Csekenye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csekenye (Reghea)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Érszőllős (Viișoara)
Népesség
Népesség 51 fő (2011. október 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csekenye  (Románia)
Csekenye
Csekenye
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 23′ 00″, k. h. 22° 29′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 00″, k. h. 22° 29′ 00″

Csekenye (Reghea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Margittától északkeletre, Tasnádtól délnyugatra, Érszőllős és Tasnádbajom közt fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve magyar eredetű, a cseküszik, csekik – átgázol, átlábol szóból ered; a cseke – gázló vagy láboló hely; nem más az, mint csekély, sekély, vagyis sekélyes hely: vadum. Csekenyét egy hegyi patak mossa, melynek sekélyes medrén cseke, vagyis gázló vezetett át.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csekenye egy hegyi patak partjain elterülő kicsiny helység, melynek az oklevelekben alig maradt nyoma.

Nevét 1797-ben egy összeírás alkalmával említették először, majd 1815-ben említette ismét oklevél Csekenye néven.

1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra Csekenyéről a következőket írták össze: Főbb birtokos: gróf Gyulai József, kisebb birtokos: gróf Földvári Ferenc voltak.

1815. szeptember 7-én a csekenyei zsellérek arra kérték gróf Gyulai István és gróf Bethlen Ádámné prefectusait, hogy nyomorult sorsukra tekintettel, a vetőmag visszafizetését engedjék el.

A 20. század elején a helység görög katolikus lakosai, akiknek templomuk nem volt, ünnepnapokon egy faállványon levő csengőt húztak meg s erre más községbe mentek misét hallgatni.

1890-ben 142 magyar, 3 német, 1 tót, 429 oláh, 15 egyéb nyelvű volt. Ebből 127 görög katolikus, 8 görögkeleti ortodox, 2 református, 5 izraelita volt. A házak száma 32.

1910-ben 210 lakosából 12 magyar, 188 román volt. Ebből 184 görög katolikus, 5 református, 4 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Határrészeinek neve is magyar: Magyari-völgy, Kis-hegy, Cseres.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Forráshivatkozás-hiba: A lapon forráshivatkozás található, azonban nincs {{jegyzetek}} sablon.