Kisléta

Kisléta
Kisléta címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség 2012-ig	Nyírbátori
Jogállás	község
Polgármester	ifj. Madácsi Imre (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	4325
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1874 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	85,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,00 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisléta Pozíció Magyarország térképén
Kisléta Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 47,83453°, k. h. 22,00378°47.83453, 22.00378

Kisléta község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.

Fekvése

A település megközelíthető: közúton, a 4-es főúton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen Nyírbogátig, majd nyugati irányban 5,9 km. Nagykállótól 18 km-re, Nyíregyházától 32 km-re, Nyírbogáttól 6 km-re, Máriapócstól 6 km-re és Nyírbátortól 12 km-re található a Nyírségben.
A legközelebbi vasútállomás (kb. 3 km) Máriapócs a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon.

Története

Kislétát a 14. század elején már említette írásos forrás. Nevét az oklevelek 1322-ben említik először, a Hont-Pázmány nemzetség-beliek a Balog-Semjén nemzetség tagjait eltiltották itteni birtokuk használatától. A 14. század vége felé a település a Báthory család birtokai közé tartozik.

Templomát a reformátusok a 16. század-ban vették birtokba, de 1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette vissza tőlük, s átadta a katolikusoknak. A reformátusok rövid idő múltán - az ónodi országgyűlés határozata alapján - vehették újra használatba. Az 17. század-ban a gróf Barkóczi és a Lőwey család a település főbb birtokosa. A 18. század-ban több nagyobb birtokosa is van, mint például a Gencsy család és Jósa család, mely a Nyírbátori minorita templom egyik oltárát készíttette. A 19. század-ban a Barkóczi, Jósa, és Gulácsy családok birtoka.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból Kisléta lakosai is kivették részüket. A szabolcsi 48-as zászlóaljjal ott voltak Budavár visszafoglalásánál, és a világosi fegyverletétel után Komárom várát védték Klapka György vezetésével.

Az 1860-as évek végén a nagyobb birtokosok mellett több kisnemes birtokosa volt a településnek; a Mikó, Madácsy, Szabó, Petneházy családok. A 20. század elején a Bröszt család volt nagyobb birtokosa. 1920 körül a Gencsy család birtokos a településen.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Református templom - 1336-ban Szent János apostol tiszteletére szentelték fel. A 16. század közepén már református templom.
  1671-ben Báthory Zsófia fegyverrel vette el a reformátusoktól, s visszaadta a katolikusoknak. Az ónodi országgyűlés azonban újra a reformátusoknak ítélte.
  A templom tornyát, mely a nyugati homlokzat előtt áll késő barokk stílusban 1827 és 1831 között építették.

• Gencsy család kastélya
• Kastélypark - A parkot még a Gencsy-család telepíttette. Az 1977 óta védett parkban található a megye egyik legnagyobb liliomfáját.

A sétányok mellett öreg, nagy termetű fekete diófák, ritka vasfák és fatermetű somokat láthatunk, de élnek itt naggyá nőtt példányok lucfenyőkből, juharfélékből, vörösszilekből és vérszilvákból is.