Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal
A Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal egy egyvágányú, Békéscsaba és Kétegyháza között villamosított, tovább nem villamosított normál nyomtávolságú vasútvonal Békés- és Csongrád megyékben. MÁV vonalszáma 121, hossza 123 km.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A vasútvonal Békéscsabától a 120 vasútvonallal közös nyomvonalon halad Kétegyházáig délkeleti irányba, ahol nyugat-délnyugati irányba ágazik ki belőle. Medgyesegyháza után délnyugati irányba fordul, és ebbe az irányba haladva éri el Belsőkamaráspuszta megállóhely után Mezőhegyest. Csanádpalota után déli, majd Nagylak után egy rövid szakaszon nyugati irányba folytatódik a vasúti pálya. Mezőhegyestől Nagylakig több helyen az országhatárral párhuzamosan halad, attól néhány méterre. Innentől Makón át Újszegedig fő irányát tekintve nyugat-északnyugati irányba haladó pálya következik. A vonal Makót követően hídon keresztezi a Maros folyót. Vonalvezetésére végig a hosszú, egyenes szakaszok jellemzők.
Története [szerkesztés]
A mai vonal több korábbi vasútvonal szakaszaiból épül fel. Ezeket a vonalakat két vasúttársaság építette. Közöttük van amelyiknek csak rövid szakasza maradt Magyarország területén, és ezáltal üzemben a trianoni békeszerződés következtében. Számos vonalat kettévágott a Trianonban megszabott új határ, ezért azok határon átnyúló szakaszait felbontották.
- A mai vonal elsőként megépült szakasza Újszeged és Szőreg között található, mely 1857. november 15-én nyílt meg az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság Szeged–Temesvár-vasútvonalának részeként. A vasútvonal Szeged és Szőreg között kétvágányú volt. A vonalból ma magyar oldalon csak az Újszeged–Szőreg közötti szakasz üzemel. Szeged és Újszeged között nincs vasúti kapcsolat, mivel az 1858. december 2-án átadott Szegedi vasúti Tisza-hidat 1944-ben felrobbantották, és azóta sem épült újjá. Szőregtől az országhatár felé a pálya egy része hiányosan, iparvágányként megvan. Szerb és román területen üzemel a vonal Nagykikinda és Temesvár közötti folytatása is.
- Az Arad–Csanádi Vasút a Szeged-temesvári vonalból Szőreg állomásnál kiindulva kezdte kiépíteni hálózatát. Az Arad–Csanádi Vasút építkezése, üzletvezetése mintaként szolgált a következő évtizedekben kiépülő helyiérdekű vasutak számára. A vonal több részben épült ki:
- 1882. november 5. Szőreg–Kiszombor (19 km)
- 1883. január 5. Kiszombor–Makó (5 km)
- 1883. május 20. Makó–Mezőhegyes–Kétegyháza (77 km)
A vonal Kétegyháza állomáson kapcsolódott az 1858-ban épült Szajol–Békéscsaba–Kétegyháza–Arad-vasútvonalhoz. Mezőhegyest először Arad irányából érte el a vasút, mivel 1882. november 25-én nyílt meg az ACsV Arad–Mezőhegyes vonala, melynek ma Magyarországhoz tartozó része alkotja a Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalat. A társaság továbbiakban Kétegyházától terjeszkedett tovább: 1884 január 1-jén készült el a Kétegyháza–Elek–Kisjenő-vasútvonal, majd 1887. december 25-én a Kisjenő–Újszentanna szakasz.
Más helyiérdekű vasúti társaságok vonalai is csatlakoztak az ACsV (Későbbi nevén ACsEV, Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak) hálózatához:
- Szőregről indult ki (Szeged)–Szőreg–Karlova-vasútvonal, mely 1897. szeptember 29-én nyílt meg.
- 1893. november 23-án nyílt meg a Szarvas-Mezõhegyes vasútvonal, ma a Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes-vasútvonal része.
- 1899. július 24-én nyílt meg az Alföldi Első Gazdasági Vasút keskeny nyomközű vonala Mezőkovácsháza és Békéscsaba között.
- 1903-ban épült meg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklósi HÉV vonala, melynek Makó-Újváros–Nagyszentmiklós szakaszát 1903. december 21-én adták át. Ez a vonal a Makó melletti Kákás forgalmi kitérőnél csatlakozott az ACsEV vonalára, mellyel közös nyomvonalon haladt Apátfalváig, ahonnan Nagyszentmiklós felé vette az irányt. Mivel a trianoni határ Magyarcsanádnál kettévágta, a II. világháború után a vonalat Makó állomására kötötték be. Ma a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal része.
A pályát az 1950-es évektől kezdve, igen lassú ütemben építették át mai formájára. A vonal tervezési sebessége 60 km/h, de a legtöbb helyen csak 50 km/h az engedélyezett sebesség. A felépítmény jellemzően "c" (34,5 kg/m) sínekből áll, de folyamatos az áttérés 48-as rendszerre. Újszeged–Szőreg között a Szeged-Temesvár vonal "I" rendszerű (42,8 kg/m) sínjei találhatók, mely az 1910-es években került a pályába a MÁV akkori fővonali sínrendszereként.
A legutóbbi nagyobb léptékű fejlesztés 1997 és 2000 között zajlott le, amikor 670 millió forint összegben létszámkiváltási céllal bevezették a mellékvonali rádiós forgalomirányítást (MERÁFI). A beruházás keretében modernizálták az útátjárókat és a forgalomtechnikát.[2]
2011-ben felmerült a Szeged-Makó villamosvonal kiépítése Tram-train rendszerben, melynek megtervezésére Szeged városa pályázati úton pénzt nyert. A távlati elképzelések szerint az újonnan építendő déli Tisza-hídon vezetnék át Újszegedre a villamosvágányokat, majd a hibrid villamosok a vasúti pályán érnék el Makót.[3]
Forgalom [szerkesztés]
A vonal forgalmi szempontból két részre oszlik. Nagyobb forgalmat Békéscsaba és Mezőhegyes között bonyolít le, Mezőhegyestől Újszegedig kevesebb utas használja a vonallal párhuzamos 43-as főút jó autóbusz-közlekedése miatt. További hátrány, hogy Újszeged állomás elérhetősége Szeged belvárosából nehézkes.
Békéscsaba és Mezőhegyes között napi 9 vonatpár van, átlagosan kétórás ütemben. Újszegedig 5 pár vonatpár megy végig kétórás ütemben 8:15-16:15 között. Mezőhegyes-Újszeged között napi 8 vonatpár van.
A vonal jellemző járműve Bzmot, de 1970-től 2000-ig MDmot motorvonat is közlekedett. MD-ket 2000 után már nem lehetett látni a vonalon, helyettük is Bzmotokat állított be a MÁV. 2008-2009 között egy rövid ideig a MÁV 6341 sorozat (Uzsgyi) motorvonatai jártak, kiváltva jó pár Bzmot szerelvényt is. Manapság a Bzmot ismét egyeduralkodó a vonalon.
Források [szerkesztés]
- ↑ Újszeged állomás
- ↑ Kiss László.szerk.: Szónokyné Ancsin Gabriella: Egy határmenti vasútvonal lehetőségei, Határok és az Európai Unió, 1 (magyar nyelven), Szeged: SZTE; Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, 146-153. o. ISBN 963-482-608-3 [2002. november 29.]
- ↑ Tram Train: még képlékenyek a tervek
- Urbán Lajos: Vasúti Lexikon, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.
- Magyarország vasúti személyszállítási térképe - Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002.
- Menetrend 2002–2003 - A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
