Révtízfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Révtízfalu (Zece Hotare)
Révtízfalu északnyugati házcsoportjai
Révtízfalu északnyugati házcsoportjai
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségVársonkolyos
Rangfalu
KözségközpontVársonkolyos
Irányítószám417568
SIRUTA-kód31556
Népesség
Népesség280 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság0
Földrajzi adatok
Tszf. magasság388 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 53′ 28″, k. h. 22° 28′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 28″, k. h. 22° 28′ 25″
A Wikimédia Commons tartalmaz Révtízfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Révtízfalu (röviden Tízfalu, románul Zece Hotare, gyakran Zecehotare) község Romániában, Bihar megyében. Rév településrészeként 1919-ig és 1941–1944 között Magyarországhoz, Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, 1966-tól Vársonkolyos társközsége.

Fekvése[szerkesztés]

Révtízfalu egymástól nagyobb távolságban fekvő házcsoportokból álló szórványtelepülés, Vársonkolyos központjától légvonalban 7,5 kilométerre, dél–délnyugati irányban található. Vársonkolyos felől az autóval nehezen járható, DC 177-es jelű erdei úton közelíthető meg, de nyugati határában fut a könnyebb elérhetőséget biztosító, Esküllőt Biharrósával összekötő makadámút.

A Király-erdő hegység északi peremén, a Cărmăzan-hegy (Dealu Cărmăzanului, 855 m), a Tízfalu-csúcs (Dealu Rujetu, 844 m), a Bot-hegy (Dealu Botului, 759 m) és a Bugla-csúcs (Chicera Buglei, 784 m) között húzódó, völgyekkel tagolt Tízfalusi-karsztfennsíkon (Platou Carstic Zece Hotare), a Sebes-Körösbe ömlő Méhsed (Mișid) forrásvidékén fekszik. A település központi része 700 méteres tengerszint feletti magasságban terül el. Környékén több, víznyelő töbrökben bővelkedő karsztvölgy húzódik. A Bot-hegy északi lankáin több feltáratlan barlang található, a falutól északnyugatra, Tomnatek közelében pedig a Tízfalusi-Pokol-barlang (egyéb nevein Öreg- vagy Handl Károly-barlang, románul Peștera Bătrînului) 1600 méteres hosszúságban feltárt patakos járata kereshető fel.

Története[szerkesztés]

A hagyományosan erdőléssel, mészégetéssel és állattartással foglalkozó, Révhez tartozó településrész lakosainak száma 1910-ben 706 volt (99,5%-a románajkú). 1919-ig Magyarországhoz, Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, 1941 és 1944 között pedig a település déli szomszédságában húzódott a magyar–román országhatár. Népességszáma az 1940-es és 1960-as évek között a környéken folyó bauxitbányászatnak köszönhetően 1000 fő körül mozgott, az 1970-es évektől a lakosság nagy arányú csökkenése figyelhető meg. 1966-ban közigazgatásilag Vársonkolyos társközsége lett.

A bauxitbányászat megszűnésével a fő megélhetési forrás ismét az erdőgazdálkodás és az állattartás lett, emellett a falu északi határában üzemel egy magántulajdonú agyagbánya. Infrastrukturálisan és a szociális ellátást tekintve Révtízfalu nagyban függ a közeli Vársonkolyos intézményrendszerétől, két általános iskoláján kívül csupán egy közösségi ház, egy vegyesbolt és egy orvosi ügyelet található a faluban.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Emődi András: Tíz, Zece, Zichy... A Tízfalusi-határ nevének eredetéről és a kistájrészlet legkorábbi térképéről. Várad 15. évf. 5. sz.[1]
  • Vársonkolyos honlapja (részleges információk Révtízfaluról is)