| Kenézlő-tiszapart–Füzérkomlós-vasútvonal |
|
|
| Hossz: |
55,2 km |
| Nyomtávolság: |
760 mm |
 |
|
Nyírvidéki Kisvasút |
 |
|
Balsa-tiszapart |
 |
|
Felrobbantott Tisza-híd |
 |
0 |
Kenézlő-tiszapart |
|
3,2 |
Kenézlő |
|
6,3 |
Viss |
 |
7,6 |
Törökér mh |
 |
7,9 |
Törökér-szénrakodó |
|
9,5 |
Vilmatanya |
 |
|
Delta Zemplénagárd felé |
|
11,9 |
|
 |
|
Elágazás Zemplénagárd felé |
|
13,1 |
Kengyel erdő |
|
|
Létező Bodrog-híd |
 |
16,2 |
Elégazás a szemincei kőbányába |
|
16,7 |
Bodroghalász |
|
18,3 |
Sárospatak-átrakó |
|
19,4 |
Sárospatak-MÁV |
|
20,3 |
Sárospatak honvéd lak |
|
22,3 |
Végardó |
|
24,4 |
Károlyfalva |
|
26,0 |
Köveshegy |
|
27,0 |
Bagolyvár |
|
28,0 |
Némahegy |
|
28,5 |
Várhegy |
|
29,4 |
Sátoraljaújhely-átrakó |
|
30,6 |
Sátoraljaújhely Dohánygyár |
|
31,5 |
Sátoraljaújhely-főutca |
|
32,8 |
Sátoraljaújhely-köztemető |
|
36,3 |
Széphalom-Hosszúláz |
|
38,8 |
Mikóháza malom |
|
40,9 |
Mikóháza |
|
42,4 |
Vily-Vitány |
|
43,9 |
Vilypuszta |
|
45,3 |
Füzérradvány |
 |
47,1 |
Pálháza |
 |
48,3 |
Pálháza ipartelep |
 |
|
Pálházi Állami Erdei Vasút |
|
50,7 |
Kisbozsva |
|
53,7 |
Nyíri |
 |
55,2 |
Füzérkomlós |
|
A Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő kisvasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.
1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd Sárospatak elágazástól Kenézlőig vitték egy szárnyvonalon. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel elcsatolták Királyhelmecet, a vonal végállomása Zemplénagárd lett. Ugyancsak a békeszerződés hátrányos következményeként nagyon nehéz helyzetbe került a Hegyköz (Sátoraljaújhely térsége). Így aztán itt is tervek születtek a kisvasúti hálózat bővítésére. Legelőször 1924-ben a Sátoraljaújhely-Pálháza közti szakasz épült meg, az év végéig Pálházától Füzérkomlósig nyúlt meg a vonal. A két vonal 1927-ben összeépült, és létrejött Magyarország leghosszabb összefüggő kisvasúti hálózata. Ennek legfontosabb lépéseként felépült a Balsai Tisza-híd, minek következtében Kenézlő és Balsa között is közvetlen vasúti összeköttetés jött létre. Balsán pedig a Nyírvidéki Kisvasút hálózatához kapcsolták a vonalat. 1938-ban Királyhelmec ismét Magyarországhoz került, a pályát visszaépítették. Ezt 1944-ben, a háború végének közeledtével ismét felszámolták. 1945-ben a németek felrobbantották a balsai hidat, a közvetlen vasúti összeköttetés megszűnt. A híd soha nem épült újjá, napjainkban is csak a romjai vannak meg, a kapcsolatot a közelmúltig komppal biztosították. 1949-ben államosították a vonalakat, a félbeszakadt vonalrészeken (Kenézlő és Zemplénagárd) hurokvágánnyal fordították meg a vonatokat. 1964-ben megszűnt a gőzvontatás, helyette Mk48 és Mk45 mozdonyok közlekedtek. A vasút ekkorra már kiemelkedő szerepet töltött be az itt élők életében. Jelentős volt mind a személy-, mind a teherforgalom, és a vasút is számos munkalehetőséget biztosított. A kisvasút végzetét az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció jelentette. 1976. december 31-én megszüntették az Elágazás-Zemplénagárd közti vonalat. 1980. november 29-én a megmaradt vonalhálózatot is felszámolták. Pár nappal később nekiláttak a vágányok felszedésének. A vasút teljes hálózatát felszedték, de a MÁV tulajdonában lévő Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó Pálházi Állami Erdei Vasúton csak üzemszünetet rendeltek el, majd a turizmus szolgálatában 1989-től kezdődően felújították. Érdekesség, hogy 1996-ban ezt az erdei vasutat meghosszabbították Páháza iparteleptől Pálházáig, méghozzá a Hegyközi Kisvasút töltésén. Ez a szakasz sosem volt az erdei vasút tulajdona, így gyakorlatilag a Hegyközi Kisvasút egy rövid szakasza épült újra. Így jelenleg a kisvasútból a Pálháza-Pálháza ipartelep közti szakasz van használatban, de már csak idegenforgalmi jelleggel, az erdei vasút részeként. Ezen kívül még néhány műtárgy (Bodrog-híd) és nyomvonal-maradványok emlékeztetnek az egykori kisvasútra.
|
Magyarország kisvasútjai |
|
| Személyszállítást végző vasutak |
|
|
| Ipar- és mezőgazdasági vasutak |
|
|
| Leállított forgalmú vasutak |
|
|
| Felszámolt vasutak |
|
|
