Gálospetri
| Gálospetri (Galoșpetreu) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Értarcsa |
| Rang | falu |
| Községközpont | Értarcsa |
| Irányítószám | 417572 |
| SIRUTA-kód | 31592 |
| Népesség | |
| Népesség | 945 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 725 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 22° 13′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 22° 13′ 02″ | |
| Gálospetri weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gálospetri (románul: Galoșpetreu) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Gálospetri Bihar megye északnyugati részén található Érmihályfalvától keletre 10 km-re.
Földrajzi koordinátái: északi szélesség 47°30’, keleti hosszúság 22°13’. Legkönnyebben az E671-es út felől közelíthetjük meg úgy, hogy Értacsánál letérünk Gálospetri irányába.
A falu egy része dombon, a többi lapályon fekszik. A kommunizmus idején a falut körbevevő mocsarakat és lápokat lecsapolták , a termőterületté alakított földek közé árkokat ástak, azokon keresztül vezetik el a vizet.
Nevének eredete[szerkesztés]
Előtagja Gálosra (Gál), a falu egykori birtokosára utal, míg utótagja a Péter személynévnek a birtoklást kifejező i-képzős származéka.
Története[szerkesztés]
Gálospetri (Gálos-Petri) nevét 1291-ben említették először az oklevelek Petri in Nyr és villa uxoris Galus néven, ekkor Gál feleségének birtoka volt.
1321-ig Kereki János fia: Pósa mester és testvére János birtoka volt, aki 1342-ben Csanád váradi prépost javára lemondott a faluról.
A 14. században szatmári községként említették.
1399-ben a Telegdi család birtoka volt, 1445-ben a Zólyomiak, 1482-ben pedig a Macskásyak voltak birtokosai.
A 16. században ismét Bihar vármegyéhez tartozott.
1503-ban ismét a Telegdy család volt birtokosa, később pedig a Dráveczky, Bernáth, Komáromy, Fráter és a Csáky családoké lett.
1910-ben 1374 lakosa volt, ebből 1333 magyar, 41 román, melyből 124 római katolikus, 426 görögkatolikus, 760 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Érmihályfalvai járásához tartozott.
Gálospetri lakossága 2002-ben 987 fő volt. Etnikai elosztásban magyar 77%, román 17%, roma 6%.
A lakosság legfőbb megélhetési forrása a mezőgazdaság.
Közigazgatás és oktatás[szerkesztés]
Gálospetri közigazgatásilag Értarcsa községhez tartozik. A jelenlegi polgármester Bordás Károly, alpolgármester Tóth Barnabás, a jegyző Băican Elisabeta. A faluban óvoda és nyolcosztályos iskola is működik.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma 1621-ben épült, 1852-ben átalakították.
- Görögkatolikus temploma 1892-ben épült.
- Az egykori Fráter-kúria
- Gálospetri Néprajzi Gyűjtemény: a múzeumot Kéri István gyűjtő szervezi és vezeti, mely egy falusi parasztházban és a hozzá tartozó gazdasági épületekben működik. A lakóház 1870 előtti, vert földből épült és nádfedéllel rendelkezik. A XX. század elején leégett, majd mai alakjában építették újjá. Azelőtt szabadkéménnyel és kisebb méretű ablakokkal rendelkezett, valamint alacsonyabb volt.
Itt születtek[szerkesztés]
- Sass Kálmán lelkipásztor (Gálospetri, 1904. április 17. – Szamosújvár, 1958. december 2.)
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}