Szalárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szalárd (Sălard)
Cetatea Adorjan Salard.jpg
Szalárd, Adorján -vár
Szalárd címere
Szalárd címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Hegyközszentimre, Jákóhodos
Polgármester Nagy Miklós
Irányítószám 417450
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 31020
Népesség
Népesség 3014 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 1585
Község népessége 4340 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szalárd (Románia)
Szalárd
Szalárd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 22° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 00″, k. h. 22° 04′ 00″
Szalárd weboldala

Szalárd (románul Sălard) falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyváradtól 24 km-re északkeletre a Berettyó bal partján fekszik. Jákóhodos és Hegyközszentimre tartozik hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Valószínűleg a kalandozások korabeli Szalárd vezér nevét viseli, de lehet, hogy a solar (= sóőr) szó rejlik benne. A szalárd szó másik lehetséges szófejtése a futár megfelelője: fut-futó-futár; szalad-szaladó-szalárd.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu feletti várhegyen látható az egykori Adorján-vár maradványa az öregtorony romjai.

A várat a Geregye nemzetségbeli Pál országbíró kezdte építeni, 1242 és 1276 és között épült fel, majd e Pál fia Miklósé lett, aki fellázadt IV. László ellen.

1277-ben IV. László királyi seregei a várat ostrommal foglalták el, majd Borsa nemzetségbeli Tamás és fiai kapták meg, akik IV. László, majd III. András ellen fordultak.

1294-ben a lázadó Borsák ellen támadó királyi sereg foglalta el, az ostromnál az erdélyi vajda életét vesztette.

1317-ben ismét a királyi sereg, III. András ostromolta meg és foglalta el a várat.

1598-ban a török rövid időre elfoglalta. Valószínűleg a 19. században rombolták le. A század végén még három sarokbástyája állt. Köveit széthordták. A csendőrség mellett még ma is megvan egy épület, a vár tégláiból épített kis üzlethelyiség.

1910-ben 2404 lakosából 2349 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Szalárdi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4088 lakosából 2941 magyar, 921 román, 220 cigány és 1 német volt.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)