Pusztadobos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pusztadobos
Pusztadobos címere
Pusztadobos címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség Baktalórántházai
Jogállás község
Polgármester Dani Attila[1]
Irányítószám 4565
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 1473 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 79,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztadobos  (Magyarország)
Pusztadobos
Pusztadobos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 22″, k. h. 22° 13′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 22″, k. h. 22° 13′ 19″
Pusztadobos  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Pusztadobos
Pusztadobos
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Pusztadobos weboldala

Pusztadobos község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyírség és Bereg határán fekvő Pusztadobos település a 41-es főút mellett Nyíregyházától 40, Vásárosnaménytól 11, Nyírmadától 3 km-re található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pusztadobos történelmének szálai erősen összefonódnak a szomszédos Nagydobos történelmével. A két település közötti névalakban a ´(Nagy) Dobos -névben a nagy csak mint megkülönböztetés volt (a nagyobbik Dobos és Várasdobos között). Pusztadobos is a megye honfoglalás után legkorábban kialakuló települései közül való, s az itt húzódó védővonal része volt Nagydobossal együtt. Lakói valószínű gyepűőrök voltak, akik dobolással adtak hírt egymásnak a közelgő ellenségről.

A XIII. század végén a Hont-Pázmány nemzetség birtokai között találjuk. 1294 és 1308 között három ízben folyik osztozkodás a Hontpázmány és az Aba nemzetség-beliek között, az Aba nembeliek ugyanis jogos leánynegyedüket szerették volna megkapni.

1296-ban tűnik fel Várasdobos, a mai Pusztadobos mint hely (locus Warosdobos néven), tehát még lakói nem voltak. Ugyancsak ekkor említik a Hontpázmány nemzetség itteni egykori lakóhelyét Kokad várát is (castrum KOKOTH néven). A vár körül fekvő Ny-ra eső terület Várasdobos valószínű csak később népesedett be.

1393-ban azonban már Nagydobossal egyenlő rangú faluként jegyzik. Ide vonultak vissza a régi tulajdonosok is, mivel Nagydobosnak 1317-ben már a Perényiek az urai.

A Kokot-vár egy erődítmény volt, s valószínűleg a Hontpázmányok itteni ága lakta. Nevét egykori tulajdonosáról, építőjéről kapta.

1609-ben már puszta, innen ered későbbi Pusztadobos elnevezése is.

A XVII. század-ban tulajdonosai nagy részben Bay István és Vay Péter

Az 1870-es években a Jármyak építenek itt kúriát.

1970-től a szomszédos Nyírmadával közös tanácsú községet alkot 1990-ig.

Mai lakói jórészt a mezőgazdaságból élnek. Híres volt a település almatermesztése is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kovács Jánosné
  • Juha József

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jármy-kúria és őspark, helyi védett épület, felújítva 2002
  • Római katolikus templom: helyi védett épület, felújítva: 2002
  • Görög katolikus templom
  • Református Imaház

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pusztadobos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]