Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút

Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
C–50-es mozdony vontatta személyvonat Bak kocsival a kisvasút napján 2008-ban
Vonalszám:	39
Nyomtávolság:	760 mm
Maximális sebesség:	25 km/h
Jelmagyarázat  Balatonfenyves GV 0 Központi Főmajor 5 Pálmajor 10 Táskai elágazás Somogyszentpál felső 13 Táska Somogyszentpál 14 Csiszta Csisztapusztai Gyógyfürdő

A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút a Magyar Államvasutak Zrt. utolsó keskeny nyomtávolságú gazdasági vasútja. A számos szárnyvonal közül csak a Balatonfenyves–Somogyszentpál közötti vonalszakaszon jár rendszeresen személyszállító vonat, ahol 2009. december 13.-tól szűnt volna meg a forgalom. A vasút magánüzemeltetésbe kerül, amíg azonban az üzemeltető felkészül a vonatok indítására, a MÁV változatlan menetrenddel továbbra is közlekedteti a vonal szerelvényeit.

Kisvasúti napja: szeptember első szombatja.

Megközelíthető

• vasúton a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa-vasútvonal Balatonfenyves állomásától a kisvasút végállomása körülbelül 200 m-re található
• közúton a 7-es számú főútról

Történet

Romos lóré félreállítva Balatonfenyvesen. A gazdasági vasutak jellegzetes szállítóeszköze.

A Balatonfenyvest övező vidék korábban a Balaton vízfelületéhez tartozott, de a hullámzás hatására létrejött turzásgátak elszakították a tótól. Az így létrejövő mocsaras területet az 1860-as években lecsapolták, majd megkíséreltek a területen termőföldeket létrehozni. A terület megközelítését azonban hátráltatta a sáros, süppedős talaj.

Ennek a helyzetnek a megoldására a két világháború között 4 km hosszban 600 mm nyomtávolságú vasútvonalat építettek a balatonfenyvesi MÁV állomás és Imre-major közé. Ekkor a vasúti kocsikat még lóval vontatták, menetrend szerinti utasforgalom nem volt. Ez a rövid vonal a második világháborúban elpusztult, ezért a háború után új vasút építésére volt szükség.

A Balatonnagybereki Állami Gazdaság kezdeményezésére 1950. október 13-án kezdték meg a 760 mm nyomtávolságú gazdasági vasút pályájának lefektetését. A lápos, mocsaras területen egymásra merőleges vágányokkal hálózták be. A területen lévő majorságokból mezőgazdasági terményeket, tőzeget és mésziszapot szállított a balatonfenyvesi vasútállomásra.

1953-ban a gőzmozdonyokat felváltották a dízelmozdonyok. 1954-ben Balatonfenyvesen felépítették a mozdonyszínt és a javítóműhelyt. A menetrend szerinti személyszállítás 1956. június 3-án indult meg. 1960. április 1-jén csatolták a MÁV-hoz, mint minden magyarországi gazdasági vasutat. Az 1970-es évektől az áruszállítás mennyisége folyamatosan csökkent. Az 1980-as években turisztikai jelentősége egyre nőtt, ahogy egyre többen látogatták a csisztapusztai termálfürdőt. 1985-ben gőzvontatású nosztalgiavonatokat indítottak Csisztapusztára. 1987-ben az ide vezető szakaszt mintegy 1 km-rel meghosszabbították, hogy még közelebb fogadhassa utasait a fürdő. 1990-ben a többi, csak áruszállításra használt kisvasúti pályaszakaszt üzemen kívül helyezték, vagy felszedték.

Kisvasúti szerelvény Somogyszentpálon

Járműállomány

Mozdonyok

• C–50 típusú dízelmozdonyok
• Mk48 típusú dízelmozdonyok
• a 490.056 pályaszámú gőzmozdony a Börzsöny Kisvasútról került ide 1986-ban, később átkerült a Gyermekvasútra

Személykocsik

• Bak típusú személykocsik
• Ba-w típusú személykocsik

Állomások és megállóhelyek

Balatonfenyves – Somogyszentpál

• Balatonfenyves
• Központi főmajor
• Pálmajor
• Somogyszentpál felső
• Somogyszentpál

Balatonfenyves – Táska – Csisztapuszta

A vonalszakaszon a forgalom 2002. szeptember 3-án szűnt meg.

• Balatonfenyves
• Központi főmajor
• Táskai elágazás
• Táska
• Csiszta
• Csisztapusztai Gyógyfürdő

Fehérvíz

Nevezetességek a vasút környékén

• Balaton
• Fehérvíz: vizes, lápos, természetvédelem alatt álló terület
• Csisztapusztai Gyógyfürdő
• Táskán műemlék jellegű vályog borospincék

Külső hivatkozások

• Menetrend
• A kisvasút a Geocachingen
• A Balatonfenyvesi GV személyszállítási engedélye