Nyírbogdány
| Nyírbogdány | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Ibrány–Nagyhalászi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Balogh Tibor Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 4511 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2943 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 84,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 35,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Nyírbogdány
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Nyírbogdány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,05660°, k. h. 21,87250° | |||
| Nyírbogdány weboldala | |||
Nyírbogdány község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nyírbogdány község a közép-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre, mintegy 16 km távolságra található. A 4-es sz. főközlekedési úton jól megközelíthető. Nyírbogdány-Gyártelep vasútállomás elérhető a Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon. A település érdekessége, hogy a gyártelepi településrész a falu központjától mintegy 3 km-re található. A gyártelepen 780 ember él.
A község határában folyik a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai főcsatornába torkollik. A község belterülete 327 ha, külterülete 3125 ha.
Története [szerkesztés]
A község a középkorban mezőváros volt. Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi Regestrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (Isten ajándéka), a görög Theodoros átvétele volt, és minden bizonnyal magyar ember viselte.
1324-ben Bogdántelek néven szerepel az első oklevelekben. Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A 18. századig mellettük sokan mások rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is.
1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt.
A 16. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebbol 3 Bogdányi családbéli volt.
1607-től az akkor megyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéséhez.
A 17. században a Jármy, az Orosz, és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak.
A 18. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott.
A falu mai határában 3 egykori falu olvadt be. Az egyik a középkori telepítésű, de késobb elnéptelenedett Gecsetelke. A községhatár északi részébe beolvadt Hene. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi.
A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt. A három középkori település a török időkben kipusztult, és a 17. században már lakatlan terület volt.
1811-ben a község mezővárosi rangot kap I. Ferenctől.
1860-tól a község több járáshoz tartozott.
1920-ban 2115 lakosa volt a falunak. 1930-ban 2388 lakosa volt a falunak.
1944 áprilisában összeszednek és deportálnak mintegy 30 zsidó családot.
1990-től közigazgatási besorolása község.
A község állandó népességszáma megközelítően: 3028 fő. Ebből férfi 1466, nő 1562.
A Nyírbogdányi Ipari Park 2002-ben jött létre, területe 20,5 hektár. Jelenleg három betelepült vállalkozás ( Bogdány Plusz Bt , Bogdány Plaszt Kft, G&B Ügyker Kft ) 4,4 hektárt foglal el. Sajátosság, hogy a központtól 4 km-re alakult ki a Gyártelep település rész.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
2006. június 10-én megnyílt a Bogdányi Tájház a Táncsics M. u 10 szám alatt.
Néprajzi és helytörténeti kiállítás, ingyenes belépés.
Látogatási idõpontok: kedd és péntek között 14.00 –18.00, szombat, vasárnap 10.00 – 16.00 között, hétfőn szünet
Testvértelepülései [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nyírbogdány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
