Csekenye
| Csekenye (Reghea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érszőllős (Viișoara) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Csekenye
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 23′ 0″, k. h. 22° 29′ 0″ | |
Csekenye (Reghea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Margittától északkeletre, Tasnádtól délnyugatra, Érszőllős és Tasnádbajom közt fekvő település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve magyar eredetű, a cseküszik, csekik – átgázol, átlábol szóból ered; a cseke – gázló vagy láboló hely; nem más az, mint csekély, sekély, vagyis sekélyes hely: vadum. Csekenyét egy hegyi patak mossa, melynek sekélyes medrén cseke, vagyis gázló vezetett át.
Története [szerkesztés]
Csekenye egy hegyi patak partjain elterülő kicsiny helység, melynek az oklevelekben alig maradt nyoma.
Nevét 1797-ben egy össszeírás alkalmával említették először, majd 1815-ben említette ismét oklevél Csekenye néven.
1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra Csekenyéről a következőket írták össze: Főbb birtokos: gróf Gyulai József, kisebb birtokos: gróf Földvári Ferenc voltak.
1815 szeptember 7-én a csekenyei zsellérek arra kérték gróf Gyulai István és gróf Bethlen Ádámné prefectusait, hogy nyomorult sorsukra tekintettel, a vetőmag visszafizetését engedjék el.
A 20. század elején a helység görög katolikus lakosai, akiknek templomuk nem volt, ünnepnapokon egy faállványon levő csengőt húztak meg s erre más községbe mentek misét hallgatni.
1890-ben 142 magyar, 3 német, 1 tót, 429 oláh, 15 egyéb nyelvű volt. Ebből 127 görög katolikus, 8 görögkeleti ortodox, 2 református, 5 izraelita volt. A házak száma 32.
1910-ben 210 lakosából 12 magyar, 188 román volt. Ebből 184 görög katolikus, 5 református, 4 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
Határrészeinek neve is magyar: Magyari-völgy, Kis-hegy, Cseres.
Források [szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
.svg){kind=small}
