Beregdaróc
| Beregdaróc | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás 2013-tól | Vásárosnaményi | ||
| Kistérség 2012-ig | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Révész Ferenc Miklósné[1] | ||
| Irányítószám | 4934 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 734 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 30,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Beregdaróc
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Beregdaróc
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48,19822°, k. h. 22,52815° | |||
Beregdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vásárosnaménytól északkeletre fekvő település.
Története [szerkesztés]
A honfoglalás időszakára benépesült kis falvak lakói - Sid, Csonkás, Kirva - a tatárjárást követően választották ki a maguk számára a Tibériás patak által körülölelt, erdőkkel szegélyezett, biztonságosnak tűnő helyet, a későbbi Beregdarócot.
A szakirodalom az Árpád-kori darócokat királyi vadfogóknak tartja. Valószínű, hogy innen ered a falu neve is, mivel ez a terület a kezdetektől királyi birtok volt.
Az oklevelek 1284-ben említik elsőízben Drauch néven. Az első birtokosok a Gutkeled nemzetségből származó Daróci és Váradi családok voltak.
A történeti forrásoktól eltérően a helyi névmagyarázat a falu nevét a daru szóból eredezteti, mivel volt idő, mikor igen sok daru élt ezen a vidéken.
Az 1400-as években már annyi irtás volt a falut körülölelő erdőkben, hogy új telkeket lehetett kijelölni. Az ekkor átalakított Árpád-kori templom köré szerveződött a mai falu magva.
A 18. századtól a Gulácsi, majd a Lónyay család birtokába került a település. A nagybirtokok felaprózódását az első világháborút követően a birtokos családok eladósodása gyorsította fel.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Református temploma - a 14. század-ban épült gótikus stílusban.
- Dédai erdő - Természetvédelmi Terület.
- Nyírjes tó - Természetvédelmi Terület.
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Beregvármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Beregdaróc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Beregdaróc a YouTubeon, a Megyejáró műsorában:[1]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
