Rozsály

Rozsály
Rozsály címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség 2012-ig	Fehérgyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Sztolyka Zoltán (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	4971
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	753 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	50,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rozsály Pozíció Magyarország térképén
Rozsály Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 47,92131°, k. h. 22,80054°47.92131, 22.80054

Rozsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon, a Szamos és Túr folyók között fekvő magyar-román határ közeli település.
Csengersima 19 km, Csenger 25 km, Mátészalka 55 km, Gacsály 2 km távolságra található.

Története

Rozsály már az ősidők óta lakott helynek számít. A bronzkorban itt öntőműhely volt, melynek maradványai, s bronzfegyverek is előkerültek itt a földből.

1332-es adatok szerint itt már község volt, és a pápai tizedszedők jegyzékében Rosal néven szerepel.

A 15. században két Rozsály; Kisrosal és Naghrosal nevű település is volt. Nagyrozsály Gutkeled nemzetség-ből származó Rosályi Kún családbeliek ősi birtoka, már 1291-ben is az övék.

Kisrozsály a 15. század-ban az Atyai és Gachály család-oké, de később ez is a Rosályi Kún család-é lesz.

Az uradalom központját Rozsályt a 16. század végén már a rokon Kusalyi Jakcsokkal együtt bírják.

1445-ben a hatalmas rozsályi uradalom már 50 településből áll, a tőle több mint 50 km-re levő Csaholy (Nyírcsaholy), Zalka (Mátészalka), Jármi, Jánosi (Kántorjánosi), Hodász is hozzá tartozik.

1562-ben mikor a török Szatmárt ostromolta a környék urai Rozsályra menekültek. A török sereg a rozsályi várkastélyt is megostromolta, de az Eger-ből jött védősereg megmentette a felprédálástól.

1564-ben János Zsigmond Ecsed (Nagyecsed) ostromára menvén útbaejtette és elfoglalta.

A Rozsályi uradalom mindaddig a Kúnoké maradt, míg Kún István főispánban – aki feleségétől Széchy Máriától elvált – ki nem halt. Ekkor leányágon a Maróthy család-é lett, s mint vérszerinti rokonok még a Barkóczy, Sennyei, Ghillányi, Vécsey és gróf Majláth családok örököltek részeket.

A 18. század-ban és a 19. század-ban a Lónyay család, Surányi család, Becsky család, Ujhelyi, Pogány és Rhédey család-ok is birtokosai lettek.

1878-ig a Maróthyak fő birtokosai, ekkor Isaák család, Isaák Dezső vette meg, s a régi Kún kastélyt, melyet 1669-ben Strassaldo leromboltatott, felújíttatta, azonban a kastély később egy tűzvész alkalmával leégett.

A 20. század elején birtokosa Isaák Elemér.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 97.5%-a magyar, 2.5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

A Rozsályi kastély

• Műemlék jellegű református temploma - a régi, ismeretlen építésű idejű templom két 17 méter hosszú falát érintetlenül hagyva - 1895-ben, a torony 1925-ben épült. A berendezést 1895-1896-ban készítették; a belső térben sík, vakolt mennyezet, a torony felől egy fakarzat, a nyugati félkörívben falazott kőszószék van. A szószék koronája és a karzat alatt elhelyezett támlás lóca feltehetően a 18. század végén készült.
• Görög katolikus temploma, melyben szép ikonok láthatók.
• Maróthy János 1848-as huszárkapitány síremléke.
• A falu szülötte dr. Béres András néprajzkutató, levéltáros.
• Rozsályi kastély

Források

• Borovszky Samu: Szatmár vármegye

További információk

• Rozsály honlapja, rozsaly.hu
• Rozsály története a YouTubeon:[1], youtube.com
• Gazdálkodj okosan! - Példaértékű a magyar önfenntartó falu, elelmiszer.hu
• A fény is keletről jön! Rozsály: csodafalu vagy munkafalu?, nol.hu