Almásfegyvernek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Alsótótfalu (Sârbi)

Almásfegyvernek (Fegernic)
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Alsótótfalu
Népesség
Népesség 366 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 48
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Almásfegyvernek  (Románia)
Almásfegyvernek
Almásfegyvernek
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 47° 13′ 0″, k. h. 22° 7′ 0″
é. sz. 47° 13′ 0″, k. h. 22° 7′ 0″

Almásfegyvernek (Fegernic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Fekvése

Az érmelléki síkság szélén Szalárdtól délkeletre, a Berettyóba ömlő Almás-patak bal partján fekvő település.

[szerkesztés] Története

Almásfegyvernek, Fegyvernek eredetileg királyi fegyvernökök lakhelye volt, innen származik neve is.

Árpád-kori település. Nevét 1213-ban Fegyvernuch ~ Fegyurenuch néven említette először oklevél, majd 12911294 között in v. Feguernuk néven volt említve. neve a 13. századi püspöki tizedjegyzékben is szerepelt. Egykor Adorján-vár tartozéka volt.

1213-ban Oliverius ispán fiainak öröklött birtoka volt, melyen nevezettek úgy egyeztek meg, hogy Quid átadja Herbortnak.

1421-ben Feghwernek Csáky-birtok volt. Magyar lakosai mellé románok települtek.

A 19. század első felében még a gróf Csákyak uradalmához tartozott, de a 20. század elején már Kepes Ignác volt a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

... románul Fezsernik, Bihar vármegyében, a Lakságon, 220 római katholikus, 250 görög katholikus lakossal, anyatemplommal. Határa 1070 hold, ... Vize az Almás patak. Birja gr. Csáky György.

1880-ban 386 lakosából 152 román, 45 magyar, 178 szlovák volt.

1910-ben 726 lakosából 164 román, 278 magyar, 25 cigány és 259 szlovák volt.

2002-ben 336 lakosa volt, melyből 256 román, 48 magyar, 62 szlovák volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

[szerkesztés] Nevezetességek

  • Görög katolikus temploma a 19. század elején épült.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Hivatkozások

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken