Bihar (település)
| Bihar (Biharia) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Partium | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bihar | ||
| Rang | község | ||
| Beosztott falvak | Hegyközkovácsi | ||
| Irányítószám | 417050 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 3184 fő (2002)[1] +/- | ||
| Község népessége | 5870 (2002)[2] | ||
| Magyar lakosság | 2754 | ||
| Népsűrűség | 36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 109,26 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bihar
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 47° 9′, k. h. 21° 55′ | |||
| Bihar weboldala | |||
Bihar (románul Biharia): községközpont Romániában, Bihar megyében. Hegyközkovácsi tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Nagyváradtól 12 km-re északra, a Kösmő patak jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Bihar vármegye névadója és első központja. Bihar vár Anonymus elbeszélése szerint a honfoglalás előtt Ménmarót vezér kazárok lakta országának központja, Ménmarót vára volt.
Nevét az oklevelek 1067-ben Byhoriensis, 1213-ban Bychor, 1332-ben Bihar, 1349-ben Byhor néven írták.
A 11. században hercegség, 1061-től püspökség székhelye, melyet később Nagyváradra helyeztek át.
Egykori sáncvárát a honfoglaló magyarok építették. A vár korai lakosainak (katonaság) temetőjére a vártól délkeletre, 2 km-re a Somlyóhegynél bukkantak, ebben 8 lovassírt tártak fel.
A várban létesítették a bihari püspökség központját is, mely már I. András halálakor (1061) fenállt. I. László 1093-94-ben alapította a váradi székeskáptalant és ide helyezte át a bihari központot is, viszont egy 1111-es oklevélben és III. Béla jövedelem összeírásában 1185-ben is bihari püspököt említenek váradi székhellyel.
1068-ban és 1091-ben kunok (úzok) pusztították el a várat és környékét, majd majd a 12-13.-században újjáépítik és feltehetően ekkor építik a kőfalat a sánc tetejére.
A vár az 1241-42-es tatárjárás után végleg elvesztette jelentőségét.
1896-ban az ezredforduló tiszteletére itt is emlékművet avattak. A vár közepén földhalmon állt az emlékoszlop turulmadárral, csőrében karddal, mely 1919-ben eltűnt, de a halom ma is áll. A vár egy részén ma focipálya található.
Az emékmű nyugati oldalán a következő felírás volt olvasható:
"A magyarok ezredéves bejövetelének emlékére, állíttatott közadakozásból, Bihar vármegye támogatásával 1896."
Az északi oldalon:
"Állj kőemlék, állj a végtelenségig! Jelképeként a honszeretetnek. Hont szeretni végleheletéig Tanítsd minden fiát e nemzetnek."
A déli oldalon:
"Magyarok Istene Hallgasd meg imánkat, Tedd nagygyá s boldoggá Imádott hazánkat. Védd az ellenségtől, Óvd meg belviszálytól, Hogy bámult s irigyelt Legyen a világtól."
A keleti oldalon:
"Honszerző dicső elődeink által Mén Maróth bolgár fejedelemtől elfoglalt ezen bihari földvár, még sok század multán a magyar szabadság vára, Rákóczy kurucz vitézeinek tanyája és véres küzdelmeinek szinhelye vala."
1900-ban a Bihari és nagyváradi történelmi és régészeti egyesület válaszmánya kiküldte Karácsonyi Jánost, Cséplő Pétert és Tóth-Szabó Pált az ásatások megkezdésére, ez volt az első nagy ásatás a vár területén.
1920 után Romániához csatolták a területet és 1973 és 1980 között zajlott a következő nagy ásatás Sever Dumitrascu vezetésével.
1910-ben 3027 lakosából 3021 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Nagyváradi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 5668 lakosa volt, melyből 5082 magyar, 555 román, 20 cigány és 3 német volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Bihar község, a bihari hágó közelében állt egykor a kápolnai pálos rendház, az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrend, a pálosok rendháza és temploma.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://nepszamlalas.adatbank.transindex.ro/?pg=3&id=354
.svg){kind=small}
