Hegyközszentimre
| Hegyközszentimre (Sântimreu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szalárd |
| Népesség | |
| Népesség | 607 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 574 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Hegyközszentimre falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bihar megyében, Az érmelléki hegyek alatt, a Berettyó folyó jobb partján, Szentjobb-tól nyugatra fekvő település.
Története [szerkesztés]
A település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában gyakran találtak kő- és bronzkori leleteket.
1332-ben Villa sancti Emerici néven írtak róla a korabeli oklevelekben.
A falu Monostor nevű dombján állt Szent Imre apátsága, melyről Báthory András váradi püspök is említést tett egy 1340-ben kelt oklevelében.
A XIII. század végére a monostor már hanyatlásnak indult, mivel a települést ekkor már csak szerény kis községnek írták le.
1526-ig a váradi püspök volt a település földesura.
1666-ban már több birtokosa is volt. Itt volt birtokos Lónyai Anna, Rhédey Ferenc, I. Apafi Mihály fejedelem is.
1667-től 1712-ig a debreceni református főiskola, majd a váradi püspök birtoka volt.
1910-ben 1236 lakosából 1233 magyar, 3 román nemzetiségű volt.
Hegyközszentimre több ütközetnek,harcnak is színhelye volt:
- A XII. század végén Pál országbíró fiai és IV. László király,
- A XIV. század elején a Tamásfiak és Károly Róbert király,
- A XVI. század közepén Csáky Pál és I. Ferdinánd király vezérei ütköztek meg itt.
- 1604-ben pedig Bocskai István hadai szorították itt a Berettyóba az ellenséget.
A faluban lévő Kis- és Nagybocskay dűlők nevéről fennmaradt az a hagyomány, hogy ott Bocskay Fejedelem hadai táboroztak.
A falu határában más, történelmi emlékeket hordozó dűlönevek is vsnnak: Koppány (Koppány kútja? - pogány szertartások tartására alkalmas, eldugott helyen!), Akasztófa-domb (a Berettyó völgyének nagy területéről látható dombél, a Biharvajda felé eső határrészen).
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református templom - 1787-1789-ben épült.
- Ásványvíz - az "ÉLET VIZE" ártézi kútból, 140 méter mélységből, erősen szénsavas, ásványi sókban gazdag, a környék lakosai által kedvelt, jóízű ásványvíz tör elő, bőségesen, kiapadhatatlanul, már több mint hét évtizede.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: "Bihar vármegye", valamint a falu lakosságának a tudása, az emlékezete.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

