Dél-Alföld
| Dél-Alföld | |
|
|
|
| Központ | Szeged |
| Megyék | Bács-Kiskun Békés Csongrád |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1 325 527 fő +/- |
| Népsűrűség | 72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18 339 km² |
| Legmagasabb pont | Ólom-hegy, 174 m |
Dél-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéket foglalja magába. A régió központja Szeged.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Közigazgatás
A dél-alföldi régió kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:
Bács-Kiskun megye
- Bácsalmási kistérség (18 294)
- Bajai kistérség (76 318)
- Jánoshalmai kistérség (17 260)
- Kalocsai kistérség (55 288)
- Kecskeméti kistérség (168 704)
- Kiskőrösi kistérség (58 218)
- Kiskunfélegyházai kistérség (50 528)
- Kiskunhalasi kistérség (46 761)
- Kiskunmajsai kistérség (17 088)
- Kunszentmiklósi kistérség (32 040)
Békés megye
- Békéscsabai kistérség (73 904)
- Békési kistérség (56 531)
- Gyulai kistérség (52 829)
- Mezőkovácsházai kistérség (44 459)
- Orosházi kistérség (62 835)
- Sarkadi kistérség (25 138)
- Szarvasi kistérség (31 385)
- Szeghalomi kistérség (42 509)
Csongrád megye
- Csongrádi kistérség (24 678)
- Hódmezővásárhelyi kistérség (58 954)
- Kisteleki kistérség (19 387)
- Makói kistérség (49 696)
- Mórahalmi kistérség (26 212)
- Szegedi kistérség (201 602)
- Szentesi kistérség (44 320)
[szerkesztés] Legnépesebb települések
|
[szerkesztés] Demográfia
- Lakosság: 1 325 527 fő (2009)
- 0-14 éves korig terjedő lakosság: 15%
- 15-64 éves korig terjedő lakosság: 68%
- 65-X éves korig terjedő lakosság: 17%
- A KSH adatai alapján.
[szerkesztés] Turizmus
A dél-alföldi régió területe megegyezik a Dél-Alföld turisztikai régióval. A régió turisztikai vonzerejét elsősorban a végtelen alföldi táj, a háborítatlan természet és a városok műemlékei jelentik. Az utóbbi időben a turisták a tanyákra is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik.
Bács-Kiskun megye
A megyében Kecskemét, Kalocsa és Baja hangulatos történelmi belvárosai mellett különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Tisza Tiszakécskénél és a Duna Tasstól az országhatárig. Kedvelt kirándulóhely Bugac, valamint Hajós az 1200 pincéből álló híres pincesorral. A május végén tartott Orbán-napi Borünnep sok vendéget vonz ide. A megye nevezetességei a kalocsai fűszerpaprika, a kalocsai hímzés, a kiskunhalasi csipke és a kecskeméti fütyülős barackpálinka.
Lásd még: Bács-Kiskun megye turisztikai látnivalóinak listája
Békés megye
Békés megye fő látnivalói közé tartozik a gyulai vár, a szarvasi arborétum és a mezőhegyesi ménes. A természetszeretők számára különleges élményt kínál a dévaványai túzokrezervátum és a kardoskúti hagyományos állattartó telep. Békés megye nevezetességei közé tartozik a csabai kolbász, a gyulai szalámi és a békési szilvapálinka.
Lásd még: Békés megye turisztikai látnivalóinak listája
Csongrád megye
Csongrád megye fő turisztikai vonzerejét városai, múzeumai és néprajzi emlékei adják. Szeged kiemelkedő látnivalója a Dóm tér és épületei, ezenkívül figyelmet érdemel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Makó épített öröksége, Szentesen a történelmi belváros, Hódmezővásárhelyen pedig a város műemlékein kívül a közelben található Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A megye múzeumai és kiállítóhelyei között megemlítendő a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria, a makói József Attila Múzeum valamint a szentesi Koszta József Múzeum. A jellegzetes ételek, italok közé tartozik a szegedi fűszerpaprika, a makói vöröshagyma, a Pick-szalámi valamint a Csongrádi borvidék nedűje. A turisták körében népszerű évenként megrendezett programok közé tartoznak a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szentesi lecsófőző fesztivál és Makói Nemzetközi Hagymafesztivál.
Lásd még: Csongrád megye turisztikai látnivalóinak listája
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Magyarország kistérségeinek listája
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 10.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2012 (magyar nyelven) (PDF). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2012. szeptember 10.)
- ↑ Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. január 1.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
- ↑ Lakosság KSH (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. április 29.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ KSH Helységnévtár, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||

