspöki
BSicon .svgBSicon BHF.svg 29.4 Pásztó
BSicon .svgBSicon HST.svg 32.1 Mátraszőlős-Hasznos mh.
BSicon KBSTl.svgBSicon ABZrf.svg Pásztói Áruraktár
BSicon .svgBSicon BHF.svg 35.5 Tar
BSicon .svgBSicon HST.svg 38.5 Mátraverebély mh.
BSicon .svgBSicon BHF.svg 42 Nagybátony
BSicon CONTr.svgBSicon ABZlg.svg 84
BSicon .svgBSicon WBRÜCKE.svg Zagyva
BSicon .svgBSicon BHF.svg 45.4 Kisterenye
BSicon .svgBSicon HST.svg 47.4 Kisterenye-bányatelep mh.
BSicon .svgBSicon eHST.svg Vizslás mh.
BSicon .svgBSicon WBRÜCKE.svg Tarján-patak
BSicon .svgBSicon BHF.svg 53.6 Zagyvapálfalva
BSicon .svgBSicon SBRÜCKE.svg 21-es főút
BSicon .svgBSicon BHF.svg 56.1 Salgótarján-külső
BSicon .svgBSicon vSTRa.svg
BSicon .svgBSicon vHST.svg 58.2 Salgótarján
BSicon eKDSTl.svgBSicon vSTRgr.svg Salgótarjáni Acélgyár
BSicon .svgBSicon SBRÜCKE.svg Salgó úti felüljáró
BSicon .svgBSicon WBRÜCKE1.svg Salgó-patak
BSicon .svgBSicon WBRÜCKE1.svg Tarján-patak
BSicon .svgBSicon BRÜCKE1.svg 210-es főút
BSicon .svgBSicon BHF.svg 64.6 Somoskőújfalu
BSicon .svgBSicon GRENZE.svg 66.1 Magyarszlovák államhatár
BSicon .svgBSicon HST.svg 68.8 Sátorosbánya (Šiatorská Bukovinka)
BSicon .svgBSicon eHST.svg Ragyolc (Radzovce)
BSicon .svgBSicon eHST.svg Béna (Belina)
BSicon CONTr.svgBSicon ABZlg.svg Zólyom-Kassa-vasútvonal
BSicon .svgBSicon BHF.svg 80.7 Fülek (Fiľakovo)
BSicon .svgBSicon CONTf.svg Zólyom-Kassa-vasútvonal

A Hatvan–Somoskőújfalu egy nem villamosított vasúti fővonal. Egykoron a nemzetközi vonalhálózatba tartozott, jelenleg helyi jellegű személy és teherforgalom van. A vasútvonal hossza 65 km. Selyp és Hatvan között kétvágányú, Selyptől a somoskőújfalui országhatárig egyvágányú. Felépítménye "I" jelű sínekből áll maximális tengelyterelése 21 tonna.[1] A személy és teherforgalmi besorolása 3. szintű a SelypSomoskőújfalu szakaszon[1], míg a SelypHatvan szakaszon 2. szintű.[1] A vonalon 2008 óta van ütemes menetrend illetve azóta nincs közvetlen gyorsvonat Budapestről.[2]

A magyar rész vonalszáma 81, a szlovákiai rész vonalszáma 164.

Tartalomjegyzék

A vonal története [szerkesztés]

Az ötlet [szerkesztés]

A vonal építésének terve 1861-ben merült fel a Nógrádi szénbányák megnyitása végett[3]. 1861-ben Brellich János államvasúti mérnök tervet készített egy Salgótarján és Balassagyarmat közötti lóvasút megépítésére Winsteig Gerog bécsi kőbánya-tulajdonossal együtt. Brelleich ugyanakkor egy gőzvontatású vaspálya tervét is felvetette. Ekkor végül a terv módosítva lett ugyanis Brellich úgy döntött hogy a vasútvonalat Hatvan felé viszi[3].

Az építkezés elkezdődik [szerkesztés]

1863. január 19-én kiadták az engedélyt a PestBesztercebánya közötti vasútvonal kiépítésére[3]. A vasútvonal építését a Magyar Északi Vasúttársaság is segítette. A terv alapján a vonalon 14 állomás és 65 őrház került elhelyezésre. A tervben szerepelt egy 700 m hosszú alagút megépítése a később, 1871-ben átadásra került SalgótarjánSomoskőújfalu szakaszon amelynek ötletét később elvetették[3].

A vonalon több akkor neves szakember dolgozott többek között Tolnai Lajos (1837-1918) a MÁV első vezérigazgatója[3].

Az átadás [szerkesztés]

A vonal Pest és Salgótarján-József rakodó közötti szakasz átadására 1867.május 19-én került sor az első vonat is ezen a napon indult el a 126 km hosszú pályán a Józsefvárosi pályaudvarról (Akkori nevén Losonczi indóház.)[3].

A Magyar Északi Vasúttársaság 1868-ban csődöt jelentett és a frissen alakított MÁV vette meg a vonalat. A második szakasz (Salgótarján-József rakodó–Losonc átadására 1871-ben került sor. Ez a szakasz már csak egyvágányú volt.

1903-ig Salgótarján állomás nélkül volt ugyanis csak Pálfalván volt vasútállomás. A Salgótarján vasútállomás végül 1903-ban került átadásra[3].

A második világháború előtt és után [szerkesztés]

A vasút virágzását az 1930-as években részben a bányászatnak köszönhette hiszen az állomások többségén (pl. Selyp vagy Zagyvapálfalva) iparvágányok voltak vagy szénosztályozók[3].

A második világháború a vonal egyik vesztét jelentette hiszen a kétvágányú vonalat teljesen megsemmisítették a németek[3]. A Magyarországra érkező szovjet hadsereg begyűjtve a falvak lakosságát velük újíttatta fel a vasútvonalat teljes hosszában[3].

A szocializmus idején és a Rendszerváltás után [szerkesztés]

Az 1980-as években a vonalnak élénk forgalma volt. Sok nemzetközi gyorsvonat közlekedett erre. A leghíresebbek közülük a Polonia Expressz amely a Varsó-Budapest-Belgrád útvonalon közlekedett és a 1990-es évek elejéig Hatvantól ezen a vonalon érte el az országhatárt.[4]

Ebben az időszakban többek között volt sok közvetlen vonat a fővárossal amelyek némelyike közvetlen kocsikat is továbbított (pl:Hatvantól Debrecenbe).[5] Ebben az időben a vonalra jellemző volt még hogy közvetlen vonat ment Salgótarjánból Kál-Kápolnára és az akkor még vasúttal elérhető Mátranovákra is. Az 1990-es években már gyérült ugyan a forgalom de még akkor is rengeteg nemzetközi gyorsvonat közlekedett a vonalon (pl:Salgó,Bem,Urpin) illetve voltak közvetlen belföldi gyorsvonatok is valamint közvetlen személyvonat Hatvan és Losonc között.[6]

A 2000-es évek elején a vonalon újabb ritkítások voltak de a menetrendben továbbra is megmaradtak bizonyos gyorsvonatok így a Salgó és az Urpin. Közülük legtovább az Urpin közlekedett 2008-ig. 2001-ben például találunk a vonalon két nemzetközi gyorsvonatot tizenhárom személyvonatpárt és közvetlen Hatvan-Salgótarján sebesvonatot, de ebben az időben még mindig megvolt a közvetlen Hatvan-Losonc személyvonat a kora reggeli és a késő délutáni inkább kora esti órákban[7][8].

Napjainkban [szerkesztés]

A vonal sajnos napjainkban az országban található fővonalakhoz képest eléggé rossz állapotban van. A vonalon 2008-óta ütemes menetrend van illetve közvetlen Budapestről közlekedő gyorsvonat sincs amely bekapcsolná az országos vérkeringésbe. Egyetlen sebesvonat közlekedik Budapestről de az is csak vasárnaponként a fővárosban tanuló diákokat viszi. A vonalon jelenleg a MÁV 6341-es jelzésű motorvonatai közlekednek.

Műszaki adottságok [szerkesztés]

Járművek [szerkesztés]

A vonalon az első járműveket a belga Cockerill cég készítette ezek a járművek az 1920-as évekig szolgáltak a vonalon[3]. A vonalon később megjelentek a MÁV 424-es sorozata később pedig a MÁV 411-es sorozat is. Az 1980-as évektől a dízelmozdonyok jelentek meg a MÁV M40-es és a MÁV M62-es sorozata. Előbbit személy- míg utóbbi tehervonatokat továbbított. Később a MÁV M41-es sorozat is feltűnt a vonalon.

A 2008-as menetrendváltás után a MÁV 6341-es sorozatú kocsik közlekednek amelyeket a Szentesi Gépészeti Főnökség ad ki. A MÁV M62-es mozdonyok a tehervontatásból veszik ki a részüket míg az MÁV M41-ket a Dél-Alföldre csoportosították.

Biztosítóberendezések [szerkesztés]

A vonalon lévő biztosítóberendezések különfélék. A Selyp-Hatvan szakaszon a Budapest Telefongyár által Integra-Siemens licenc alapján készített Domino55-ös típusú biztosítóberendezés működik mint például Salgótarján-külső pu.-n illetve Somoskőújfalu állomásán is. Ezeken az állomásokon a váltókat automatikusan állítják a jelzők pedig biztosított fényjelzők[9].

Apc-Zagyvaszántó, Pásztó, Nagybátony és Kisterenye állomásokon a biztosítóberendezés Siemens&Halske típusú a váltó központi vonóvezetékes állítású és a jelzők biztosított alakjelzők[9].

Szurdokpüspöki, Tar és Zagyvapálfalva állomásain a váltók helyszíni állításúak a jelzők pedig nem biztosított alakjelzők[9].


Látványosságok a vonal mentén [szerkesztés]

Képek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

Megjegyzések [szerkesztés]

  1. Magyar szakasz száma
  2. Szlovák szakasz száma
  3. Országhatárig

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b c VPE-TAKT adatbázis (magyar nyelven). www.vpe.hu/takt. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  2. Menetrendváltás 1.: Az Urpín gyorsvonat végső vége (magyar nyelven). www.vonatmagazin.hu. (Hozzáférés: 2008. december 15.)
  3. ^ a b c d e f g h i j k A vasútvonal és a zagyvapálfalvai vasútállomás története (magyar nyelven) (pdf). www.pszfs.hu/salgotarjan/palfalva. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  4. A vonal menetrendjének részlete 1987-ből (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  5. A vonal menetrendjének részlete 1987-ből (2.oldal) (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  6. A vonal menetrendjének részlete 1997-ből (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  7. A vonal menetrendjének részlete 2001-ből (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  8. A vonal menetrendjének részlete 2001-ből (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2012. június 20.)
  9. ^ a b c A vasútvonal biztosítóberendezései felsorolva az Index fórumban. (magyar nyelven). Index Fórum: Hatvan-Somoskőújfalu vonal topic.. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  10. Elbontották a kisterenyei fűtőházat (magyar nyelven). Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei - Vasútállomások.hu. (Hozzáférés: 2008. december 24.)

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal témájú médiaállományokat.