Rozsály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rozsály
Rozsály címere
Rozsály címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Sztolyka Zoltán (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4971
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 809 fő (2014. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 50,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rozsály (Magyarország)
Rozsály
Rozsály
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 17″, k. h. 22° 48′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 17″, k. h. 22° 48′ 02″
Rozsály (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Rozsály
Rozsály
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Rozsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Szamos és Túr folyók között fekvő magyar-román határ közeli település. Csengersima 19 km, Csenger 25 km, Mátészalka 55 km, Gacsály 2 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rozsály már az ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkorban itt öntőműhely volt, melynek maradványai, s bronzfegyverek is előkerültek itt a földből. 1332-es adatok szerint itt már község volt, és a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal írásmóddal szerepel.

A 15. században két Rozsály volt, nevüket Kisrosal és Naghrosal alakban írták. Nagyrozsály a Gutkeled nemzetség-ből származó Rosályi Kún családbeliek ősi birtoka, már 1291-ben is az övék volt. Kisrozsály a 15. században az Atyai és Gachály családoké, de később ez is a Rosályi Kún családé lett.

Az uradalom központját, Rozsályt a 16. század végén már a rokon Kusalyi Jakcsokkal együtt bírták.1445-ben a hatalmas rozsályi uradalom már 50 településből állt, a tőle több mint 50 km-re levő Csaholy (Nyírcsaholy), Zalka (Mátészalka), Jármi, Jánosi (Kántorjánosi) és Hodász is hozzá tartozott. 1562-ben, mikor a török Szatmárt ostromolta, a környék urai Rozsályra menekültek. A török sereg a rozsályi várkastélyt is megostromolta, de az Egerből jött védősereg megmentette a felprédálástól. 1564-ben János Zsigmond Ecsed (Nagyecsed) ostromára menvén útbaejtette és elfoglalta.

A rozsályi uradalom mindaddig a Kúnoké maradt, míg Kún István főispánban – aki feleségétől Széchy Máriától elvált – ki nem halt. Ekkor leányágon a Maróthy családé lett, s mint vér szerinti rokonok még a Barkóczy, a Sennyei, a Ghillányi, a Vécsey és a gróf Majláth családok örököltek részeket. A 18. században és a 19. században a Lónyay család, a Surányi család, a Becsky család, az Ujhelyi, a Pogány és Rhédey családok is birtokosai lettek. 1878-ig a Maróthyak voltak a fő birtokosai, ekkor az Isaák család (Isaák Dezső) vette meg, s a régi Kún-kastélyt, melyet 1669-ben Strassaldo leromboltatott, felújíttatta, azonban a kastély később egy tűzvész alkalmával leégett. A 20. század elején birtokosa Isaák Elemér volt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97,5%-a magyar, 2,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rozsályi kastély [4]
  • Műemlék református temploma – a régi, ismeretlen építésű idejű templom két, 17 méter hosszú falát érintetlenül hagyva – 1895-ben, a torony 1925-ben épült. A berendezést 1895-1896-ban készítették; a belső térben sík, vakolt mennyezet, a torony felől egy fakarzat, a nyugati félkörívben falazott kőszószék van. A szószék koronája és a karzat alatt elhelyezett támlás lóca feltehetően a 18. század végén készült.[5]
  • Görög katolikus temploma, melyben szép ikonok láthatók.
  • Maróthy János 1848-as huszárkapitány síremléke
  • A falu szülötte dr. Béres András néprajzkutató, levéltáros.
  • Rozsályi kastély

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rozsály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Rozsály - legendás várak
  5. Várady József: Tiszántúl református templomai. 2. (Debrecen, 1991.) 875 o. ISBN 963-00-1460-9. A torony építésének időpontja a Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 2. Szerk. Entz Géza (Budapest : Akad. K., 1987.) ISBN 963-05-3683-8 kiadványban tévesen: 1927 (289. o.).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]