Geszt (település)
| Geszt | |||
.jpg) |
|||
| Tisza-kastély (Geszt, József Attila u. 21.) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség 2012-ig | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fábián Zsuzsánna[1] | ||
| Irányítószám | 5734 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 764 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 51,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Geszt
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Geszt
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 53′ 2″, k. h. 21° 35′ 22″ | |||
| Geszt weboldala | |||
Geszt (korábban Feketegeszt) község Békés megye Sarkadi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Geszt község a sarkadi kistérségben található, a Békés megyei Kis-Sárréten, 0.5 kilométerre a magyar-román határtól.
Története [szerkesztés]
Geszt község neve először 1213-ban jelenik meg az írott forrásokban, amikor az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták.
A trianoni békeszerződés értelmében, a település Tiszaradványpuszta nevű részét, 298 lakossal (162 fő román, 136 magyar) Romániához csatolták és rövidesen beolvadt Atyás településbe. Szintén elcsatolták a település Csákpuszta nevű részét is (49 magyar nemzetiségű lakossal), amely rövidesen Érselénd része lett.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Tisza-kastély - Épült 1772-ben barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették klasszicista és copf stílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizestartályt vásároltak a kastély lakói részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében kifosztották teljesen, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből.
Jelenleg iskola és könyvtár működik az épület falai között.
- Arany János Irodalmi Emlékház - 1851-ben Arany János a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában levő kerti lakban. Ebben a nádfedeles házban található az emlékmúzeum.
- Tisza kripta - Épült 1771-ben, a borosjenői Tisza család temetkezési helyéül, ma összesen 33 Tisza családtag nyugszik benne, a mai Békés megye legnagyobb sírboltja, 1902-ben átépítették, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába. 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő Tisza-leszármazott, Hámos László segítségével és pénzadományával felújították.
- Csörsz-árok - A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Neves szülöttek [szerkesztés]
- Gróf Tisza Lajos (1832-1898) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, az 1879. évi szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, Bihar vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.
- Tisza Domokos (1837-1856) Arany János tanítványa, költő.
Testvértelepülései [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
