Almamelléki Állami Erdei Vasút

Az Almamelléki Állami Erdei Vasút Almamellék község volt nagyvasúti állomásától (MÁV elbontott Kaposvár-Szigetvár vonala) kiinduló, 600 mm nyomközű erdei vasút. Jelenleg egy működő fővonalból áll, melynek végpontja Sasrétpuszta. A lukafai szárnyvonalat pár éve menetrend szerinti üzemen kívül helyezték, de nem bontották el, járható. A terecsényi szárnyvonalból mára csak egy csonkavágány maradt meg.

Kisvasúti nap: április harmadik szombatja

Tartalomjegyzék

1 Története
- 1.1 Építése
- 1.2 Járművek
2 Járműállomány
3 Állomások és megállóhelyek
4 Nevezetességek és látnivalók a vasút környékén
5 Lábjegyzet
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Építése

1899-ben épült meg a MÁV Szigetvár–Kaposvár közötti vasútvonala, mely érintette Almamelléket. Az Almamellék és a Németlukafai Cigányvölgy közötti keskenynyomközű vonalat 1901-ben Báró Biedermann Rezső, a községtől északra fekvő területek birtokosa építette.

A vasút feladata elsősorban a kitermelt fa fuvarozása a nagyvasúthoz, de a németlukafai hamuzsírégető boksa és üveghuta termékeit és az irtásokon termelt mezőgazdasági terményeket is a vasúton szállították. A báró által Sasréten alapított iskolába is vonaton utaztak a gyerekek.

A pályát továbbépítették: 1901-ben épült a Szentmártonpusztai leágazás, 1943-ban a Terecsenypusztai vonal, 1925-ben a Lukafai elágazástól a Sas-réti vadászkastélyig vezető vonal, 1935-ben a Csikó-réti szárnyvonal. 1940-ben a Csikó-réti szárnyat elbontották és a Lukafai vonalból is felszedtek fél kilométert. Ezek a vonalmegszüntetések valószínűleg a fakitermelési területek megváltozásával magyarázhatók.

A vasutat 1945 után államosították, a szentmártonpusztai vonal kivételével erdőgazdasági kezelésbe került. A szentmártonpusztai vonal a Görösgali Állami Gazdaság tulajdona lett.

A vonalon több vonalkorrekciót végeztek: például a szentmártonpusztai halastó létesítése miatt egy 750 méteres szakaszt feljebb fektettek (1958). A pályát is felújították: a talpfákat vasbetonaljakra, a síneket nagyobb tömegű, erősebb sínekre, a fahidakat vasbetonhidakra cserélték. 1961. április 12-én megkezdődött a menetrend szerinti személyszállítás, a vasút korlátozott közforgalmú minősítést kapott.

A vasút vonalai is változtak: a lukafai szárnyvonalat 1952-ben elbontották, majd egy km. hosszban visszaépítették, a sas-réti vonalat a fűrésztelepig meghosszabbították. A terecsenyi vonalhoz többször hozzáépítettek néhány száz métert. Több kis hosszabbítás történt a klotz-gödöri és a kisterecsenyi vonalon is, de 1972-ben elbontották mindkettőt. 1975-ben építették a terecsenyi vonalból kiágazó kápolnási vonalat, amit 1984-ben a terecsenyi szárnnyal együtt elbontottak. Megmaradt csonkját kocsitárolásra használták. A szentmártonpusztai vonalat 1972-ben elbontották. A csikóréti vonalból 1975-ben újból lefektettek egy szakaszt, de 1983-ban elbontották, csak egy csonkavágány maradt meg belőle, de később egy felújítás során azt is elbontották.

A Kaposvár-Szigetvár MÁV-vonalat 1977. január 1-jén megszünették. Ez a kisvasút életére igen károsan hatott, mert megszűnt a nagyvasúti összeköttetés. A faanyag fuvarozása folyamatosan csökkent a korszerű tehergépjárművek megjelenése és az erdészeti feltáróutak kiépülése miatt. A szárnyvonalakat a lukafai kivételével elbontották, a kisebb-nagyobb megmaradt csonkavágányokat kocsitárolásra használták. 1977-ben az almamelléki állomáson forgatták Zsombolyai János Kihajolni veszélyes! című filmjét.

1991-től csak személyszállítás folyik.

[szerkesztés] Járművek

Kezdetben lovat használtak vontatásra. 1955-től dízelvontatásra tértek át.

[szerkesztés] Járműállomány

[szerkesztés] Mozdonyok

A C21-406 pályaszámú mozdonyt 1980-ban leállították, de szétvágás helyett alkatrészforrásnak használták. Szerepelt a „Kihajolni veszélyes” című filmben. A tervek szerint ki fogják állítani Almamelléken.
C50-401
A C50-402 pályaszámú mozdony érdekessége, hogy ipari pályaszáma D04–028, pedig a 600 mm nyomközű mozdonyoknak ipari számrendszerben E betűvel kezdődő számot kellett kapniuk.
C50-403
2004-ben a MOFA (Mohácsi Farostlemezgyár) egyik selejtezett MD–40-es mozdonya került ide, jelenleg kiállítási tárgy, de felújítása tervezett^[forrás?].

[szerkesztés] Személykocsik

AM–EG 1 és AM–EG 2 (A MÁV Dunakeszi Járműjavítóban készült.)
Ny09-201 és Ny09-202 (2001-ben házilag, teherkocsikból lettek építve, a Királyréten épített azonos kivitelű kocsik mintájára.)

[szerkesztés] Teherkocsik

4 db négytengelyes Maszolaj rönkszállító kocsi

[szerkesztés] Egyéb

motoros hajtány (S 21-102)

[szerkesztés] Állomások és megállóhelyek

Az Almamelléki kisvasút vonalai

A 118-as és 119-es vasútvonal

Vonal:

118/119

Hossz:

39/51 km

Nyomtávolság:

600 mm

Jelmagyarázat

Almamellék – Lukafa			Almamellék – Sasrét
Almamellék			Almamellék.
Szentmártonpuszta			Szentmártonpuszta
Lukafai Elágazás			Lukafai elágazás

			Lukafa^[1]
Sasrét erdei iskola
Sasrét
Sasrét-fűrésztelep