Váradpósa
| Váradpósa (Păușa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Nagyürögd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyürögd |
| Irányítószám | 417351 |
| SIRUTA-kód | 30201 |
| Népesség | |
| Népesség | 289 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 12 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 21° 52′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 49″, k. h. 21° 52′ 15″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Váradpósa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Váradpósa (régebben Pósa, románul Păușa) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyváradtól délnyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Váradpósa Árpád-kori falu. Nevét 1291–1294 között már említette oklevél in Posalaka' alakban.
1319-ben Pausam, Pausa, 1332–1337 között Pasa, 1482-ben Pousa, 1808-ban Pósa vel Poósa h., Pausa val. 1913-ban Váradpósa néven írták.
1291–1294 már egyháza is volt, papja ekkor 1 unciát adott a püspöknek, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék szerint pedig papja évi 16 garas pápai tizedet fizetett.
Pósa az Árpád-korban egy örökös nélkül elhalt ember birtoka volt, melyet Károly Róbert király 1319-ben Hontpázmány nemzetségbeli Gergely fia István királyi apródnak adott Som és Somogy nevű tartozékaival együtt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Bihar vármegyében, dombos és völgyes helyen, 348 óhitü, 17 római katholikus lakossal, óhitü anyatemplommal. Határa 3000 hold, ... Birják a Stépán és Györffy örökösök, Sántha, Kurányi, Meszner, Körtvélyesi és Aulich családok. | ” |
A 2002-es népszámlálás szerint 288 lakója közül 269 fő (93,4%) román, 14 (4,8%) magyar, 5 fő (1,7%) pedig szlovák nemzetiségű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
Képek a görögkeleti templomról[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
- Györffy György: Bihar vármegye
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}