Csaroda
 |
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Csaroda | |||
 |
|||
| Református templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Vásárosnaményi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Király Béla István (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4844 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 584 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 23,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,68 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csaroda
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csaroda
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
Csaroda község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Beregi-síkságon, Nyíregyházától 73 km, Vásárosnaménytól 12 km távolságra fekvő település. Elérhető a 41-es főúton.
[szerkesztés] Története
Csaroda és környéke már a Honfoglalás előtt is lakott hely volt.
Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek.
A település nevét az itt folyó Csernavoda (Feketevíz) nevű patakról kapta, neve szláv eredetű.
A 13. században a Káta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család.
A 14. században jelentős hely volt birtokosa a Carodai család révén, amely Bereg vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye egy évszázadon át elöljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit.
1446-ban birtokosai Vetési György és Mihály. 1461-től 1476-ig a Tegzes, Drágfy, Daróczy és Újhelyi családok birtoka.
1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfitagja is.
A 19. század elején a Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában. 1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református temploma késő román stílusban, a 13. század-ban épült a Csaronda patak árterületéből kiemelkedő szigeten (szárazulaton).
Az alul teljesen zárt nyugati homlokzat fölött emelkedik a hajóba beugró karcsú torony. A körerkélyes tornyot zsindellyel borított hegyes sisak koronázza. A templom belsejében színes falfestés maradványai láthatók.(A festménymaradványok a kor divatja szerinti magyaros motívumokat, "mosolygó szenteket" ábrázolnak).
A 13. században épült műemlék-jellegű fa haranglába a templom mellett áll.
Tájháza, melyet favázas, paticsfalas parasztházból alakítottak ki.
[szerkesztés] Természeti értékei
Csaroda szomszédságában található BÁB TAVA a tőzegmohaláp-sziget.
[szerkesztés] Irodalom
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
