Kisterenye
| Kisterenye | |
| Közigazgatás | |
| Település | Bátonyterenye |
| Korábbi rangja | község |
| Irányítószám | 3078 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 6 km |
| Kisterenye weboldala | |
Kisterenye (szlovákul Malá Tereňa) a Mátra hegységtől északnyugatra, a Cserháttól keletre található Bátonyterenye városrésze, korábban önálló község volt. 180-250 méterrel fekszik a tengerszint felett. A környék már a bronzkor óta folyamatosan lakott terület.
Tartalomjegyzék |
Gazdasága [szerkesztés]
A terület gazdaságának meghatározó része volt a szénbányászat, amely azonban mára letűnt a térségben. Helyét a mezőgazdaság és a turizmus vette át.
Kulturális értékei [szerkesztés]
Kisterenye számos kulturális és természeti értékkel rendelkezik. Ezek legfontosabbika a Gyürky-Solymossy kastély, amely barokk stílusban épült a 18. század végén. A felújítás alatt álló épület novembertől áprilisig látogatható, a nyári időszakban a helyrehozása folyik. A kétszintes épület felső szintjét hozták helyre, ahol állandó kiállítás működik. Az épület két zömök saroktornyán fából épült hagymakupolák találhatók, amelyek sajátosnak, jellegzetesnek mondhatók. Az épületben kicsiny ablakai ellenére is kiválóan oszlik el a fény, és belülről magasztos, tágas helységekre tagolódik.
A kastély előtt található egy ősfákkal dús park, amely 1975 óta természetvédelmi terület, és lehetőséget kínál hosszas sétákra a kastély környékén. Több helyütt padok is találhatók benne. A park ritka növényekkel is büszkélkedhet.
A Gyürky-Solymossy kastélytól délre található a palóc tájház, amely a falusi életet mutatja be az előző évszázad elejéről. A tájház egy régi parasztházból lett kialakítva, és egybegyűjtötték a korabeli használati és dísztárgyakat, így egy igen gazdag bemutatót van lehetőség megtekinteni.
Vasúti különlegességek [szerkesztés]
A településrész vasúton könnyedén megközelíthető: a 81-es számú Hatvan–Somoskőújfalu vasútvonalon. A személyforgalom viszonylag nagy. Kisterenye a 84-es vasútvonal (Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal) végállomása is, azonban itt 2007. március 4-étől megszüntették a személyforgalmat. De egy iparvágány kezdőpontja is itt volt, amely Kazárig ment, ma már csak Rákóczibányáig van rajta teherforgalom, a Kazárra vezető szakaszon a pálya el van bontva. Több látnivaló is található az állomás közelében: A vasútállomáson egyelőre régi karos jelzők találhatóak, melyek sajátos hangulatot kínálnak, és remekül illenek a régies, elegáns verandás állomás épülethez. A környék látványosságai közé tartozik a meggyőző méretű romos régi víztorony és az egykori körfűtőház, amelyeknek a gőzmozdony korszakban volt jelentősége. A körfűtőház megmentése érdekében helyi szintű szerveződés indult meg. Sajnos ez eredménytelen maradt, mivel az épületet a MÁV 2008. december 12-én éjjel, egy nappal a 100 éves kor elérése és a műemléki védelem automatikus felruházása előtt lerombolta.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1927. július 12-én Gyetvai Elemér világbajnok asztaliteniszező.
- Ugyancsak itt látta meg a napvilágot 1833. január 9-én Abonyi Lajos (valódi nevén Márton Ferenc) magyar író, földbirtokos.
