Vita:Cegléd–Szeged-vasútvonal

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt B.Zsolt 6 évvel ezelőtt a(z) Korszerűsítés témában
Ez a szócikk témája miatt a Vasútműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nagyon fontos Ez a szócikk nagyon fontos besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Feroce (vita), értékelés dátuma: 2008. augusztus 27.
Vasúttal kapcsolatos szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A második vágány legendája[szerkesztés]

Úgy tudom a 2. vágány végig megvolt, csak a trianoni szerződés értelmében fel kellett szedni. Viszont kéne róla forrás. VT 2007. augusztus 17., 00:28 (CEST)Válasz

Na ez az, ami senkinek sincs! Ezért is írtam le, hogy minnél több helyen szerepeljen: Nincs, nem is volt soha! A trianoni békeszerződés sem írt ilyet elő. De ha valaki mutat használható forrást, én beismerem, hogy tévedtem.

--b.zsolt 2007. augusztus 17., 00:33 (CEST)Válasz

A Trianoni békeszerződés cikkben szerepel, hogy "A további intézkedések közé tartozott, hogy nem épülhet Magyarországon vasút egynél több sínpárral.", de most átfutottam a szöveget, és nem találtam ilyen rendelkezést. VT 2007. augusztus 17., 00:42 (CEST)Válasz

És ez azt is jelenti, hogy a meglévőket is el kel bontani? Vagy csak nem épülhet ÚJ második vágány? Ha igaz lenne, akkor mi a helyzet a Szolnok-Békéscsaba vonallal? --b.zsolt 2007. augusztus 17., 00:57 (CEST)Válasz

Én sem tudom. De mondom, magában a szerződésben sem láttam az idézett kitételt. VT 2007. augusztus 19., 12:54 (CEST)Válasz

Egy fórumon találtam a következőt:

Határozottan emlékszem rá, hogy egy - azt hiszem, pont Szatymazról írt - monográfiában olvastam, hogy megépítették a második vágányt a 19. század végén, azt pedig egy vasutas főembertől hallottam a hetvenes évek végén az iskolába vonatozva, hogy Trianon miatt az egyik vágányt fel kellett szedni. Arra nagyon halványan emlékszem, hogy valamikor a hetvenes évek elején volt egy nagy vágányrekonstrukció, amit mintha úgy csináltak volna, hogy először a valamikor felszedett vágány helyén csináltak egy újat, aztán elbontották a régit.

Másik verzió:

Volt második vágány, csak akkor még sem te, se én nem éltünk. Az első vágányon Szegedre 1854-ben érkezett meg az első vonat, és a második vágány még a 19. század vége előtt megépült. Ha figyelmesen nézelődsz a vonatablakból, egészen Ceglédig megláthatod a második vágány helyét, hol a jobb, hol a bal oldalon. Dorozsma és Szatymaz között pl. Pest felé a bal oldalon...

Harmadik:

Gyk nem volt 2. vágány. Amit látsz,az a vasút számára a 2. vágánynak biztosított földterület

Mondjuk én személy szerint nem hiszek benne, a Trianoni békeszerződésben sem láttam ilyen kitételt. VT 2007. október 30., 12:53 (CET)Válasz

A vitalapot olvasgatva gondoltam fellapozom a régi középiskolai történelmi atlaszom, úgy emlékszem abban volt egy térkép Magyarország 1914-es vasúthálózatáról. Meg is találtam, e szerint a Cegléd-Szeged vonal akkor is egyvágányú volt, az ország mai területén lényegegesen kevesebb kétvágányú vonal volt mint most, ezek a következők voltak: Budapest-Komárom-Győr, Budapest-Pusztaszabolcs, Budapest-Vác-Szob, Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely, Hatvan-Salgótarján, Budapest-Cegléd-Szolnok, Budapest-Újszász-Szolnok. Egy olyan vonalat találtam ami akkor kétvágányú volt de most nem, ez pedig a Budapest-Kunszentmiklós, de ott látszik is, hogy valamikor volt egy második vágány.– Rovi vita 2010. június 3., 14:45 (CEST)Válasz

Kétvágányú volt még a Békéscsaba-Lőkösháza is, ha jól emlékszem egészen Aradig. Ezt a két világháború között szedték fel, kevés sínanyag volt a háborúban sok vasút megrongálódott, Trianon után pedig az új határ mentén a forgalom lecsökkent ( a kisantant lezárta a határokat), ezért szedték fel a második vágányt sok határmenti vasútvonalon, ebből javítottak máshol megrongálódott pályát. Lőkösháza után a román oldalon meg 1939-40 között mikor kitört a háború Románia szedte fel Kürtösig a második vágányt, mert féltek, h lerohanjuk őket. Ekkor még a Szajol-Békéscsaba rész végig egyvágányú volt apránként épült át kétvágányúra, 1940-től napjainkig ( az utolsó szakasz pár éve készült el már EU-s pénzből most fizikailag Békéscsabáig kétvágányú gyakorlatban Muronyig, mert a csabai biztber nem kezel csak egyet, a másik nincs bekötve) – Adani 1986 vita 2010. június 3., 22:06 (CEST)Válasz

Kitétel a lábjegyzetben[szerkesztés]

A lábjegyzet az mondja, hogy Városföld és Kiskunfélegyháza között 2006-ban épült meg a második sín. Azért nem Kecskemétig, mert elfogyott a pénz. Namost a Kecskemét és Városföld közötti szakaszt 2004-ben rázták gatyába Uniós támogatásból. (A támogatás táblája a mai napig látható Kecskeméten.) Uniós támogatás esetén nincs olyan, hogy a projektet félúton abbahagyjuk, különben a támogató nem folyósítja a támogatást, az pedig egy ilyen méretű fejlesztés esetén világraszóló botrány. Ebből számomra az következik, hogy Kecskemét és Városföld között nem is terveztek második vágányt. A közbeszerzési felhívás nem is említi.

Kiskunfélegyháza és Városföld között azonban tényleg szükség is volt a második sínre, mert a forgalom sűrűsége miatt állandóan várakoztak a vonatok Városföldön, hogy a pálya szabaddá váljon. Ide terveztek második vágányt és meg is valósult. – Beroesz 2008. április 11., 21:47 (CEST)Válasz

Lehet, hogy csak városi legenda a Kecskemétig épülő második vágány. Szerintem Városföld és Kecskemét is kellene, esetleg Katonatelepig. Katonatelepre sokszor csúsznak el a kecskeméti keresztek. VT vita 2008. április 11., 21:54 (CEST)Válasz

Én is hallottam, hogy létezett második vágány bizonyos szakaszokon, és később szedték fel. Trianon után, de nem a békeszerződés feltétele miatt, hanem msá okokból. Pl. kellett máshová ,ahol annyira megrongálódott a háború miatt a pálya, hogy innen pótolták.

A Szolnok-Lőközháza szakasznál más a helyzet, ha már előkerült. Szajoltól egyvágányú volt, Békéscsabától az országhatárig kettő még 1920-ban. Később szedték fel, hogy miért az kétséges. Egyik elmélet szerint azért, mert féltek, hogy Románia támadni fog és, hogy ne tudjon gyorsan nem mehet csak egy vágány feléhük. A másik megintcsak az, hogymáshvá vitték el a vágányt, mert ott egy használható sem maradt. Az igazságot sosem fogjuk megtudni. Tiszatenyőig Szajoltól még a 40-es években épült a Wikipediás szócikk szerint és a 80-as években épült ki a Csugar-Nagylapos és Gyoma-Murony, majd Békéscsabáig. Ezt alátámasztja, hogy Gyoma után az egyik vágány nagyon rossz állapotú 50-es meg 60-as lassújelekkel teli, és ha tehetik, mert nem jön szembe semmi inkább a másikon mennek mind a két irányban. Murony után meg nem is használják a balt.

2006-ban pedig elviekben Cegléd-Kiskinfélegyháza között volt megtervezve a második vágány, de ennyire futotta. Kecskemétig építve most nem sok értelme lenne, inkább Cegléd-Nagykőrős vagy Nagykőrős-Kecskemét részre, így ha késik pár percet a vonat akkor nem tartja fel a másikat is, legalább egy irányból (pl. Cegléd felöl késik, akkor emiatt nme kéne a Szeed felöl jövőnek kényszerből várnia a keresztre). aláírás és dátum nélkül

Soha nem volt kétvágányú, viszont évtizedek óta tervezik a bővítést. Kecskemét területrendezési tervében is szerepel a második vágány megépítése. Éppen az a baj, hogy nincs hely a második vágánynak, azt kisajátítással lehet biztosítani. CsGábor vita 2008. szeptember 9., 11:12 (CEST)Válasz

Elég érdekes felvetés, hogy nincs hely neki, a nyílt vonalon végig ki van hagyva a második vágánynak a hely, sőt mikor épültek az elkerülők Kecskemét és Kiskunfélegyházánál akkor is mindenhol úgy épültek a felüljárók, hogy elférjen a második vágány, nem hiszem, hogy pár tanya jobb megközelíthetősége miatt maradt ki a hely a földútnak, aminek a helyére elférne a vágány. Kecskemétnél meg Kiskunfélegyháza felöl ugye becsatlakozik a 146-os is. A térképet amit belinkeltél átnézem majd, de szerintem gond nélkül elférne ott a második vágány. Mellesleg én azt hallottam, hogy az eredeti tervben Cegléd-Kiskunfélegyháza duplavágányúsítás volt tervben, aztán ennyire futotta. Egy előttem író kollegának meg igaza lehet abban, hogy ha volt is második vágány akkor azt vagy azért szedték fel, mert féltek, hogy majd gyorsan lerohannak minket ha megvan, vagy azért, mert vitték máshová, ahol megrongálódott a vasúti pálya.

A 120-as vonalon pl. Lőkösháza és Curtici között a második vágányt 1939 után szedték fel a románok, mert féltek, hogy gyorsan letámadjuk őket. Békéscsabától addig meg azért szedték fel állítólag, mert fostak, hogy a románok fognak támadni és akkor elrendelték, hogy a határátmenetes vasutak a határ közelében nem lehetnek kétvágányúak. A mostani felújítás végén fog visszaépülni ott a vágány. Adani_1986 vita 2008. október 10. 22:05 (CEST)

Kecskemét belterületén nincs hely a második vágánynak. Ezt térkép nélkül állítom. CsGábormegbeszélés 2008. október 10., 22:30 (CEST)Válasz

Földmérő nem vagyok, nem tudom, pontosan mennyi is a helyszükséglete a második vágánynak. Katonatelep felől a Mobil centerig biztosan megvan a földút, mely a tervezett második vágány helye. Onnan már valóban szűkösebb a hely, mert egy betonút megy a vonallal párhuzamosan. Utánna 1-2 ház (tanya) van, majd jön a volt barnevál. Ott a jelenlegi kihúzóvágány helyén elférne. Utánna allomás, egészen a Műkertvárosig. De ott is emlékeim szerint gyártelepek vannak, nem lakóházak. Utánna meg már külterület. De ez csak magánvélemény, nem tudom a szabványok mit írnak elő, a hely szemre megvan :)

A legendakör bővül[szerkesztés]

  • Valamikor régen még azt is a Szegedi vasút legendakörének részeként hallottam, hogy az 50-es években jugoszláv inváziótól tartva a vonal egyes részeit előkészítették felrobbantásra. A szegedi Fehér-tó mellett van egy kis csatorna, annak a hídján állítólag láthatóak azok az előkészített üregek, amelyekbe a robbanószert tették volna.
  • A vonal mellett több helyen is látni még katonai bunkernek kinéző építményeket. Ezekről nem tudsz tudni valamit VT?

Beroesz 2008. június 9., 22:30 (CEST)Válasz

Ezekről készíthetek fotókat is, Katonatelepen 3 is van! A többi állomást nem ismerem annyira.

B.Zsolt vita 2008. június 9., 22:48 (CEST)Válasz

Csengelén és Petőfiszálláson is van. Kisteleken mintha kettőt is láttam volna... – Beroesz 2008. június 9., 22:57 (CEST)Válasz

Nem hallottam semmit a bunkerekről. Lakiteleken viszont van egy lőállás (betonbunker nyílással géppuskának), az állomás Tiszaug felőli oldalán. Állítólag világháborús. VT???!!! 2008. június 10., 00:35 (CEST)Válasz

Tegnapelőtt kétféle létesítményt láttam. Az egyik egy egyszerűbb, kb. úgy néz ki távolról, mint egy beton kútkáva. Lőrések vannak az oldalán. A másik típus egy ennél jóval nagyobb méretű. Több méter magas, ember magasságú bejáratal. Föld ráhordásával erősítették meg. Kisteleken benőtte az erdő, Városföldön fák takarják. Petőfiszálláson viszont közvetlenül a sínek mellet áll a Szeged felöli bejárat mellett. De ha Lakiteleken is van ilyen, akkor ez nem csak ennek a vonalnak a specifikuma. – Beroesz 2008. június 12., 09:11 (CEST)Válasz

Ez miért volna legenda? Ezek a „légók” (légvédelmi óvóhelyek). CsGábor vita 2008. szeptember 9., 11:06 (CEST)Válasz

Korszerűsítés[szerkesztés]

A kormány 2017. augusztus 31-én ígéretett tett arra, hogy megvizsgálják a vonal felújításának a lehetőségét. 160 km/h és 1 óra 20 perces menetidőt említettek Szeged és Budapest között. Akit érdekel, itt meghallgathatja: [1] 1 óra 15 perc körül beszél erről. Én meglehetásen szkeptikus vagyok, de ne legyen igazam! – B.Zsolt vita 2017. szeptember 6., 00:21 (CEST)Válasz