Kemecse
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kemecse | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Ibrány–Nagyhalászi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Lipők Sándor | ||
| Irányítószám | 4501 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5052 fő (2005) +/- | ||
| Népsűrűség | 128,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Kemecse város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati részén, a Nyírségben fekvő település. Nagyhalász 9 km, Vasmegyer 6,5 km, Nyírtura 7,5 km, Nyírpazony 10,5 km, Nyírbogdány 5 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Kemecse nevét 1222-ben a Váradi Regestrum-ban említik először, amikor egy idevaló Farkas nevű lakója van említve. Nevét ekkor Kemesa alakban írták.
1290-ben kemecsei Farkas – magnélküli elhunyta miatt – Kemecse nevű földjét IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-hez tartozó Mihály fiainak, nagysemjéni Ivánnak és Pálnak adományozta.
14. század-ban a nagysemjéni Kállay család birtoka.
14. század közepén a Kállayak leányági leszármazottjának Mihály -nak, a Kemecsei család későbbi megalapítójának birtoka.
Az 1300-as évek közepétől az 1600-as évek közepéig fő birtokosa a Kemecsei család.
1647-ben a Kemecsei család tagjai megosztoznak birtokaikon.
18. században a Kemecsei család kihalt.
1772-től királyi adományként és nőági örökség címén a birtokon több kisnemes – köztük a Megyery család is – osztozott. Főbb birtokosai ekkor Niczky József és Csepei Zoltán és Pál voltak.
1870-ben a falunak már 2202 -akosa volt.
1910-ben már 3353 lakost számoltak össze a településen.
Az addig nagyközség státusú település 2005. július 1-jei hatállyal várossá vált.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom – későbarokk stílusban, 1809-ben épült, tornyát 1820 és 1830 között építették.
- Római katolikus templom – 1821-ben épült, későbarokk stílusban, a tornyát 1895-ben építették.
[szerkesztés] Testvérvárosok
[szerkesztés] Infrastuktúra
A város megközelíthetősége kiváló, és Nyíregyháza mellett fontos közlekedési csomópont.
[szerkesztés] Ipar
- Nyírség Ruházati Szövetkezet
- Farm Tej Kft.
- GEV Telep
- Szabolcsi Halászati Kft.
Kemecse gazdaságának meghatározó tényezői az egykori állami mintagazdaság szakmai értékeire alapozó, jórészt mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások. A település középtávú tervei között szerepel egy Agrár Ipari Park kialakítása.
Emellett kimagasló arányt képvisel a település gazdaságában a szolgáltató szektor (57,6%), mely a városiasság egyik fő jellemzője. A településen a munkanélküliségi ráta jelenleg 10,2%, mely csupán kis mértékben haladja meg a megyei értéket (9,64%). A város gazdasági vonzerejét jelzi, hogy a környező településekről közel 150 munkavállaló jár Kemecsére dolgozni.
[szerkesztés] Szolgáltatások
Kemecse működő vállalkozásainak száma 213. A vállalkozói, kereskedelmi és vendéglátó üzemei színvonalas ellátás biztosításával növelik a város vonzerejét. A település kereskedelmi, szolgáltató központ szerepét igazolja a működő 76 kiskereskedelmi üzlet szakválasztéka és helyi piacának élénk élete.
[szerkesztés] Híres emberek
- Erdélyi János író – 1830-31-ben itt, Kemecsén a Répássy családnál volt nevelő.
- Kriston Endre püspök - (1877-1960)
- Pásztor Dániel pedagógus - (1816-1882), hajdan a Péchy és Uray család nevelője volt.
- Harsányi Juhász Ferenc pedagógus - (1915-1997)
- Dr. Megyery Géza - (1846-1930), felsőházi tag, kúriai bíró
- Répássy Mihály - (1800-1849), honvédtábornok
- A Mikecz család

