Cegléd–Szeged-vasútvonal
| Cegléd–Szeged- vasútvonal |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Szeged állomás
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 140 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 118 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 120 (100) km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú részben kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön. Jelentős belföldi forgalmat bonyolít le. Határátkelő híján nemzetközi gyorsvonatok csak rendkívüli esetben, kerülő úton közlekednek erre.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált.[5] A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is.
A pálya [szerkesztés]
A pálya nagyrészt egyvágányú, de Városföld és Kiskunfélegyháza között, mely a leghosszabb állomásköz, kétvágányú szakasz is található.[6] A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy elférjen a tervezett második vágány. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal folytatódott Temesvár felé (illetve Szőregnél leágazó vonal indult Makó felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az 1920-as trianoni határmódosítás és a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása miatt. Cegléd és Kiskunfélegyháza fontos elágazó állomások.
2003-2008 között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben. A rehabilitációs munkák keretében UIC 60 rendszerű felépítmény épült Cegléd – Kiskunfélegyháza állomások között a nyíltvonali szakaszokon. 2011. áprilisában megépült a kecskeméti Mercedes-gyár iparvágánya, amelynek nyíltvonali kiágazása ("Mercedes elágazás") az egykori Kiskunfélegyházi út megállóhely helyén létesült Kecskemét és Városföld állomások között.[7]
| Kezdőpont | Végpont | Hossz [km] | Sebesség [km/h] |
|---|---|---|---|
| Cegléd | Kiskunfélegyháza | 58 | 120 |
| Kiskunfélegyháza | Szeged | 60 | 100 |
A pályán a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 210 kN.[8]
Forgalom [szerkesztés]
Személyforgalom [szerkesztés]
A 90-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első BDVmot és BVhmot motorvonatból kiállított Intercityk, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány Bmx kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is lehetett.
A vonalon 2006 óta ütemes menetrend van érvényben, óránként közlekednek Budapest-Szeged viszonylatban egyesített InterCity+Gyorsvonatok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a köznyelv tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", hibrid-IC-nek, illetve „hibridvonatnak”[9][10] nevezi. Csak a nyári szezonban a Balaton déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) 2008-ban a budapesti Nyugati pályaudvarról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan személyvonat, amely mindenhol megállt.
Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „öszvér-IC-k” járnak MÁV V43-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör-InterRégió közlekedik még, amely Félegyháza után Kiskunhalas felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már MÁV 6341 sorozatú orosz motorkocsi. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43-mal.
Teherforgalom [szerkesztés]
A teherforgalomban az utóbbi években sok változás történt. A RoLa vonatok elején a V43-asokat időnként ÖBB 1116-osok váltották le, majd rendszeressé váltak a MÁV 1047-esek. Később gyakoribbak lettek az osztrák mozdonyok. 2009 végétől már a tehervonatokat is az osztrák Taurusok vontatják. A vasútvonal számára komoly teherforgalmat jelentenek az algyői mezőkön kitermelt kőolajat szállító vonatok, illetve a kiskundorozsmai Ro-La terminál és Nyugat-Európába között közlekedő szerelvények.
2008-ban a Floyd ZRt. bérelt mozdonyokkal tartályszerelvényeket vontatott, majd 2009 nyarán a kőszállításoknál az Eurocom Zrt. Bombardier TRAXX mozdonyai is feltűntek. Az év végén pedig a szlovák ŽSSK 240-es mozdony is megfordult Kecskeméten.
A dorozsmai vasúti baleset [szerkesztés]
A dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 4-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.
Érdekességek [szerkesztés]
- A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az első világháború után a trianoni békeszerződés kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.[11]
- Kétszer is előfordult, 1868. november 14-én és 1868. december 8-án, hogy betyárok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.
- A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[12]
Képek [szerkesztés]
-
A vasútvonal részlete Katonatelep közelében
-
A felújítás előtt egy lassújel tábla a nyílt vonalon
-
Ív Kunszállás közelében
Állomások galériája [szerkesztés]
-
A 140-es vonal kezdőpontja Cegléd állomás
-
Cegléd állomás az átépítés előtt
-
Katonatelep állomás (Téli kép)
-
Kiskunfélegyháza állomás
-
Kunszállás megállóhely
-
A vonal vége, Szeged állomás
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Régi nevén Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola
- ↑ Az 5-ös számú főút és a vasút kereszteződésénél volt a megállóhely.
- ↑ Régi nevén Szeged-felsőtanya.
- ↑ Újszeged állomás
- ↑ Keller László: A Félegyháza-csongrádi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútról - A vasút, 1986. augusztus
- ↑ A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni
- ↑ Mercedes köldökzsinórja. iho.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
- ↑ http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14c0de8fc63e2b
- ↑ Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat - Delmagyar.hu
- ↑ Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat? - Delmagyar.hu
- ↑ A békeszerződés egy részlete
- ↑ Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
|
|||||
|
||||||||||||||||
