Alsólugos
| Alsólugas (Lugașu de Jos) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Felsőlugos, Örvénd |
| Polgármester | Sorbán Levente |
| Irányítószám | 417315 |
| Népesség | |
| Népesség | 1563 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3314[2] |
| Magyar lakosság | 640 |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 54,20 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Alsólugos – Alsólugas – Magyarlugas (románul: Lugașu de Jos) község Bihar megyében, a Partiumban, Romániában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye középső részén, a Sebes-Körös jobb partján helyezkedik el, Nagyváradtól kb. 32 km-re keletre, Élesdtől 5 km-re nyugatra, az E60-as főút mentén található.
Történelem [szerkesztés]
Alsólugos, Lugas Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között v. Lugas néven említette oklevél, ekkor a falu másodszor 18 kepe tizedet adott a püspöknek (Gy 1: 640).
Neve már a 13. században is szerepelt egy bécsi összeírásban.
1406-ban p. hungaricalis Lugasd néven, 1458-ban Magyarlugas, 1808-ban Lugos (Alsó-), 1851-ben Alsó-Lugos, 1913-ban Alsólugos néven írták.
Magyar lakossága a török hódoltság alatt kihalt, 1715 után románok települtek helyébe. A 19. század elején a gróf Batthyány család birtoka volt.
1840–1918 között a Zichy család lett a birtokosa, a községben levő csinos úrilakot is gróf Zichy Domokos építtette.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Alsó-Lugos, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös regényes völgyében, 8 római katholikus, 800 óhitü lakossal, anyatemplommal, urasági kastéllyal. Határa 2739 hold, ... Birja gróf Batthyáni Arthur | ” |
1873-ban a Huta-patak kiöntése következtében nagy árvíz pusztította a települést, mely nemcsak házakat döntött romba, hanem emberáldozatot is követelt.
A 20. század elején gróf Zichy Jenő volt a település birtokosa.
1910-ben 1041 lakosából 906 román, 76 magyar, 1 német, 45 cigány, 13 szlovák nemzetiségű volt.
Népesség [szerkesztés]
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 1,613 (48.67%)
- Romák: 804 (24.26%)
- Magyarok: 640 (19.31%)
- Szlovákok: 251 (7.57%)
- Németek: 1 (0.03%)
- Lipovánok: 1 (0.03%)
- Olaszok: 1 (0.03%)
- Más etnikumúak: 1 (0.03%)
- Be nem vallott etnikum: 2 (0.06%)
A lakosság 53.83%-a ortodox (1784 lakos), 17.77%-a református (589 lakos), 12.43%-a pünkösdista (412 lakos), 9.08%-a római katolikus (301 lakos), 6.06%-a pedig baptista (201 lakos) vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Zichy kastély, 2001-ben Európai Uniós pénzből felújították, ma szálodaként működik.
- A „Gruiul Pietrii” tájvédelmi körzet (kb. 0.4 hektáron)
- Mesterséges tó a Sebes-Körösön
- Ortodox és Görög-katolikus templom
Gazdaság [szerkesztés]
A lakosság nagy része a mezőgazdaságból él, sokan a közeli városokba járnak dolgozni (Nagyvárad, Élesd). A településen egy olasz tulajdonban lévő gomba és gyümölcsfeldolgozó üzem működik.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}
