Alkér

Alkér (Cheriu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	falu
Községközpont	Fugyivásárhely
Irányítószám	417362
Népesség
Népesség	ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alkér Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 0′ 46″, k. h. 22° 1′ 12″47.0127777778, 22.02

Alkér (románul Cheriu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Sebes-Körös völgyében, Nagyváradtól délkeletre, Félixfürdőtől északkeletre fekvő település.

Története

Kér Árpád-kori falu. Nevét már 1202–1203 között említette oklevél v. Alqueri alakban, tehát már ekkor két „Kér” nevű település volt egymás közelében.

1214-ben Deus f. Sancti de v. inferioris Quer, 1249-ben t. Keer;, 1291–1294 között ugyancsak Keer, 1332–1337-ben Ker, Keer, Felker 1552-ben 1552-ben Nagy Keer, Kys Keer, 1808-ban Kér (Nagy- vel Fel-) h., 1851-ben Kér (Nagy-), 1913-ban Alkér néven fordult elő.

A falu a magyar Kér törzsbeliek települése volt, amely 1214-ben már két faluból állt; Alkéren Hus jobbágyát (Johannem ioubagionem) vádolta a falubeli Deus a bihari udvarispán előtt.

1249-ben IV. Béla király Kért a Geregye nemzetségből való Pál országbírónak adta, akinek fiától, Miklós vajdától IV. László (1272–1290) elkobozta Al- és Felkért és a váradi káptalannak adományozta.

A 14. század elején már minkét Kérnek egyháza is volt; Alkér papja 1291–1294 között egy évben 1 fertót adott a püspöknek és a pápai tizedjegyzék szerint 1332–1337 között évi 9 garas, Felkér papja pedig 1332, 1334–1337 között évi 16 garas pápai tizedet fizetett.

Kér lakossága magyar volt, mely a török idők alatt elpusztult.

1715 után Kér falut románokkal telepítették be.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről:

„	Kér (Nagy-), románul Tyer, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös völgyében, magas dombon. Lakja 456 óhitü, anyatemplommal. Van 22 egész urbéri telke, igen szép erdeje, agyagos földe, melly a zabot leginkább kedveli. Birja a váradi deák káptalan.	”

1910-ben 536 lakosából 25 magyar, 506 román volt. A falu lakói közül 15 fő görög katolikus, 17 református, 500 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

A 2002-es népszámlálás szerint 692 lakója közül 429 fő (62,0%) román nemzetiségű, 262 fő (37,9%) cigány etnikumú, 1 fő (0,1%) pedig magyar volt.

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Borovszky Samu: Bihar vármegye
• Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv