Csaroda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Csaroda
Csaroda2.jpg
Református templom
Csaroda címere
Csaroda címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Hézser Ákos Pálné (független)[1]
Irányítószám 4844
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 565 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 23,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csaroda  (Magyarország)
Csaroda
Csaroda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 38″, k. h. 22° 27′ 31″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 38″, k. h. 22° 27′ 31″
Csaroda  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Csaroda
Csaroda
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Csaroda község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Beregi-síkságon, Nyíregyházától 73 km, Vásárosnaménytól 12 km távolságra fekvő település. Elérhető a 41-es főúton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csaroda és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt.

Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek.

A település nevét az itt folyó Csernavoda (Feketevíz) nevű patakról kapta, neve szláv eredetű.

A 13. században a Káta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család.

A 14. században jelentős hely volt birtokosa a Carodai család révén, amely Bereg vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye egy évszázadon át elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit.

1446-ban birtokosai Vetési György és Mihály. 1461-től 1476-ig a Tegzes, Drágfy, Daróczy és Újhelyi családok birtoka.

1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfitagja is.

A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában. 1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légifotó a templomról

Az alul teljesen zárt nyugati homlokzat fölött emelkedik a hajóba beugró karcsú torony. A körerkélyes tornyot zsindellyel borított hegyes sisak koronázza. A templom belsejében színes falfestés maradványai láthatók.(A festménymaradványok a kor divatja szerinti magyaros motívumokat, "mosolygó szenteket" ábrázolnak).

A 13. században épült műemlék-jellegű fa haranglába a templom mellett áll.

Tájháza, melyet favázas, paticsfalas parasztházból alakítottak ki.

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csaroda szomszédságában található BÁB TAVA a tőzegmohaláp-sziget.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]