Békés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Békés
Békés-Temple.jpg
A római katolikus templom
Békés címere
Békés címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békési
Kistérség Békési
Jogállás város
Polgármester Izsó Gábor[1]
Irányítószám 5630
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 19 924 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 158,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 127,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Békés  (Magyarország)
Békés
Békés
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 37″, k. h. 21° 07′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 37″, k. h. 21° 07′ 30″
Békés  (Békés megye)
Békés
Békés
Pozíció Békés megye térképén

Békés város Békés megyében. A Békési járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulától északnyugatra, Békéscsaba és Mezőberény közt fekvő település.

Az Élővíz-csatorna

Természetföldrajzi adottságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első ispánjáról, Békésről kapta a nevét a vár, a város és a megye is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti kutatások szerint a település mai területe lakott volt már az i. e. 5-4. évezredben (Körös-kultúra). Időszámításunk kezdetéig állattenyésztő és földművelő népcsoportok váltakozva lakták (illírek, kelták), majd az i. sz. első évezredben állattenyésztő lovas nomádok követték egymást (szkíták, gepidák, avarok, jazigok, vandálok, gótok, hunok). A honfoglalás óta bizonyítottan háromszor pusztult el, 1711 óta folyamatosan lakott.

Békés város nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, ekkor a területet szétszórt avar és bolgár telepesek népesítették be, akik felett a balkáni Bolgár Birodalom ispánjai gyakoroltak fennhatóságot. A magyarok Árpád vezetése alatt győzték le őket, majd Ond törzsének Barsa és Csolt (vagy Vatha) nemzetsége szállta meg a vidéket. Az Árpád-házi királyok idején Békés az egyházi és világi igazgatás, s egyúttal a gazdasági, kulturális élet területi központja volt. Több kisebb település állt mai területén, amelyek többsége nem volt hosszú életű, néhány azonban önálló településként vagy településrészként fennmaradt: Bélmegyer, Csatár, Dánfok, Hidas, Kiskamut, Nagykamut és Murony. Határrészként, puszták nevei megőrizték az egykori falvakat: Csapegyház, Csapcsalja, Csarna, Détér, Gyúr, Mezőszentmiklós és Verebes.

A település mint megyeszékhely szépen fejlődött, virágzott. Okleveles említése 1220-ban fordul elő, ahol „Bekues” néven írnak róla. Az 1241-es tatárjárás súlyos válságot okozott, a lakosság elmenekült, Békés elnéptelenedett. A tatár pusztítást követően lakói 1295-ben tértek vissza, hanyatlása is ekkor kezdődött, mivel várát nem állították helyre, de még mint megyei székhelyet említik. Luxemburgi Zsigmond király 1403-ban Maróti János macsói bánnak adományozta, 1404-ben vásárjogot kapott, következő évben pedig már városnak említik. A gyulai várat is Maróthy János építtette 1403-1405 között, amely egyúttal az uradalom központja lett; Békés ezzel elvesztette addigi centrális szerepét, a gyulai uradalom fennhatósága alá került.

1566-ban Gyula elfoglalása után Békést is megszállták a törökök, az itt tartózkodó őrség folyamatosan pusztította a környéket, de a település fennmaradt, török földesura maga a szultán volt. A törökök „palánk”-nak nevezett erősséget építettek. Az 1590-1591-i zsoldlajstromból kiderül, hogy az itt állomásozó török katonaság 238 főnyi volt. A 15 éves háború (1591-1606) megrendítette a török uralmat, így Gyula parancsnoka, Cserkesz Omer, hogy minden erejét Gyula védelmére koncentrálhassa, 1595 októberében felégettette a békési palánkot, melynek során szinte elnéptelenedett a település. A török uralom alatti pusztítás visszavetette a magyar városiasodást, a települések lakosságát csaknem teljesen elpusztította, azzal együtt a településeket is.

A megmaradt népesség jóformán nomád életet élt. A 17. sz. második felében elkezdődött a török kiűzése az országból, Békés számára újra nehéz idők következtek, hiszen hol a török, hol a Gyulát több éven át fenyegető császári hadak rabolták ki.

1698-ban Lindner kamarai tiszttartó helyszíni szemléje 10 lakóról számol be. Rákóczi 1703. november 28-án a lakosságot a könnyebb védhetőség érdekében Karcagra költözteti, egészen 1707-ig, majd innen Sarkadra telepíti őket. Otthonaikba csak 1711-ben a szatmári békét követően költözhettek vissza, innentől számítjuk a mai város alapítását.

A gyors fejlődésnek indult településnek a belső vándorlás nem volt elegendő ahhoz, hogy lakosságának létszáma jelentősen növekedjen, 1715-ben még csak 535 fő volt. A vármegyét szolgálataiért az udvartól megkapó Harruckern János György 1720-ban, hogy birtokait jövedelmezővé tehesse, s ehhez a termelőmunkát beindíthassa, telepítésbe fogott. Az első telepesek az Alföld északi megyéiből (Nyírség és Bihar) jöttek, és a sok szabad földnek, valamint a nagy természetes népszaporulatnak köszönhetően a falu lakossága növekedésnek indult. A népességnövekedésnek több összetevője volt, a növekedést elsősorban a természetes szaporulat adta, kisebb részben a helyi lakosság visszatelepedése és más nemzetiségűek betelepítése, bevándorlása. A szomszédos településeken nagy számban telepedtek le szlovákok (Békéscsaba), németek (Mezőberény, Gyula), Békésre ez nem volt jellemző. A magyar lakosság mellett csak kis számban, leginkább házasodás révén kerültek ide más nemzetiségűek. Ez azonban csak mennyiségi gyarapodást hozott, nem eredményezett strukturális változást. A lakosság eleinte elsősorban állattenyésztéssel foglalkozott, ami azzal magyarázható, hogy a terület újra művelés alá vétele, a növénytermesztés, jóval több befektetést követelt volna meg.

A XVIII-XIX. század gazdálkodására jellemző a rétgazdálkodás, az extenzív állattartás és a halászat. Harruckern Ferenc 1775-ben bekövetkezett halálát követően örökösödés révén Békés és környéke 1798-ban a Wenckheim grófok kezébe került.

Népességének növekedése folyamatos, egészen az 1780-as évekig, amikor rövid, 10 éves stagnálás következett be. Ez annak tudható be, hogy a hirtelen növekedés meghaladta a település népesség-eltartó képességét, melynek hatására a településen feszültségek keletkeztek, a korszak demográfiai folyamataival ellentétben Békés már ekkor népesség kibocsátó, például 1786-ban főképp Békésről kivándoroltakkal telepítik be a bánsági Magyarittabét (Novi Itebej). Az 1848-as forradalmat követően a település rendezett tanácsú város lett.

1858-ban megépült a Budapest-Arad vasúti fővonal, amely a várost nem érintette, így az országban jellemző ipari fejlődés elkerülte, forgalmi árnyékba került. Ez odáig vezetett, hogy 1872-ben Békés elvesztette városi rangját, nagyközséggé vált. Lakossága elsősorban mezőgazdaságból élt, kiterjedt tanyavilág épült a település határában.

A következő évtizedek visszalépést hoztak a község életében, amin az sem segített, hogy 1883-ban elkészült a muronyi vasúti szárnyvonal, majd 1902-ben a Békéscsaba-Vésztő keskenyvágányú vasút is. A megye másik három települése (Gyula, Békéscsaba, Orosháza) mellett mind gazdasági jelentőségben, mind pedig népességszámában lemaradt. A foglalkozási viszonyokban az agrárjelleg dominált.

A XX. század elején megindult a polgárosodás, bizonyítéka, hogy több új, meghatározó épületekkel gyarapodott a település, 1903-ban megépült a gimnázium, 1904-ben a mai városháza. Ennek a viszonylagos fejlődésnek az első világháború vetett véget. A tanácshatalom Békést városi rangra emelte, amit azonban a Tanácsköztársaság leverése után elveszített. A világháború vége felé a román megszállás nehézségeit kellett elviselnie. 1939-ben az ország legnagyobb községe volt.

A második világháború után négy új község alakult Békés határában: Bélmegyer (1946), Murony (1950), Kamut (1950) és Tarhos (1954). Ekkor a nagyközség lakossága 21 ezer fő alá csökkent. 1969-ben a nagyközségi címet, majd 1973. április 15-én a városi címet is visszakapta. A városi jogállás megszerzését követően iparosítási kísérletek történtek, hogy a település minél több lakosnak megélhetést tudjon nyújtani, de ezek a kezdeményezések a rendszerváltás idején többnyire életképtelennek bizonyultak. Az 1980-ban bekövetkezett jobb oldali Kettős-Körös gátszakadása után a keleti határában kiépült tanyavilága, valamint Rosszerdő néven ismert külterületi része - jellemzően vályog építésű házainak köszönhetően - teljesen megsemmisült.

Az elmúlt évtizedben valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, amelyet a valódi iparosodás elmaradásának köszönhet.

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címerpajzsban kék mezőben, levágott, derékszögben behajlított páncélos jobb kar, vörös színű, négy ezüst ponttal (körrel) díszített arany nyelű, és szegélyű zászlót tart. A pajzson ezüst sisak nyugszik, rajta nyílt, arany színű korona. A sisakdísz vállban elvágott, tompaszögben behajlított kivont ezüst kardot tartó páncélos jobb kar.

Logó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A logó leírása: a város főtéri hídjának, híd melletti pavilonjainak grafikus ábrázolása.

Szlogen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város szlogenje: Békés - a hidak városa

Hidak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Békésen található hidak listája:

  1. Kettős-Körös híd
  2. Széchenyi téri híd
  3. Cseresznye utcai híd
  4. Tápcsatorna híd
  5. Felső körgáti zsilip
  6. Alsó körgáti zsilip
  7. Fábián utcai híd
  8. Malomasszony-kerti híd
  9. Vargahosszai csatorna I.
  10. Vargahosszai csatorna II.
  11. Vargahosszai csatorna III
  12. Vargahosszai csatorna IV.
  13. Sikkonyi híd
  14. Csallóközi utcai híd
  15. Csók zugi híd
  16. Fúró utcai híd
  17. Jámbor utcai híd
  18. Kisvasúti híd
  19. Erzsébet ligeti híd
  20. Új Csók híd

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012-es népszavazáson 91,4% valotta magát magyarnak, 3% lengyelnek, 2% hollandnak, 2% angolnak, 1% németnek, 0,6% orosznak.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus, nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyárfák az Élővíz-csatorna mentén
A Kettős-Körös Békésnél
Duzzasztó gát Békésen

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom

Műemléki református templom. A copfstílusú épület mai formáját 1905-ben kapta. Az 1732-ben épült kisméretű téglatemplom állandó bővítése, alakítása eredményezte a mai külsőt. Orgonája az ország 2. legnagyobb református templomban lévő orgonája.

  • Római katolikus templom

1795-ben barokk stílusban épült római katolikus templom. A szentély oldalán függő hatalmas festmény Jantyik Mátyás, békési születésű festőművész utolsó alkotása, és többek között Orlai Petrics Soma egyik képe is látható.

  • Ortodox templom (a Sparral szemben)

Görög és örmény hívők számára épült ortodox Szent Miklós ortodox templom. Szép arányú épület, belsejében öttengelyes ikonosztáz épült. A képek elsőrangú mesterek művei, keretezésük a copfstílus naturális levél-virág koszorújából készült.

  • Egykori zsinagóga – ma közösségi ház
  • Baptista imaház
  • Pünkösdi imaház

Temetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rózsa temető
  • Malomvégesi temető
  • Zsidó temető, ravatalozó, Winkler egykori békési rabbi sírjával, Szarvasi út.

Intézmények, infrastrukturális létesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet
  • Tüdőbeteg-gondozó Intézet
  • Egészségház
  • Békés Megye Képviselő-testülete Hajnal István Idősek Otthona
  • Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békési Polgári Védelmi Iroda
  • Békés Megyei Levéltár Békési Fióklevéltára
  • Békés Városi Kulturális Központ
  • Békés Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
  • Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum
  • Békés Városi Könyvtár
  • Békés Városi Területi Gondozási Szolgálat
  • Piacfelügyelet
  • Békés Városi Köztestületi Tűzoltóság

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jantyik Mátyás Múzeum (Széchenyi tér 6.) 18. század végi barokk épület, volt gazdatiszti lakás.
  • Békési Galéria (Széchenyi tér 4.) Bér-ház 1885.

1885-ben épült a Magyar Királyi Szálloda - ismertebb nevén a Bérház - amelyben a Városi Könyvtár és Galéria kapott helyet. Falán emléktábla hirdeti, hogy a II. világháborút követően 1949-ben, az épületben nyílt meg a vidék első művelődési otthona.

  • Békési Ház (Tájház - Durkó u. 9.) Parasztház 1866

Durkó utca városképi jelentőségű utcaképe. A 8. sz. alatti gazdaház adott helyet a tájháznak, amelyben a parasztgazdaság összegyűjtött emlékeit, tárgyi kultúráját jellemző berendezési tárgyait, eszközeit láthatjuk.

  • Iskolamesteri lakás (Petőfi S. u. 41.)
  • Mini Vasúttörténeti Park (Gőzmalom sor 12.)

A 377,269 pályaszámú gőzmozdony volt a Pálinkafőzde gőzszolgáltatója a 90-es években. A mozdony, két kocsi, egy takaros megállóhely alkotja a parkot.

Köztéri szobrok, emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Veress Kálmán Forradalmi Emlékműve
  • Református parókia öreg épülete előtti falon emléktábla őrzi Arany János 1851. évi itt tartózkodásának emlékét.
  • A parókia másik emlékeztetője Karacs Terézre, a magyar nőnevelés úttörő alakjának békési tartózkodására hívja fel a figyelmet.
  • Nemrég itt avatták fel Szabó Lőrinc 20. századi jeles magyar költő emléktábláját.
  • Széchenyi tér délkeleti végében áll Pásztor János szobrász első világháborúban elesett katonák emlékműve, valamint vele szemben az 1996-ban avatott eltörött harangot találjuk, a második világháborúban elesett, illetve áldozatokká vált békésiek emlékére.
  • Az 1904-ben épült Városháza falának kazettájában Irányi Dániel szobra található. A márciusi ifjak egyike, a város egykori országgyűlési képviselőjének mellszobrát tekinthetjük meg.

Természeti látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Békés város jellegzetessége a rendkívüli méretű külső kertövezet, amely a lakóterülettel közvetlenül határos, és mintegy 3000 békési család háztartásának fontos bázisa. Főleg szilva- alma-, meggy-, cseresznye- és diófák, konyhakerti növények lelhetők fel.
  • Az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben földrengés. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.
  • A különböző földtani kőzettípusok igen változatosak: lösz, homok, agyag, iszap és kavics váltogatja egymást.
  • A település legfontosabb folyóvize napjainkban a Kettős-Körös, amely az 1855-57 közötti folyószabályozást megelőzően Békés területén, ma Doboz-Szanazugnál összefolyó Fekete- és Fehér-Körösből keletkezett.
  • A folyó vízszintjét az 1968-ban átadott békési duzzasztóval szabályozzák.
  • Figyelemre méltóak a rétegvizek, mint ivóvíz források, nagyobb mélységben pedig gyógyhatású melegvizet is tártak fel a településen, amelyre gyógyfürdőt építettek

Oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde Baky u. 4.

Tagóvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Baky u. 4. sz.
  • Csabai u. 30. sz.
  • Hunyadi tér 1/1. sz.
  • Korona u. 1. sz.
  • Nevelő u. 1. sz.
  • Ótemető u. 2. sz.
  • Teleki u. 26. sz.

Bölcsődék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Földvár Bölcsőde, Fábián u. 25/2.
  • 2. sz. bölcsőde, Bajza u. 1.
  • 3. sz. bölcsőde, Rákóczi u. 16.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Békés Városi Általános Művelődési Központ - Alapfokú Művészeti Iskola

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kézilabda

  • ERSTE-Békési Férfi Kézilabda Klub
  • Női Kézilabda Tornaegylet

Labdarúgás: Békési Football Club

Kosárlabda: Békés és Vidéke ÁFÉSZ Sportegyesület, Békési SZSK - férfi kosárlabda klub

Asztalitenisz: Békési TE

Tenisz: Békési Tenisz Klub

Ökölvívás:Surman Box Klub, Box és K-1

Kajak-Kenu: Békés Kajak-Kenu Club

Atlétika:

  • Békési Diákatlétika Klub
  • Békési Diákok Atlétikai Clubja

Torna: Békési Torna Egylet

Lövészet: Városi Lövész Klub

Sakk: Békési TE

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy a többi szomszédos városnak Békésnek is volt egy gúnyneve. Ez a Madzagfalva. Ennek a népi mondák, hagyományok a gyökerei (például: minden békésinek mindig van a zsebében madzag, a várost egyszer körbe kerítették madzaggal hogy azokhoz ne jusson el a harangszó akik nem járultak hozzá a harangtorony megépítéséhez). A tájegység tájszólás az í-zés, különsen az é-k helyén (ennek értelmében: "Bíkís").

A gyógyvíze a hévízivel egyenértékű.

1892-ben Békésen megalakult sportkör, a Békési Torna Egylet (az egyesület napjainkban is működik), az egyik legrégebb vidéki sportklub hazánkban. 1896-ban itt volt Magyarországon az első vidéki filmbemutató. 1949-ben itt alakult az ország első művelődési otthona. A II. világháború után, 1949. május 12-én Békésen nyitották meg az első szabadpolcos könyvtárat.

Ma az Alföldi medence egyik legmélyebb része. Napjainkban ennek a medenceség következménye az időnként kipattanó földrengések, írásos feljegyzések szerint az utóbbi 200 évben tucatnál többször fordult elő a térségben ez a természeti jelenség. Közülük a legjelentősebb pusztítást az 1978-as, a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű rengés okozta, melynek epicentruma Békés volt.

Békésen adták először (mindössze egy évvel a "legnagyobb magyar" halálát követően, 1861-ben) közterületnek Gróf Széchenyi István nevét.

Légi felvétel, középen a Szegedi Kis István Gimnázium

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1988: Gulyás György karnagy, Balogh László országgyűlési képviselő, TSZ-elnök, Inokai János MSZMP I. titkár,
  • 1992: Bíró Lajos gimnáziumi igazgató (posztumusz), Polgár Lajos gimnáziumi tanár (posztumusz), Dézsi Zoltán Gyergyószentmiklós polgármestere, Dr. Hepp Ferenc a Testnevelési Tudományos Kutatóintézet létrehozásáért, Kecskeméti Gábor gimnáziumi tanár
  • 1993: Dr. Sebők Elek ügyvéd (posztumusz), B. Szabó István miniszter, országgyűlési képviselő, HM államtitkár (posztumusz)
  • 1996: Dr. Püski Sándor könyvkiadó
  • 1998: Makoviczki János tanácselnök, Dr. Sós Sándor, Vámos László
  • 2005: Dr. Durkó Antal gimnáziumi tanár, múzeumvezető (posztumusz)
  • 2007: Dr. Tóth József hidrogeológus

A Békés Városért Díj kitüntetettjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1979. Gulyás György - vezető karnagy Debrecen
  • 1980. Szász Lajos - nyug. Igazgató helyettes Békés
  • 1980. Novákné Juhász Márta - építészmérnök Szeged
  • 1980. Novák István - építészmérnök Szeged
  • 1981. Dr Sós Sándor - MTVB osztályvezető Békéscsaba
  • 1981. Vámos László - MTVB osztályvezető Békéscsaba
  • 1981. Siraki Ferenc fhdgy MN Műszaki Alakulat - árvízvédelemért Orosháza
  • 1982. Szatnkó Mihály - nyug TSZ elnök Békés
  • 1982. Balogh László - országgyűlési képviselő TSZ elnök Békés
  • 1982. Dr Buzás Gábor nyug. TSZ elnök Békés
  • 1982. Barta István -nyug MHSZ titkár Békés
  • 1983. Végh László - nyug. pedagógus Békés
  • 1983. Kovács Sándor - nyug, TSZ elnök Murony
  • 1983. Csontos Sándor - MTVB főmérnök Békéscsaba
  • 1983. Kisvárdai Tibor - nyug. Békési Szolg. Szöv. Veteője Békés
  • 1985. Dr Varga Imre - nyug ÁFÉSZ ig elnök Békés
  • 1985. Nagy Mihály - A Kosárgyár igazgatója Békés
  • 1985. Dr Tarsoly Lajos - bíró (VB tag, tanácstag) Békés
  • 1985. Makoviczki János - Városi Tanács elnök Békés
  • 1985. Polgári István - békési kisiparos Békés
  • 1986. Inokai János - MSZMP Városi Bizottság első titkára Békés
  • 1988. Csók Sándor - OTP BM Ig igazgatója Békés
  • 1988. Nagy Gábor - Városi Szakszervezeti Bizottság titkára Békés
  • 1988. Szabó Zoltán - MÁV főépítésvezetőség Békéscsaba
  • 1989. Tamási Géza - Békés Megyei Építőipari Szöv elnöke Békés
  • 1989. Dr Gyarmathy Olga nyug. Középsikolai tanár Békés, Békés - Tarhosi Baráti Kör titkára
  • 1995. Dr Szudy Géza - posztumusz pedagógus, író Békés
  • 1995. Fejes Antal - zeneiskola igazgató Békés
  • 1995. Dr Veres Mária - köztisztviselő Békés
  • 1995. Körözsi Ferenc - karnagy - tűzoltóság Békés
  • 1995. Szöllősi Ferenc - rendőr - zászlós Békés
  • 1995. Nagy Károly - sportvezető Békés
  • 1995. Pankotai Gábor - kajak - kenu - világbajnok Békés
  • 1996. Dr Szekeres János - főorvos Békés
  • 1996. Püski Imréné - köztisztviselő Békés
  • 1996. Eisele Vera - pedagógus Békés
  • 1997. Dr Szabó Ferenc - főorvos Békés
  • 1997. Dr Lipták Pál - gyermekorvos Békés
  • 1997. Csuta György - festőművész Békés
  • 1997. Nagy Gábor VB elnök, nyugd. Közigazg Tev. Békés
  • 1997. Szatmári István - törvénybíró Békés 1998. Bozay Attila - zeneszerző Békés
  • 1998. Laborczy Aladár- tanár Békés
  • 1998. Minya Gábor - vállalkozó Békés
  • 1998. Takács Istvánné - pedagógus Békés
  • 1998. Dr Vladár János - orvos Békés
  • 1999. Kállai Jenőné - pedagógus Békés
  • 1999. Varga Sándor - tanár Békés
  • 1999. Püski János - vállalkozó a választási bizottság elnöke Békés
  • 2000. Jenei Béla -tanár Békés, Hégely László -mg vállalkozó, hagyományőrző népdalkör Békés
  • 2001. Papp László - posztumusz városi főépítész Békés
  • 2001. Dr Gyöngyössy György - orvos Békés
  • 2001. Fábián Mihály - vállalkozó Békés
  • 2001. Tarjáni Ferenc - kürtművész Budapest
  • 2002. Juhász Lajosné - pedagógus Békés
  • 2002. Úti Éva - könyvtárigazgató Békés
  • 2002. Nagy Sándor - szobrász Békés
  • 2002. Nagy László - nyugdíjas egyesület Békés
  • 2003. Rácz Rezső - nyugdíjas egyesület Békés
  • 2003. Dr Fakas István - háziorvos Békés
  • 2003. Márton László - posztumusz - fényképsz Békés
  • 2003. Dávid Mátyás - iskolaigazgató Békés
  • 2003. Kökéndy Józsefné - zenetanár Békés
  • 2004. Dr Daróczi Mária - nyugalmazott VB titkár Békés
  • 2004. Dr Olajos Károly - nyug. endőrkapitány Békés
  • 2004. Kis László - nyugalmazott VT VB Békés
  • 2004. Dr Kovács Eszter - városi tisztifőorvos Békés
  • 2005. Ferenczi Sándor - nyugalmazott köztisztviselő Békés
  • 2005. Kökéndy József - nyugd zeneiskolaigazgató volt polgármest Békés
  • 2005. Verbai László - volt tanácselnök LISZ KFT vezetője Békés
  • 2005. Dr Baranyai István - háziorvos Békés
  • 2005. Lukács Eszter - hímző népi iparművész Békés
  • 2006. Dr Pálkáné Dr Vass Gizella - bíróság nyug . elnöke Békés
  • 2006. Juhos János - fényképész vállalkozó Békés
  • 2006. Békési Mihály - pedagógus, sportvezető Békés
  • 2006. Kovács István - húsipari egyéni vállalkozó Békés
  • 2006. Kecskeméti Ferencné - gyógyszerész Békés
  • 2007. Varga László - nyugalmazott középsikolai tanár Békés
  • 2007. Dr Matolcsy Kálmán - posztumusz - háziorvos Békés
  • 2007. Eperjesi József - nyugalmazott szoicális otthoni igazgató Békés
  • 2008. Fejes Antalné - nyugalmazott zenetanár Békés
  • 2008. Mester Péter - Békési Városvédő és Szépítő Egyesület Eln Békés
  • 2008. Szabó Gerzson - hagyományőrző amatőr filmes Békés
  • 2008. Dr Szuromi Pál - pszichiáter főorvos Békés
  • 2008. A Békés Városi Önkéntes Tűzoltó Egyesület Békés
  • 2009. Dr Kovács Imre - fogszakorvos Békés
  • 2009. Katona Gyula - refomátus lelkipásztor Békés
  • 2009. Békési Zoltán - igazgató Békési Pálinka Zrt Békés
  • 2009. Barta István Zoltán - vállalkozó - Barta Udvar Békés
  • 2009. Schimpl Miksáné - nyug. pedagógus Békés
  • 2009. Balogh József - asztalitenisz - szakvezető edző Békés

Itt haltak meg[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Békés települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Város térkép áttekintése
  • Banner János: A békési nemzetiségi kutatás történetéhez, Békési Élet 1974.
  • Banner János: A békési fafaragásról és temetőkről, Békési Élet 1971.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Békés témájú médiaállományokat.