Szalárd
| Szalárd (Sălard) | |||
| Szalárd, Adorján -vár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Rang | község | ||
| Beosztott falvak | Hegyközszentimre, Jákóhodos | ||
| Polgármester | Nagy Miklós | ||
| Irányítószám | 417450 | ||
| Körzethívószám | 0259 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2853 fő (2002)[1] +/- | ||
| Község népessége | 4186 (2002)[2] | ||
| Magyar lakosság | 1585 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47° 13′ 0″, k. h. 22° 4′ 0″ | |||
| é. sz. 47° 13′ 0″, k. h. 22° 4′ 0″ | |||
| Szalárd weboldala | |||
Szalárd (románul Sălard) falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyváradtól 24 km-re északkeletre a Berettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá.
Nevének eredete [szerkesztés]
Valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne. A szalárd szó másik lehetséges szófejtése a futár megfelelője: fut-futó-futár; szalad-szaladó-szalárd.
Története [szerkesztés]
A falu feletti várhegyen látható az egykori Adorján-vár maradványa az öregtorony romjai.
A várat a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte építeni, 1242 és 1276 és között épült fel, majd e Pál fia Miklósé lett, aki fellázadt IV. László ellen.
1277-ben IV. László királyi seregei a várat ostrommal foglalták el, majd Borsa nemzetségbeli Tamás és fiai kapták meg, akik IV. László, majd III. András ellen fordultak.
1294-ben a lázadó Borsák ellen támadó királyi sereg foglalta el, az ostromnál az erdélyi vajda életét vesztette.
1317-ben ismét a királyi sereg, III. András ostromolta meg és foglalta el a várat.
1598-ban a török rövid időre elfoglalta. Valószínűleg a 19. században rombolták le, köveit széthordták.
1910-ben 2404 lakosából 2349 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Szalárdi járásának székhelye volt.
1992-ben társközségeivel együtt 4088 lakosából 2941 magyar, 921 román, 220 cigány és 1 német volt.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

