Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fülöpszállás–Kecskemét-
vasútvonal
Kecskemét vasútállomás
A Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal útvonala
Vonalszám:152
Vonal:152
Hossz:43 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:20 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.
150 Budapest felé
0 Fülöpszállás
Izsák elágazás 150 Kelebia felé
3 Telekpuszta mh.
5 Uzovicstelep mh.
9 Izsák
12 Agárdytelep mh.
16 Ágasegyházi tanyák mh.
19 Ágasegyháza
22 Galambház mh.
24 Köncsög mh.
27 Ballószög mh.
31 Helvécia
33 Beretvástelep mh.
35 Korhánköz mh.
142 Lajosmizse felé
Halasi út
94 Kecskemét alsó
Kiskunfélegyházi út
Mártírok útja
140 Szeged, 145 Szolnok felé
iparvágány a volt BÁCSÉP házgyár felé
Szolnoki út
43 Kecskemét
140 Cegléd felé

A Kiskunságot merőlegesen átszelő Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal a MÁV 152-es számú, egyvágányú, nem villamosított, 43 kilométer hosszú mellékvonala. A vasútvonalon 2007. március 4. óta nincs személyszállítás.[1]

Története[szerkesztés]

A helyiérdekű vasútvonalként épült vonalat a Kecskemét-Fülöpszállási HÉV társaság építette. A 38,1 km hosszú, Kecskemét városát a Budapest–Zimony-vasútvonallal összekötő vasútvonalat 1895. október 27-én nyitották meg.[2] A forgalmat elsősorban mezőgazdasági termékek, főleg gyümölcsök szállítása jellemezte, a vasúttársaság alapítói is kecskeméti szőlőtermesztő gazdaságok vezetői voltak. A síkvidéki jellegű vasút felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

A vasútvonalon 1973. január 30-án súlyos baleset történt. A kecskeméti Korhánközi út biztosítás nélküli vasúti átjárójában egy vonat elütötte a Helvéciára tartó, menetrend szerint közlekedő helyközi autóbuszt. 37 utas vesztette életét, 11-en súlyosan, 9-en pedig könnyebben sérültek meg.[3]

Bezárása[szerkesztés]

A 2007-ben megszüntetett menetrend szerinti személyforgalom után csak a teherforgalom maradt meg a vonalon, előbb Kecskemét és Ágasegyháza között.

2010 után már csak a rakodóhellyé visszaminősített Helvéciáig jártak le hetente egy-két alkalommal a főként fát szállító tehervonatok. A kecskeméti autógyár megnyitása után kezdett igen nagy forgalmat bonyolítani egy fémhulladékgyűjtő-telepnek a vonalból Kecskemét-Alsó állomás közelében kiágazó iparvágánya.

Kecskemét város városfejlesztési dokumentumai a közép- és hosszútávon a helyi, elővárosi jellegű kötöttpályás közlekedés fejlesztésének bázisaként tekintenek a vasútvonalra. A vonalon fekvők közül Helvécia és Ballószög vasútállomások elővárosi jellegű fejlesztése vetődött fel, illetve egy új megállóhely létesítése a gyorsan fejlődő Homokbánya városrész mellett.[4]

Felépítmény[szerkesztés]

A vasútvonal utolsó felújítása 1937-ben történt, így a pályában túlnyomórészben, Fülöpszállástól Kecskemét alsóig „c” rendszerű sínek fekszenek, sokszor másodfekvésű talpfákon. Az avult és koros felépítmény miatt a motorvonatokra 40 km/h-ra, a tehervonatok részére 20 km/h-ra csökkentették az engedélyezett sebességet.

1985-1987 között Kecskemét alsó állomás vágányai 48-as és 54-es rendszerűre épültek át több ütemben.

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek[halott link]
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 256. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. A Kunság Volán története. [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 24.)
  4. Kecskemét megyei jogú város Területrendezési Terve; Településszerkezeti terv leírása; p33.
Commons:Category:Fülöpszállás–Kecskemét railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöpszállás–Kecskemét-vasútvonal témájú médiaállományokat.