Felsőderna
| Felsőderna (Derna) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Alsóderna, Sástelek, Terje, Újsástelek |
| Polgármester | Filip Victor |
| Irányítószám | 417230 |
| Körzethívószám | 0259 |
| Népesség | |
| Népesség | 1020 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3021 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 165 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Terület | 49,21 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőderna
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 12′ 8″, k. h. 22° 18′ 50″ | |
| Felsőderna weboldala | |
Felsőderna (románul Derna) falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A település Bihar megye északkeleti részén, Nagyváradtól északkeletre, Élesdtől északnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevét a Derna-patakról kapta, melynek neve szláv eredetű és jelentése "gyepes". Felső- előtagját a szomszédos Alsódernától való megkülönböztetésül kapta.
Története[szerkesztés]
Területe már ősidők óta lakott. Határában a dákok várat építettek, valamint a középkorban a közigazgatásilag Felsődernához tartozó Újsástelek határában egy földvár állt, amelyek maradványa ma is megvan.
A jelenlegi települést a 18. században hozták létre román telepesek. Az 1880-as években elkezdődött az aszfalt bányászata és feldolgozása a településen. A bányát az 1990-es évek elején bezárták.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Margittai járásához tartozott. A II. bécsi döntés értelmében újra visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjetek szállták meg, majd újra Románia része lett.
Népesség[szerkesztés]
A települést 1880-ban még csak 199 fő, ebből 172 román, 7 magyar (3,5%), 11 német, 9 egyéb nemzetiségű lakta. A gyáripar fejlődése miatt azonban a lakosság száma is rohamosan megnőtt. 1910-ben már 1302 lakosa volt a településnek, melyből 826 magyar (63,4%), 347 román, 44 német, 31 szlovák és 54 cigány volt.
2002-ben 1020 lakosa volt, közülük 558 fő (54,7%) román, 288 (28,2%) szlovák, 165 (16,2%) magyar, 7 (0,7%) cigány és 2 (0,2%) német.
Jelenleg a faluban 5 óvoda és 5 általános iskola működik. A lakosok többsége a gyáriparban dolgozik, vagy földműveléssel és állattenyésztéssel keresi meg kenyerét.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002/bhetn02.pdf
Források[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
