Pusztadobos
| Pusztadobos | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Baktalórántházai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dani Attila[1] | ||
| Irányítószám | 4565 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1330 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 79,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pusztadobos
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Pusztadobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,05624°, k. h. 22,22206° | |||
| Pusztadobos weboldala | |||
Pusztadobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Nyírség és Bereg határán fekvő Pusztadobos település a 41-es főút mellett Nyíregyházától 40, Vásárosnaménytól 11, Nyírmadától 3 km-re található.
Története [szerkesztés]
Pusztadobos történelmének szálai erősen összefonódnak a szomszédos Nagydobos történelmével. A két település közötti névalakban a ´(Nagy) Dobos -névben a nagy csak mint megkülönböztetés volt (a nagyobbik Dobos és Várasdobos között). Pusztadobos is a megye honfoglalás után legkorábban kialakuló települései közül való, s az itt húzódó védővonal része volt Nagydobossal együtt. Lakói valószínű gyepűőrök voltak, akik dobolással adtak hírt egymásnak a közelgő ellenségről.
A XIII. század végén a Hont-Pázmány nemzetség birtokai között találjuk. 1294 és 1308 között három ízben folyik osztozkodás a Hontpázmány és az Aba nemzetség-beliek között, az Aba nembeliek ugyanis jogos leánynegyedüket szerették volna megkapni.
1296-ban tűnik fel Várasdobos, a mai Pusztadobos mint hely (locus Warosdobos néven), tehát még lakói nem voltak. Ugyancsak ekkor említik a Hontpázmány nemzetség itteni egykori lakóhelyét Kokad várát is (castrum KOKOTH néven). A vár körül fekvő Ny-ra eső terület Várasdobos valószínű csak később népesedett be.
1393-ban azonban már Nagydobossal egyenlő rangú faluként jegyzik. Ide vonultak vissza a régi tulajdonosok is, mivel Nagydobosnak 1317-ben már a Perényiek az urai.
A Kokot-vár egy erődítmény volt, s valószínűleg a Hontpázmányok itteni ága lakta. Nevét egykori tulajdonosáról, építőjéről kapta.
1609-ben már puszta, innen ered későbbi Pusztadobos elnevezése is.
A XVII. század-ban tulajdonosai nagy részben Bay István és Vay Péter
Az 1870-es években a Jármyak építenek itt kúriát.
1970-től a szomszédos Nyírmadával közös tanácsú községet alkot 1990-ig.
Mai lakói jórészt a mezőgazdaságból élnek. Híres volt a település almatermesztése is.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Díszpolgárai [szerkesztés]
- Kovács Jánosné
- Juha József
Nevezetességei [szerkesztés]
- Jármy-kúria és őspark, helyi védett épület, felújítva 2002
- Római katolikus templom: helyi védett épület, felújítva: 2002
- Görög katolikus templom
- Református Imaház
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Pusztadobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
