Geszt (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Geszt
Tisza-kastély (2448. számú műemlék).jpg
Tisza-kastély (Geszt, József Attila u. 21.)
Geszt címere
Geszt címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Fábián Zsuzsánna[1]
Irányítószám 5734
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 821 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 14,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 51,39 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Geszt (Magyarország)
Geszt
Geszt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 02″, k. h. 21° 35′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 02″, k. h. 21° 35′ 22″
Geszt (Békés megye)
Geszt
Geszt
Pozíció Békés megye térképén
Geszt weboldala

Geszt (korábban Feketegeszt) község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Geszt község a sarkadi kistérségben található, a Békés megyei Kis-Sárréten, 0.5 kilométerre a magyar-román határtól.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Geszt község neve először 1213-ban jelenik meg az írott forrásokban, amikor az egyik helybeli gazdálkodó 34 juhát ellopták.

A trianoni békeszerződés értelmében, a település Tiszaradványpuszta nevű részét, 298 lakossal (162 fő román, 136 magyar) Romániához csatolták és rövidesen beolvadt Atyás településbe.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 79%-a magyar, 21%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tisza-kastély - Épült 1772-ben barokk stílusban, borosjenői Tisza László és felesége bályoki Hégen-Szénás Rebeka számára. 1800 körül átépítették klasszicista és copf stílusban, ekkor nyerte el mai L alakú formáját. 1860 nyarán Tisza Kálmán új terasszal és emelettel bővítette az épületet. A következő és egyben utolsó nagyméretű átalakítás 1902-ben történt, amikor villanyvilágítást és telefonvonalat kötöttek be és vizestartályt vásároltak a kastély lakói részére. A sok értékes műkincset és gazdag könyvtárat is tartalmazó épületet 1944 szeptemberében kifosztották teljesen, nem sok minden maradt az értékes berendezéséből.
    Jelenleg iskola és könyvtár működik az épület falai között.
  • Arany János Irodalmi Emlékház - 1851-ben Arany János a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában levő kerti lakban. Ebben a nádfedeles házban található az emlékmúzeum.
  • Tisza kripta - Épült 1771-ben, a borosjenői Tisza család temetkezési helyéül, ma összesen 33 Tisza családtag nyugszik benne, a mai Békés megye legnagyobb sírboltja, 1902-ben átépítették, ekkor a más birtokokon nyugvó családtagokat is áthozták az átalakított kriptába. 2001-ben az Amerikai Egyesült Államokban élő Tisza-leszármazott, Hámos László segítségével és pénzadományával felújították.
  • Csörsz-árok - A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Neves szülöttek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gróf Tisza Lajos (1832-1898) a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, az 1879. évi szegedi árvíz újjáépítési kormánybiztosa, Bihar vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.
  • Tisza Domokos (1837-1856) Arany János tanítványa, költő.

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Geszt települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]